Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó’k.

Lesózzák a földjeiket,
Felszámolják történelmüket,
Eltűnnek majd nem sokára,
Elmennek a bús picsába.

Úgy rühelem minnyájukat,
mocskos, gyilkos falkáikat,
s mikor himnuszukat hallom,
felfordul a teli gyomrom.

Panaszkodnak, nyavajognak,
Ök sehová sem tartoznak,
Mindenki az ellenségük,
Nincsen nekik kistestvérük.

Mindenki utálja őket,
Magyar férfiakat, s nőket,
Mindegyiküket megvetik,
De egyiküket sem szeretik.

Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába.

Európába keveredtek,
Emberekké nem vedlettek,
Ázsiai majmok még ők,
Zsivány Trianon-védők.

SoDI (video) blogján 1 eset a többi közül:
http://sodi.freeblog.hu/archives/2008/07/30/Hazi_terror/

Sebők István a MNP elnöke

Székesfehérvár
Dózsa György út l.
8002

Hiv.sz.: 3.Beü.190/2008/2.szám

Tisztelt Megyeri Mária Bírónő!

   A fent idézett végzéséből az derül ki, hogy Ön keresi a törvényesség kiskapuit, hogyan lehet a gazember, törvénysértő, korrupt bírótársait kimenteni, az ügyüket eltussolni, ahelyett, hogy az általuk elkövetett – több esetben súlyos bűncselekményeik iránt érdeklődne.
Egyből a hatályos törvények szerint gondolkodik, ami nagyon jó, tisztességre vall, csakhogy a feljelentett gazemberek éppen a törvényességgel nem törődve hozták meg ítélkezéseiket.
Olyan, szinte primitív magyarázkodásokkal indokolták a törvénysértéseiket, amik már az egyszerű, laikus ember fülét is azonnal sérti. Ezt, abban az esetben még el is lehetne fogadni, amikor a bírót lefizették, mint Dr. Farkas Attilát, aki Önnek kollégája volt, Dr. Fekete Orsolyát, aki a kenőpénzt előttem vette át, hiszen a kapott pénzért illik volt „megdolgozniuk”..

   Ezen bírók által elkövetett cselekmények sorozatai voltak velem szemben törvénysértők, bűncselekményeket megvalósítóak, ami a mai napon is tart, azok folyamatosan fennállnak, érvényesek mindaddig, amíg ez az ügy véglegesen, jogszerűen, a hatályos törvényeknek megfelelően le nem zárul. Ezért a velem szemben elkövetett bűncselekmények folyamatosan – akár a tegnapi nappal is – megvalósulnak, így magánindítványt bármikor előterjeszthetek, eleget téve a Btk. 173. §. /2/ Bek.-nek.

   Ezek a cselekmények sértik az emberi méltóságomat, személyes jogaimban korlátoznak.

   Már többször tettem az elkövetőkkel szemben feljelentést;  2007. május 30. napján a Veszprémi Rendőrkapitányságtól azt a választ kaptam, hogy a feljelentésemet megküldték a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Tőlük, a mai napig semmilyen értesítést nem kaptam, magyarul szarnak az egészre.

   Én azt kérem Öntől, hogy  az egész ügy  legyen már egyszer végre lejegyzőkönyvezve, tételesen legyen vizsgálat tárgya a bírók által elkövetett cselekmények, derüljön fény annak háttereire, és a törvénysértések legyenek megállapítva és kimondva!

Kelt, Veszprém, 2008-06-07.

Tisztelettel: 
Sebők István
feljelentő    

B Í R Ó I   F E L E L Ő S S É G

 A világon szinte mindenhol, ha valaki valamilyen munkát elvégez, akkor az elvégzett munkáért felelősséggel tartozik. Mi ne menjünk messzire, maradjunk a „demokratikusnak” nevezett kis hazánkban, a Magyar Köztársaságban.
 Nálunk a bírók az elvégzett munkájukért felelősséggel nem tartoznak, ha hibáznak felelősségre vonás nincs. Ugyan a törvény erre lehetőséget ad, de az erre illetékes – ritka kivételtől eltekintve – semmit nem tesz (Dr. Sólyom László).
 Egy konkrét példa: 1980. január 9. és 11. napján a bírósági eljárásban szereplő két fél kölcsönös lemondó nyilatkozatot tett (mindkét nyilatkozat mellékelve).
 Az ügyben eljáró bíró (Dr. Horváth Katalin) elfelejtett, a bíróságra ügyvéd által ellenjegyzett és benyújtott két nyilatkozatról intézkedni.
 A bíró mulasztást követett el, a mulasztásával óriási anyagi és nem anyagi kárt okozott!
 Az ezt követő eljárásokban a közreműködő bírók csupán arra törekedtek, hogy a mulasztást elkövető bíró mulasztását eltussolják, ahelyett, hogy a hibát kijavították volna. Azt mondták, hogy az ezirányú kérést, jogot az előző eljárásban kellett volna érvényesíteni. (Ez olyan, mint amikor a zsidó kereskedő kiírta a boltjára, hogy árleszállítás holnaptól lesz.)
És ez így megy 1980. óta, immáron több mint 28 éve.
 
 A sértetett megnevezte az ügyben közreműködő bírókat:

Pécsi Városi Bíróság:
Dr. Horváth Katalin, Dr. Herbai Ilona, Dr. Podlocky György, Dr. Boros Ágnes, Dr. Bence Krisztina.

Baranya Megyei Bíróság:
Dr. Veszely József, Dr. Poronyi Györgyi, Dr. Bán Erzsébet, Dr. Lábady Tamás, Dr. Bán Erzsébet, Dr. Tolnai Ildikó.

Legfelsőbb Bíróság:
Dr. Horecky Károly, Dr. Lévainé dr. Szakács Mária, Dr. Uhlár Mária, Dr. Bösinger Zsuzsanna, Dr. Kiss Mária, Dr. Csiky Ilona.

Ezek a bírók törvénysértést követtek el, ugyanis az ítéletüket befolyásoltság alatt, elfogultan hozták meg, ezzel megsértették az Alkotmány 50.§/3/Bek.leírtakat: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.”

 Felszólítom a sértettet, hogy e megnevezett bírók ellen büntetőeljárást kezdeményezzen, a magánvádas eljárásban arra hivatkozzon, hogy megsértették az emberi méltóságát. (Ugyanis ezek a bírók hülyének nézték és kezelték az ügyfelet.)

Megjegyzés: Az üggyel kapcsolatos, minden további intézkedést, levelezést a nyilvánosság elé tárjuk.

Másnap a kölcsönt „felvevő” testvért nem engedték be a házba, azóta se. Eleiben, egy földbevájt lyukban élt, majd szociális támogatás révén albérletben, most nem tudjuk, hogy hol van. Az ügyvéd neve: Dr. Keszthelyi Csaba (Veszprém). A történetet a testvér (Győri Iván) elmondása alapján lejegyezte Sebők István (MNP).

Dicséret  -  B Í R Ó K N A K !

Nem, nem káprázik a szeme a  Hírháló olvasójának. A Magyar Néppárt az igazságért harcol, a kiadványának is az I G A Z S Á G a címe, akkor az is az igazsághoz tartozik, hogy vannak – reméljük egyre többen lesznek – bírók, akik képesek tárgyilagos, a tények-, a jogszabályok helyes értelmezése alapján, igazságos ítéletet hozni. Még akkor is ki kell a dicsérő szót mondanunk, ha a hozzánk forduló teljesen -, vagy részben pervesztes lett.

Íme Ők:

Veszprémi Városi Bíróság:
Dr. Kovácsffi László

Veszprém Megyei Bíróság:
Dr. Perényi Ödön
Dr. Kovács Zsolt

Vas Megyei Bíróság:
Dr. Varsányiné Dr. Kántor Lilla

Győri Ítélőtábla:
Dr. Zámbó Tamás,
Dr. Maerer Ádám
Dr. Ferenczy Tamás

Legfelsőbb Bíróság:
Dr. Szabó Győző,
Dr. Schaffer Annamária,
Dr. Csere Katalin
Dr. Kazay László,
Dr. Pilishegyi Mária,
Dr. Harter Mária

Sebők István
a Magyar Néppárt elnöke

 A magyarság fennmaradása, a Magyar Köztársaság jövője érdekében, a minden hatalommal rendelkező MAGYAR NÉP, a Magyar Néppárt kezdeményezésére STATÁRIUMOT hirdet ki.

A STATÁRIUM kezdete 2008-03-19. napja 0 óra 1 perc, befejezése az új Országgyűlés megalakulásának napja.

A MAGYAR NÉP minden egyes tagját nyugalomra szólítja fel, a STATÁRIUM ideje alatt ne kerüljön sor tüntetésre, demonstrációra, tiltakozó megmozdulásra, sztrájkra.

A MAGYAR NÉP visszavonja a hatalmat a jelenlegi országgyűlési képviselőktől, így az Országgyűlés megszűnt létezni.

A MAGYAR NÉP felszólítja Dr. Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét haladéktalanul kezdjen hozzá a demokratikus államrend kialakításához.

Ennek érdekében a legrövidebb időn belül készüljön el az új
ALKOTMÁNY, az új VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY és kerüljön kiírásra az ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI VÁLASZTÁS.

A MAGYAR NÉP felszólítja valamennyi politikai pártot, kizárólag a választópolgárok érdekében tevékenykedjenek és maradéktalanul segítség Dr. Sólyom Lászlót az új Alkotmány, Választási törvény és az Országgyűlés létrejöttének érdekében.

A MAGYAR NÉP felszólítja minden tagját, állampolgári kötelessége legyen, hogy valamennyi hírközlő szerv a fentiekről a lakosságot tájékoztassa.

Sebők István

N Y Í L T   L E V É L

Dr. Lomnici Zoltánhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez,
Dr. Kovács Tamáshoz, a Legfőbb Ügyészség főügyészéhez.

 Ma Magyarországon a bíróságok és az ügyészségek nem tartják be a hatályos törvényeket, azokat semmibe veszik, saját érdekeiknek megfelelően, politikai és más befolyásnak engedve értelmezik azokat.
 Intézkedéseiket az önkényeskedés, a megvesztegethetőség, az összefonódás, a hibákat, törvénysértéseket, bűncselekményeket elkövetők elvtelen védése, sumákolás, eltussolás jellemzi.
 A bíróságokon, az alacsonyabb fokon bíráskodó bírók a Legfelsőbb Bíróság intézkedéseire, ajánlásaira szószerint tesznek, semmibe veszik, azokat kijátszva, fondorlatos módón az Ő korábbi, rossz, megsemmisített ítélet szerint határoznak ismét.
 Az ügyészség, ha az érdekeik, úgy diktálja, a rendőrségi szakszerű megállapításait semmibevéve, a Napnál világosabb bűncselekményre rámondják, hogy nincs bűncselekmény.
 
 A bíróságok és az ügyészségek ezzel a magatartásukkal a bűnözők oldalán állnak, ártatlan emberek és családok sorsát teszik tönkre, megsemmisülésre kárhoztatják Őket, valójában gyilkolnak.

 A nyílt levél címzettjeit

F E L S Z Ó L Í T J U K

 haladéktalanul változtassanak a magatartásukon, hogy ennek tényszerű nyoma is legyen, a korábbi több száz törvénytelen intézkedésük közül most csupán a 10 legsúlyosabb ügyet újra megvizsgálják, újra tárgyalják a teljes nyilvánosság előtt.
 Ennek a feladatnak az elvégzéséhez szükséges egyeztetésre 48 órát adunk, ha ezt elmulasztják, statáriumot hirdetünk ki, ami jó néhány bíró és ügyész életébe fog kerülni. A 48 óra 2008.03.17. 00.00 órától-2008.03.18. 24.00-ig tart.

A sértettek és károsultak nevében Sebők István a Magyar Néppárt elnöke

Cserni bíró és Tibikéje kicsapta a biztosítékot

Ezzel a címmel jelent meg (2007. november 30.  Magyar Hírlap) Dr. Cserni János a Fővárosi Bíróság büntetőbírójáról, a bírói testületekben – elsősorban Lomnici „baráti” köreiben – nagy felháborodást kiváltó cikk.
Dr. Horváth György, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke, aki egyébként Lomnici t… nyalója, erős kritikai megfogalmazású levelet írt a hírre, ezzel az üggyel kapcsolatban.
Cserni semmi mást nem akart megvalósítani, csupán a Tisztességes Bírósági igazgatást (Ti… Bí…). Horváthot ennyire zavarta a tisztességes szó? Cserni rájött, hogy csak tisztességesen van értelme a bírói tevékenységet végezni, így nem fogja nap, mint nap a magyar társadalom a bírókat „szembeköpni”. Ebben a törekvésében egy kis akadály azért akad, mégpedig, hogy korábban Cserni bíró tevékenysége más esetekben is kicsapta a biztosítékot, Bencsik András („Demokrata” főszerkesztője) ügyében és az Én esetemben is, amiről a Hírháló olvasóit most tájékoztatom:
Az ügy 1989-ben kezdődött el és még ma sincs vége? Egyébként van egy alapügyem (vagyonmegosztás lakásmaffiával fűszerezve), amiben 19 éve még elsőfokú ítélet sem született.) Úgy tűnik, a 10 – 20 – 30 éve tartó ügyek Lomnici statisztikájában nem szerepelnek.
1998. októberében a volt feleségem feljelentést tett, tartásdíj fizetésének elmulasztása miatt. Ennek alapján az ügyészség vádindítványt nyújtott be 1999. november 6-án, vétség elkövetése címén. Az ügy lefolytatására Dr. Cserni János bírót jelölték ki, aki az első tárgyalást 2001. 02. 06-án tartotta meg. Ezen a bíróságnak beterjesztettem a bizonyítékot, igazolást, ami mutatta, hogy a vádiratban szereplő állítólagos mulasztási összeg többszörösét vonták le a munkabéremből és már több éve, vonják folyamatosan az ítéletben megállapított gyermektartási összeget. Ha ebben az ügyben valami késedelem következett volna be, az a munkáltató hibája, de semmi esetre nem róható fel nekem.
A bíró az általam benyújtott bizonyítékot nem fogadta el, hivatalos megkereséssel fordult a munkáltatómhoz, a munkáltatom az igazolást, megküldte. Ami egyértelműen bizonyította, hogy a vádiratban szereplő összeg hiánytalanul átutalásra került már évekkel előbb.
Ezen okirati bizonyítás igazolta, hogy a vád valótlan, a vád okafogyottá vált, a vád megdőlt – hivatalos kifejezéssel.
Meglepetés ekkor ért, mert Cserni bíró (majd dr. Póta Péter bíró) nem zárta le az ügyet, tovább folytatta, több éven keresztül, mialatt több tárgyalást tartott, rendőri elővezetéseket rendelt el, elmeorvosi szakértői vizsgálatnak vetett alá, engem, a feleségem és a három kiskorú gyermekemet, (a családomat) folyamatos zaklatások érték.
A Legfelsőbb Bíróság 2007-ben (!) jogerős ítéletében megállapította, hogy az eljárást azonnal meg kellett volna szüntetni, mivel ezt Cserni bíró nem tette meg, így „a jogsértő eljárás nem kétségesen jelentős érdeksérelemmel járt.” Ez károkozásnak felel meg, ennek megfizetéséért folyik az eljárás. Az OIT az én hibámul próbál mindent feltüntetni az LB. ellenében is. Mindezt egy kabaré színvonalán viszik az OIT hasonló szinten lévő munkatársai. Megjegyzés: látni fogjuk, még más ügyben is, hogy az LB. egyes tanácsa képes igazságosan ítélkezni. 

Havrilla István