WP

Nagy nap ez a mai (mint ahogy 2007. június 26., kedd is az volt).
Tegnap még csak ott tartottam, hogy az idén, vagy még ebben a hónapban tényleg befejezem a blogírást. Ma meg már ott tartok, hogy ma fejezem be, úgyhogy ez gyors döntés volt – hozzám képest.
A továbbiakban már csak a meglévő bejegyzések frissítése lesz, és a „blogmotor” karbantartása.
Egyébként pedig nyugi, tudás nem vész el, hanem élet-univ. tankönyvvé alakul. Magasabb szintre lépek, ami amennyivel nehezebb, annyival jobb is. A vélemény-nyilvánítás, és a meglévő, és rossznak talált dolgok kritizálása helyett elkezdem az építkezést, aminek a részemről három eleme van: az egyik a „Nem vagyok vevő a »szent« I. István kultuszra” csoport.
Ilyenkor persze következik a kérdés: nincs ennél fontosabb? Dehogy nincs; ez csak némi felvilágosítás, és az egyik sarokpont, ami azt jelzi, hogy én ennél kijjebb nem megyek. Nem a legfontosabb, de nem is lényegtelen. (tovább…)

Úgy döntöttem, hogy ma befejezem a blogírást, és utolsó előttinek a nagy szar magyar valóságról írok; és lehetne erről írni, phej, de még mennyit. (Akinek netán hiánya lenne ebből, olvasson pl. Vastagbőr blogot.)
A meghirdetett SD kártya helyett csak az üres műanyag tokját kaptam – és az eladó azt mondta, hogy… Ezt majd a feljelentésben, hogy ne írjam le duplán.
Lehet itt úgy évi százezer ilyen szintű eset – ha nem több. Akkor meg mit képzelek én? Azt képzelem – sőt, biztos vagyok benne – hogy lesz itt rend, ha beledöglünk is. Munkamegosztás az aktuális feladat szerint: az egyik generáció rendet csinál, a következő pedig szaporodik, mert ennél jobbat nem tehet. (tovább…)

Újabb tüntetés – a sokadik a háromjegyű sorban nálam – viszont nem átlagos. Ma nehezen indultam el; a saját dolgaimmal is le vagyok maradva, úgyhogy nem sokon múlott csak, hogy a menés felé billent a mérleg nyelve. Késtem is vagy 10 percet, de mindegy volt – Torockai épp akkor jelentette be, hogy még egy kis időt kér a technikai felszerelés összerakásához. Azután következtek a beszédek: Torockai jól beszélt, mint mindig, Hegedűs demagóg szövegét nem csípem… A dolgok ott kezdtek érdekessé, sőt, felkavaróvá válni a számomra, amikor kiderült, hogy nem csak Budaházyt tartóztatták le, hanem a nem is olyan szűk környezetét is: gyermekes családanyákat, nőket vágtak a sittre a semmiért – vagyis gondolom azért, hogy terhelő adatokat csikarjanak ki belőlük. A nagy lélek barátom (nő) két hónapot(!) kapott ezügyben; és mindezt úgy, hogy nem is tudtam erről eddig, az önkéntes hírzárlat apropóján. A barátom hál’ Istennek jól van, csupa mosoly, és még inkább megerősödött lélekben. Egyébként a mai nap által is egyértelművé vált a számomra, hogy Magyarország a rejtett értékek országa: ő politikai fogoly, a másik szónok, a harmadik zenész, nahát, ki sem néztem volna belőlük…
Egyébként meg, másrészt, és a fenébe, országrontó politikusbűnözők vannak szabadlábon, sőt, hatalmon…
Akkor most az érzelmi részen túl, következhet a logikai rész.
(tovább…)

A dolgok közepébe vágva: nyilván voltak olyanok is, akinek ez volt az első felvonulása, nekem viszont ez volt a második; az első a Tomcat-féle volt, 2008. július 5.-én szombaton. Utána 1 év kimaradt, az volt a gondolkodási idő. Nem csak nekem, mindenkinek.
Ma kétszer is elkapott a csendes eső, mindkétszer visszafelé; itt ez így van kitalálva, időzítve, ütemezve…
Most pedig nagyon így lett ütemezve, mert a tapasztalataim szerint szeptember első hete általában esős hét, és ritka, amikor nem az. A következő hét a jobb időjárású…
Indulásnál anyám a szokása szerint feltartott – mindig akkor van valami mondandója, amikor megyek valahová, és látszik is, hogy gyorsan húznám el a csíkot. Mindegy, csak elindultam azért, és ahogy mentem, felvázoltam a legrosszabb forgatókönyvet: az orrom előtt fog elmenni a troli, úgy, hogy éppen ne legyen esélyem elérni. És lőn, pontosan így történt. Talán ötven méterre voltam a kereszteződéstől, amikor azt láttam, hogy megy át a troli; kb. 15 másodperccel maradtam le róla. Na mindegy, a következő trolival is globalice 16 órára odaértem (közben legyalogoltam egy megállót, hogy ne unatkozzak egyhelyben), és nem is maradtam le semmiről.
Szerintem pár százan voltunk; aki szerint többen, azoknak „felbecsülhetetlen nagyságú tömeg”; az index szerint alig százan, Tomcat szerint alig hatvan-hetvenen. Írt egy cikket is, amiből kiderült, áttételesen, hogy nem olvas kuruc.infót, mert szerinte csak a jobbik levelezőlistáján hirdették meg, avagy tették ismertté a rendezvényt. (tovább…)

…sőt, már benne is van; és nem én küldöm őket, hanem önként teszik.
Aug. 26-án csütörtökön elmentem a „Jobbik XIII. kerületi Iroda” kopogtatócédula-leadóhelyre, és ott voltam 15:15 körül, arra gondolva, hogy ez az időpont bőven benne van a Jobbik honlapján közzétett H-V 7-től 20-igban. Aztán a helyszínen szembesültem a 17-20-ig felirattal, és hogy sehol egy lélek belül. Bedobtam az ajtón lévő postaládába a félig kitöltött 3 cetlimet – bár eredetileg arra gondoltam, hogy megkérdezem tőlük, mi a helyes megfejtés a kitöltendő neveket illetően, a főpolgármester-jelöltön kívül. De mert nem volt kitől megkérdezni, így viszont majd ők kitöltik a saját kézírásukkal – vagy azt csinálnak a cetlikkel, amit akarnak… Ha ugyan ki nem bányászta valaki más közben a postaládából (mert pl. az LMP-seknek minden darabra szükségük van, és fizetnek is érte, törvényszegően).
Rászántam fél órát, odavonszoltam a testem a kedvem ellenére, abban a dzsuvás környezetben, azért hogy nekik legyen kopogtatócédulájuk, aztán nesze neked, zárt ajtó. Ugye hogy az állampolgárok vannak a politikusokért, és nem fordítva… Aztán csodálkoznak, ha egyre többen hátat fordítanak nekik, akár úgy is, hogy a seggüket mutatják, „szavazz fasszal tavasszal” kampányt hirdetnek, lábbal szavaznak… (tovább…)

…és írnak helyette rossz valódit. Nem annyira a tényekben hamisítanak, mint az értékítéletben, azzal, hogy a rosszat jónak állítják be, és fogadtatják el a gondolkodásra nem hajlamos tömegekkel.
Az is elég baj, hogy a zsákmányszerző rablóhadjáratot kalandozásnak eufemizálják (viszont ha a tatárok csinálják ugyanazt, akkor az már más).
Ennél is sokkal nagyobb baj az, hogy Vajk-István megítélésében teljesen fordított az értékrend – mármint a jelenlegi főáramlati értékrend.
Nézzük, milyen elvek és tettek fűződnek hozzá:
1. névváltoztatás;
2. az első polgárháború;
3. idegen érdekek kiszolgálása;
4. a turáni átok gyakorlati kezdete, az erővel összetartás után a széthúzás, széthullás, atomizálódás.
Ebben mi a pozitív a magyarok szempontjából? Semmi. (tovább…)

Rasszista késelő tart rettegésben három amerikai államot
(index.hu)

Feketéket késelhetett meg egy izraeli férfi
(index.hu)

Hogy rasszista, azon nem csodálkozom. A Talmud maga az ős-rasszizmus – és akkor a követői milyenek legyenek, ha nem olyanok, mint maga a tan? Most épp azt követelik (a demokrácia, a tolerancia, vagy más hangzatos fedőszólam nevében), hogy „arabok kifelé a Knesszetből”.
Az elkerítő fal, a ház-ledózerolás, a blokád, a foszforbomba már megvolt, most ez van soron.
Már a zsidók is elismerik, hogy állatként bánnak a gojokkal
(kuruc.info)
Nincs béke az olajfák alatt; és amíg a talmudista zsidók ott vannak – meg a Földön, meg a Naprendszerben, meg az Univerzumban –, addig nem is lesz.
Mitől lenne béke a talmudista ragadozó, rabló és kettősmércés világban? (tovább…)

…az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.
Az alkoholizmusban az etalon Horn Gyula elvtársúr, a nyomában Szekeres Imre elvtársúrral – valamint vannak a kevésbé ismert, de nagyszámú követőik, Magyarország lakosságának kb. 10%-a.
Ennyi alkoholista nem jöhetett volna létre a szocializmus nélkül, bizony.
A járhatatlan út pedig azért járhatatlan, mert zsákutca. Ennek a része pl. a Gyurcsány-Szanyi vonal is, amely által a Bp. XIII. ker. élősködők, hajléktalanok, intellektuális és erőszakos bűnözők halmazának tartózkodási helyévé vált, mint (az egyik) koncentrálódási pont.
Pár napja megyek egy nő mögött, visszafordul, csúnyán néz, aztán mondja is, hogy már megnézi, ki jön mögötte. Kiderült, hogy úgy leütötték a Csata utcában az arany nyakláncáért, hogy emiatt kórházba került, és nem is tudja, hogy ki ütötte le, mert nem látta. A térfigyelő kamera felvételén látszik az esemény, csak éppen a tettes beazonosításához ez kevés. Át kell térni a jobb minőségű kamerára…
A szocializmust jelképező, és most már végképp ronccsá lett – abban az értelemben, hogy ronccsá tett – Skodába pedig beköltözött egy hajléktalan „házas”pár… „A kereslet és a kínálat egymásra talált”, kész.
Két hajléktalan egy roncs Skodában; ez a megvalósult szoci(kapit)alizmus. 
(tovább…)

Az MSZP-SZDSZ, Gyurcsány-kúrmány károkozása, dióhéjban.
Milyen lesz a Fideszes elszámoltatás? Elkövetett bűnök, és bűnlajstrom van hozzá bőven…
Mindenesetre, egy lépés történt az ország normalizálódása felé; csakhogy a valóban normálissá váláshoz még sokkal több kell, és még mindig nem lehet összetéveszteni valamelyik jól működő országgal, Szingapúrral, Japánnal…

Mr1-Kossuth Rádió (ex-zsidórádió?)
2010. július 18, 07:15 – 08:00
Vasárnapi újság

„Ebül szerzett vagyon ebül vész el; Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos arról, hogy vége a boldogságnak – a gyanús úton magánzsebbe vándorolt közpénzeken nem ülhetnek nyugodtan az ügyeskedők.” (tovább…)

Nem próbálták eloltani a Szabadság hídon lángoló férfit
(index.hu)

A pünkösdi öngyilkos
(www.virtus.hu)

“Én vagyok a király!” – A Szabadság hídi öngyilkos utolsó szavai
(www.stop.hu)

A pünkösdi öngyilkos története
(individuum.freeblog.hu)

Halálában is maradt magyar – A Bar!kád hetilapnak megszólalt a Szabadság hídi öngyilkos férfi családja
(barikad.hu)

-

Eltűnt két magyar a Delaware folyóban
(index.hu)

Megtalálták a magyar diákok holttestét
(index.hu)

Dóra megérezte, hogy mi vár rájuk
(www.kisalfold.hu) (tovább…)