WP

Kuncze Gábor, Polgár Tamás, Bayer Zsolt.
Azt hinné az ember, hogy a zsidók és a svábok között nagy különbség van. Pedig nincs; több mindenben hasonlítanak egymásra, mint amiben eltérnek.
Nem, nem csak abban, hogy egy fejük, és két szemük van (általában).
Kuncze Gábor az SZDSZ sváb díszgója, Polgár Tamás a zsidó barátnőjével, és Bayer Zsolt, a köpönyegforgató bértollnok – aki most egészen durva csúsztatásra vetemedett, amit hazugságnak nevezni sem túlzás.
Előhang: Gyurcs(ót)ány nemrég – februárban – a Magyar Hírlap bojkottjára szólított fel; és ennek ellenében lett tartva egy ellendemó a Kossuth téren. Egy nem Fideszesnek látszó Fideszes rendezvény – ahol Potyka bácsi is fel akart volna szólalni, de nem engedték. Nem tartozik a narancssárga elvtársak közé; és ez igaz is, csakhogy, a társaság a Fidesz emblémát „elfelejtette” kitenni a színpadra.

Egykori ’56-os halálraítéltet rángattak le a “Magyar” Hírlap színpadjáról
http://kuruc.info/r/26/35586/
Már megint egy olyan dolog, ami nem az, mint aminek látszik – pontosabban, nem az, mint aminek mutatva van.
Innét pedig következik az a kérdés, hogy nagy különbség van az MSZP és a Fidesz között? Hát nincs. Leírtam ezt már néhányszor, de a sunyiság, az álcázás, a módszerek még mindig tanulságosak. (tovább…)

Az órarendig is eljutottam, és ez így jó.
Mit csináltam eddig az idén?
Nem sokat, hej…

Január eleje:
1. Van új tárhelyem – ez idő szerint 2 db domainnévvel (life-univ.com, life-univ.info) és a másik kettő is meglesz valahogy. Igaz, hogy a tárhely általában lassú, időnként tetű lassú, és néha nem működik, viszont megszabadultam a magukat szolgáltatónak álcázó rablóktól, és életrontóktól, és – virtuálisan – külföldre költöztem, aminek megvan az az előnye, hogy nehezebb „befogni a számat”. Nincs kizárva, hogy jobban a kuruc.info nyomdokain kell járnom majd, viszont jusson az országrontók eszébe, hogy – innen nézve – van megoldás a problémára.
2. Megint van használható számítógépem, ami az alapfeltételek közé tartozik.

Február:
3. The Rothschilds film magyar szövege. Örülök, hogy túl vagyok rajta.

Március eleje:
4. Bírósági szakasz első rész sikeresen lezárva; lásd, mint fent, szintén örülök. (tovább…)

Írtam már róla eleget, de az derült ki, hogy nem zártam le teljesen – nem eléggé – a témát, úgyhogy ezt most megteszem, és akkor sem írok róla többet, ha a világ legjobb, vagy legrosszabb helye lesz, vagy bármi történik vele.
Előzmények pl.:
Miért nem írok több kommentet a Bombagyárra? (2008. október 10.)
A túlhatalom lassan ölő méreg (2008. október 21.)
Ki, mit, miért tesz? (2008. november 22.)
Több ezer hamisított kopogtatócédula Ferencvárosban (2008. december 22.)
Ground Zero (2008. december 23.)

-

A mostani témazáró oka, hogy rákattintottam és elolvastam Dragon64 „Tiszta vizet!” című írását, erre asszociálva: tiszta vizet a fejekbe – ahol kiteregette a családi hátteret, és… „Ezért ezúton kérek bocsánatot Mindannyiótoktól!” (tovább…)

Most jött el az ideje – egy gyomorvérzés apropóján is –, hogy belássam, az időm és energiám véges; be kell osztanom, és úgy, hogy a lényeg meglegyen. Az pedig az élet-univerzalista rendszer. Ennek érdekében minden felesleges, és nélkülözhető dolgot kitakarítok az életemből. A legszélső pont a határt illetően a cforms plugin magyar fordítása, mert a plugint használom a céljaimra; tehát ennél minden dolog csak közelebb állhat a lényeghez. Ami távolabb van, az már kívül van, és lehetőleg nem foglalkozok vele.
A folyamatban lévő, és ilyen szempontból külsős dolgokat lehetőleg befejezem, és ezekből már nem kezdek újat.
Ha csak a lényeg körítését nézem, az is bőven sok: szenvedés a számítógéppel, hogy méltóztasson jól működni, programok telepítése és frissítése, adatmentés… Ott van maga a tárhely is – általában lassú, időnként extrém lassú, 10-50 mp betöltődési idővel (türelem betöltött weboldalt terem); a domainek intézése (jelenleg 2 db visszaszerzése), és a mindezekhez tartozó bankolás.
A lényeg az élet-univ rendszer: és ezzel, és a körítésével való foglalkozás önmagában elég időigényes ahhoz, hogy másra ne maradjon idő. Ha másra marad, akkor az lényegtől vesz el, és ezt nem akarom, mert az több mint bűn: hiba.
Most már tényleg mindig a lényeget jelentő körön belül akarok maradni.
Lehet, hogy időről-időre vissza kell térnem ehhez a bejegyzéshez, hogy ne folyjak túl a határokon, mert én voltam az, akit minden érdekelt. A tanulókörök ideje lejárt, elfogyott; most már az a dolgom, hogy a lényegre koncentráljak.

Kicsit korábban teszem ezt év végénél, mert most épp úgy néz ki, hogy egy darabig – akár néhány hónapig – nem lesz life-univ.net. Próbálom visszaszerezni a magukat szolgáltatóknak mondó rablóktól, de nem könnyű.
Momentán a life-univ.com van helyette. Hogy a life-univ.net-es külső linkekkel mi lesz, azt még nem tudom…
Egyelőre örülök, hogy sikerült átmentenem a blogot az új tárhelyre, az új domain alá.
Kissé mechanikusan cseréltem le (search-replace) az adatbázisban a life-univ.net-es hivatkozásokat life-univ.com-ra, és így lehet, hogy ott is át lett cserélve a szövegben, ahol nem kellett volna…
Most már mindegy, örülök hogy működik a blog – és persze lassú. Viszont a többi szempontból jobb helyen van külföldön.

Idén volt egy pártalapítási kísérletem, amiért nem kár; tanulókörnek jó volt. Most már nem akarom a házépítést a tetővel kezdeni, főleg nem úgy, hogy nincs hozzá se daru, se helikopter.
Voltam Svájcban is egy kicsit; és most már van róla fogalmam, milyen érzés ott élni; békében és semlegességben, sok nagyságrenddel kevesebb bűnöző között…
A célom ott is ugyanaz lenne, mint itt, csak ott normálisabbak hozzá a körülmények.
Van már egy bírósági perem is – a Clark Ádám téri oszlatás helyett az összeterelés, előállítás, és rabosítás –; és ha már úgyis van egy, akkor lehet több is…
Ott voltam „a” magyar cipődobáló, Kósa Gyula perén is, hogy szolidarítsak vele – és még mindig egy rahedli demonstráción vettem részt, és szívtam az újabb fajta könnygázt. Tomcat magára vállalta a vegyelemzés feladatát, és azóta sem lehet tudni, hogy ha az nem CR gáz volt, akkor mi?
Mindeközben az ellenség köszöni jól van, viszont a nemzeti radikálisok szétmarták egymást sűrű belharcok közepette.
Év közben volt egy újabb gazdasági válság is, a 2006-os után, és ismét zuhant kb. 20%-ot néhány hónapra a forint.
Első fokon betiltotta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet – mert sérti a cigányok méltóságát –, ugyanazon a napon, amikor a Gárda, és a Jobbik egyik vezető tagját az otthonában éjjel, az ajtót betörve, félholtra verte, és kirabolta egy cigánybanda fegyveresen.
Összefoglalva, a 2008-as évben az utolsó tanulóköreim voltak az élet-univerzalista rendszeren kívül.
Az is biztos, hogy az idők folyamán sok szemét gyűlt össze a Kárpát-medencében, és egyre közelebb kerül a takarítás időpontja.
Mindeközben a zsidók – már – vidáman lövöldöznek Magyarországon.
Krav Maga Happy Lövészet: félautomata gépkarabéllyal, sörétes pumpás, félautomata puskák, pisztolyok – videóval frissítve!
http://barikad.hu/node/21757

Úgy döntöttem, hogy jövőre is lesz blog, de sokkal kevesebb bejegyzéssel.
Mert már vannak ennél fontosabb dolgok is: a tettek mezeje.

Attól függ.
Ha 2-3 egymástól független információs csatorna használata is kell a bankoláshoz, akkor – ez idő szerint, azt lehet mondani, hogy… még az.
Ha csak annyi a védelem, hogy felhasználónév és jelszó, akkor nem az.
A programok még mindig tele vannak sebezhetőséggel, újabb és újabb behatolási lehetőségek derülnek ki, még az XP-nél, és a 4-6-os IE-nél is – hát még a futó felhasználói programoknál; és például az automatikus jelszókitöltő programok használatát nagyon nem ajánlom.
A védelmet az jelenti, hogy egy ellopott jelszó mellé még 2-3 olyan adat is kell a netes belépéshez, ami nem az interneten közlekedik, hanem pl. telefonon.
Aztán van még az Interneten történő vásárlásokhoz a külön vezetett számla, amire mindig csak annyit kell átutalni, amennyi az adott vásárláshoz kell, illetve a vásárlási limites netkártya, ahol a limit csak a vásárlás idejére van megemelve 1 Ft-ról, és akkora összegre, amennyi a vásárláshoz kell.
Ha ezek nincsenek, akkor van a gond. Mint például…

metropol
BUDAPESTI KIADÁS • 2008. DECEMBER 19. PÉNTEK

Hamiskártyás áldozata vagyok

Bus István
A Playboy főszerk.-helyettese

“…Nézze meg jól, milyen cégnek, honlapnak adja ki a bankkártyája adatait!”
…
…úri társaságban meg nem engedhető szavakat kezdtem ordibálni, nagyjából két percen keresztül.
Kaptam ugyanis a bankomtól egy SMS-t, amely szerint éjjel kettőkor valaki leemelt a számlámról 1000 dollárt (akkori árfolyamán 202 000 forintot), és eljátszotta egy online szerencsejáték-portálon.
Egy netes bűnbarlangban. Hogyan történhetett ez? Alvajáró lennék, és összevissza nyomogattam éjjel a számítógépem billentyűit? Hasadt a személyiségem, és a szerencsejáték-függő Bus kerekedett felül, amíg a rendes kispolgári énem éppen összenyálazta a kispárnát? Esetleg csúnya módon lenyúlt egy hacker?
Lázasan kutattam agyamban, vajon hol szúrhattam el. Mivel a szerencsejátéktól irtózom – néha veszek lottót azért –, és a neten sem nagyon vásárolgatok, ezért aztán tanácstalan voltam. De aztán rájöttem. Három héttel korábban vásároltam egy – különben használhatatlan – programot a számítógépemre.
A bankkártyámmal.
Évek óta a bankkártya prófétája vagyok, lazán vásárolgattam vele, megvolt a mostanában sokat emlegetett szó: a bizalom. Ezen a vasárnap reggelen, a bankkártyaletiltást intéző telefonálgatás közben azonban ezer zöldhasú dollár lebegett a szemem előtt, ahogy halvány pukkanással a semmibe enyész. Meglett a programom aznapra: azonnal le kell tiltani a kártyát.
Aztán besétálni a bankfiókba – nyitás előtt fél órával érkeztem, és ott toporogtam a bejáratnál, mint a tojó galamb –, és kitölteni a formanyomtatványt. A bank a bejelentéstől számított legfeljebb 120 napos (igen, az négy hónap!) határidővel kivizsgálja az esetet, és dönt, hogy mi voltunk-e a hunyók, vagy esetleg nem voltunk hanyagok, és visszatéríti az összeget – vagy annak egy részét.
Négy hónap múlva már tavasz lesz, serken a határ, ébred a természet. Hogy lesz-e még akkor dollár vagy forint, netán létezni fog-e még a bankom – nos, ezekre az egyszerű kérdésekre manapság nemigen lehet válaszolni. Így csak annyit tanácsolnék annak, aki még a neten vásárolgatna az ünnepek előtt: nézze meg jól, milyen cégnek, honlapnak adja ki a bankkártyája adatait. Ellenőrizze a vállalat megbízhatóságát néhány kattintással.
Véletlenül se vásároljon netkávézóból vagy WiFi hálózaton keresztül. A megbízható honlapcímek online vásárláskor nem „http”-vel, hanem „https”-sel kezdődnek. Telepítsen vírusirtót, tűzfalat! Igényeljen netbank-kártyát, és csakis annyi pénzt tartson rajta, amennyi az online vásárláshoz kell. Tanuljon a más kárából. Például az enyémből.

Az ismeretség, vagy az ismertség foka a kooperációra való hajlammal szorosan összefügg.
Nem én jöttem rá, de minden eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy ez igaz.
Nem nagy csoda ez, mert akit sokan ismernek, arról sokan döntik el, hogy kooperálnak-e vele, vagy sem. Akit viszont kevesen ismernek, annál értelemszerűen és automatice kisebb ez a szám.
A következő lépés pedig az, hogy akiben sokan csalódtak, azt sokan küldik el a fenébe… De Magyarországon nem elegen.
Itt az értelmes és jó dolgokhoz, és a rosszak leváltásához soha nincsenek elegen?
Akkor nem csoda, ha mindig társadalmi katasztrófa van.

Én azért teszem, amit, mert elkezdtem valamit, amiről az a meggyőződésem, hogy jó, egyénileg, és közösségileg is a legnagyobb szinten, és a végére szeretnék járni, amennyire csak lehetséges, egy ennyire hosszú távú tervnek. Közben pedig nem csak hogy van még hova haladnom, hanem a fejlődésnek is bőven helye van… Az alaphelyzet nem igazán bonyolult.
Akkor foglalkozzunk mással, például Tamással. Meg lehet érteni Tomcat motivációját, és törekvését is, akár az egyedi eseteket nézzük, akár összességében. Miről van szó? Arról, hogy a sónak folytatódnia kell, mert különben megízetlenül, kidobják, és akkor a végén TC kereshet magának valami olyan megélhetést, ami nem ezen alapul, és valószínűleg az exhibicionizmus és a sztárság lehetősége nélkül… Nagyon rossz kilátások – tehát TC halad tovább ugyanabban az utcában – és ahogy eddig megélhetési showman volt, most ugyanilyen alapon megélhetési politikus lesz. Tojó nyomdokaiba akar lépni a maga módján; csakhogy Torgyán bohóc is csak egy darabig volt ott – amíg megszedte magát.
Akarja-e Ön, hogy Torgyán József visszakerüljön az Országházba? Lefogadom, hogy erre a kérdésre többségi elsöprő erejű „nem” lenne a válasz. (tovább…)

Az idén véget ér a blog – viszont amely témákat elkezdtem, azokat még befejezem. Eddig is ez volt a legkevésbé fontos tevékenység, és most kikerül a sorból.
Lehet örülni, hogy már nem írok blogot; és persze hogy nem, mert írok helyette mást; ennél fontosabb dolgokat.
Tomcat-féle szélsőjobboldali bulvár-blog már van; nemzeti radikális híroldalak is vannak, keményvonalas, és mérsékelt egyaránt, mint pl. kuruc.info, szentkoronaradio.com, barikad.hu, hunhir.hu.
Felesleges dolog, és időpazarlás „versenyezni” velük. Azzal érdemes, és kell foglalkozni, ami még nincs, viszont fontos.
Pártból is van már nemzeti oldali – és nem is kellene belőle több, mint egy, ha az az egy az optimumon lenne, a többi pedig frakcióként beleférne. De a Jobbik is túl messze van az optimumtól a jelenlegi állapotában – a többiekről nem is szólva; de ahogy én is fejlődök, és nem követem el ugyanazt a hibát még egyszer, a többieknél is ez valószínűsíthető, akik most még olyanok, mint az elefánt a porcelánboltban. A tudatlanság-tapasztalatlanság lassan elmúlik – de utána is csak akkor következik valóban jó dolog, ha megvan a szükséges erkölcsi szint is. Ha nincs meg, akkor az még mindig csak a módszerváltás egy változata, és nem eléggé különbözik az elődeitől.
Innentől a részemről a rendszer-építés és oktatás következik, és az erre való rákoncentrálás, mert az időm és energiám véges, az elvégzendő feladat pedig sok; és az nem mindegy, hogy az elkezdett dolgot milyen állapotban, milyen készültségi fokban hagyom az utókorra, ahonnan már másoknak kell folytatniuk. (tovább…)

Orvosság, vagy méreg?
Győzelem, vagy vereség?
Egészség, vagy betegség?
Ezek itt az eldöntendő kérdések.
Ahogy a túladagolt orvosság már nem gyógyít, hanem mérgez, így van ez a hatalommal is: a sok megárt belőle, és általában a fogyasztója számára észrevétlenül. Ahogy egy külső szemlélő jobban tudja érzékelni egy alkoholizáló ember különböző stádiumait, így van ez itt is: a hatalomgyakorló a legutolsó sorban fogja észrevenni, hogy nincs minden rendben, és nem is hiszi el, hanem védi az álláspontját, és az állapotát – ténylegesen a züllést és hanyatlást védi.
Hol van a hatalomnak ez a foka a közösség optimális működéséhez valóban szükségestől? Nagyon messze.
Lehetek konkrétabb is persze, mert konkrét dolgok vannak: valami bűzlik a Bombagyárban. Ehhez először is ott vannak az alapanyagok, a vegyszerkotyvasztás, a vajsav, a disznótrágya… Aztán pl. Blogin jelszava: leszarom a véleményed. (Szarszag.) Gabucino jelszava: igyunk! (Az egyik út az alkoholizmus, a másik út járhatatlan; a taccs kidobva, és hajrá liberalizmus.) Valamint van még sunyi cenzúra, házi élősködő, neonáci, hungarista, és most már van negatív választási kampány, szavazatmegosztás, a Jobbik az ellenfél, vagy ellenség is. Lehet, hogy lesz még lejjebb az agónia útján – de minek? Már nincs a csúcson, és jobb lenne nekik is itt abbahagyni. De a nácik és a hungaristák nem olyanok… ők végigjárják a teljes megsemmisülés útját – aztán reménykednek a feltámadásban, hogy megismételhessék még egyszer ugyanezt, mert vannak, akiknek egy kör nem volt belőle elég.
Az is tény, hogy a zsidózás, cigányozás, és „elitezés” mint politikai program nem fogja megváltani az országot; lehet viszont vele „cigányútra” jutni, mint pl. Csurka Igazság és Élet Pártja is (eredetileg Magyar Igazság és Élet Pártja) – és lehet újabb tétellel igazolni, hogy a hatalom megront, és hogy lassan ölő méreg.
Témazárónak szántam ezt az írást: számomra a Bombagyár meghalt; béke poraira.
Virtuális dologról lévén szó, virágcsokorként egy csokor idézet: (tovább…)