Bejegyzések 2014. október hónapban


A blog 2016-tól már csak archív, mert az idő és energia
már csak az élet-univerzalista rendszerre van fordítva.
A 2016 előtt kezdődött dolgok frissítésre kerülhetnek.

Önszerveződő európai polgári kezdeményezés a TTIP és a CETA ellen
Témája:
Felhívjuk az Európai Unió intézményeit és tagországait, hogy állítsák le a tárgyalásokat az USA-val a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP), és ne ratifikálják az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményt (CETA) Kanadával.

Céljai:
Meg kell akadályoznunk a TTIP és CETA egyezményeket, mivel ezek számos kritikus elemet tartalmaznak, mint pl. a befektető-állam vitarendezési mechanizmus és a szabályozói együttműködés, amelyek veszélyeztetik a demokráciát és a törvényességet. Meg akarjuk akadályozni, hogy leértékeljék az elért foglalkoztatási, szociális, környezeti, magánéletet védő és fogyasztóvédelmi normákat, és átláthatatlan tárgyalásokban deregulálják a közszolgáltatásokat (pl. víz). Az európai polgári kezdeményezés egy alternatív kereskedelmi és beruházási politikát támogat az EU-ban.

-----------------------------


Csendes séta Ophélie-ért
Silent walk for Ophélie

-----------------------------


Újabb vészkorszak Magyarországon

-----------------------------


Nyílt levél Ilan Mor,
Izrael Állam nagykövete részére

-----------------------------


Fidesz-KDNP shitraeli nagykövet: a Jobbik nem kerül olyan helyzetbe, hogy tényleges befolyásra tehessen szert

2014. október 21., kedd

Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete: “Magyarország kormánya soha nem fog megbékülni az antiszemitizmus jelenségével, s a Jobbik szélsőséges párt pedig nem kerül olyan helyzetbe, hogy tényleges befolyásra tehessen szert.
Ez nagyon demokratikuSS a FideSStől.
Hazánk izraeli nagykövete még az ünnepi sátorban is a Jobbikkal foglalkozott” (kuruc.info)
Az egy dolog, hogy shitrael és szarmagyarország két jó barát, együtt eszi szarát; viszont a Fidesz-KDNP kézivezérli a Jobbikot? Akkor (1) a választás és a demokrácia csak színház, és parasztvakítás?
Akkor (2) viszont nincs más hátra, mint hogy a Fidesz-KDNP vezesse csődbe az országot…
Akkor (3) viszont miért is ne bombázzák szarmagyarországot az usákok? Egy ilyen országnak már mindegy, nem ront rajta, hanem inkább kibombázza a gödör legmélyebb pontjáról. Ha már valami annyira rossz, hogy rosszabb már nem lehet, akkor már minden csak használ. A lényeg az, hogy ne környezetszennyező bombákat használjanak; kár a természeti környezetért.
Úgy érzem, hogy a III. vh. 2015-2025 között kerül megrendezésre; addig is mindenki helyezkedjen el a tényleges természetének megfelelően, hogy akinek nem kenyere a bomba (se az Obomba), az ne azt kapja.

Kiborult a bili Kecelen: egy világ vége (a polkorrektségé már biztosan); Magyarország legyen semleges!

2014. október 20., hétfő

Kecel fideszes polgármestere bizonyos témákban jobbikosnak vallja magát: elege van a cigókból és a zsidókból (kuruc.info)
Ami a szívén, az a száján – így beszélt 2012-ben vagy 2013 elején, a költségvetés előkészítése idején a térségi tévé munkatársaival Haszilló Ferenc, Kecel fideszes polgármestere, akit idén október 12-én kis többséggel a harmadik ciklusára is újraválasztottak. Figyelem, trágár szavak következnek.

Hamarosan kiderül, mennyire erős a zsidó-cigány nyomásgyakorló gépezet, sikerül-e lemondatni az igazat szóló városvezetőt

Haszilló Ferenc úgy gondolta akkor, hogy amit mond, annak – a kamera kikapcsolása után – csak a televíziósok emlékezetében marad nyoma. Képfelvétel nem készült az elhangzottakról, hangfelvétel azonban igen, amely a mostani választás után jutott el a médiához – legelőször a kecskeméti Hírösvényhez. A Kecelen viharos gyorsasággal terjedő felvételről a helyiek azt állítják, bizonyosan a polgármesterük hallható rajta.
Haszilló a vele nevetgélő, állításaival olykor egyetértő, máskor vitatkozó újságíróknak annak kapcsán beszél, hogy mire jut pénze az önkormányzatnak, és mire nem. Mivel az önkormányzatok költségvetését visszafogták, a polgármester azon morfondírozik, honnan tudna elvenni pénzt, és honnan szeretne. Ha rajta múlna, nem adna például a cigányoknak tűzifát, amit a gyermekvédelmi támogatásból tudtak megvásárolni.
„Az az igazság, menjenek az izébe. Ezek nem tudják, hogy lesz tél? Nem tudnak egy évben 100 ezer forintot összerakni? Ötezer forintot havonta? Menjenek a picsába! Meg az állam is! Ebben teljesen jobbikos vagyok. Aprítani kéne őket a picsába”.
A nem kötelező feladatoktól is sajnálja a pénzt a polgármester. A múzeumtól, a sportcsarnoktól, a helyi újságtól, amelyek valamilyen mértékben függetlenek tőle. „Álljon már meg a menet. Tudják, hogy ki a főnök! Ennyi” – mondja Haszilló a felvételen. Tart azonban elődje, Schindler János Facebook-bejegyzéseitől. És tart attól is, hogy a helyi televízió közvetíti a keceli templomban tartott misét. 2013 elején történt, hogy Burányi Roland plébános kitiltatta a miséről a polgármestert, mert az a személyes irányítása alá akarta vonni a Kecel TV-t és a Keceli Híreket. Úgy függ össze a dolog, hogy a művelődési ház és könyvtár vezetőjének irányítása alá tartozik a helyi média, és Haszilló sokallja, mennyien dolgoznak ott. Ugyancsak kételyei vannak, hogy – eltekintve a 100 milliós megtakarítástól – jó ötlet volt-e átadni a katolikus egyháznak az iskolát.
„A keceli iskola is, ha nem pénzről szólna a történet, biztos, hogy jó ez, ahogy van? Biztos, hogy tényleg rend van? És szakmailag most másabb lett az iskola? Rend szempontjából, hogy egy cigánygyerek fölborította a Lacit, szegényt, én is azt mondom, első osztályú volt, hogy a (itt a katolikus iskola egyik volt tanárának a neve következik – a szerk.) szájba verte. Mert én is fülön rúgtam volna a gyereket, mint a szart. Főleg bent, ha berántom a szertárba. Én is ezt csináltam valamikor, de hát akkor más volt.”
Haszilló Ferenc arra jut, hogy azért nem telik sok mindenre, mert kevés a pénz az országban. „Ha ez a geci zsidó társaság nem szopatná így az országot, ahogy szopatja, akkor itt senki sem foglalkozna az önkormányzattal, hogy mit csinál. Akkor lehetne ötmilliónál drágább kamera, meg dupla bérek, de amikor beszedik az összes adót meg minden lófaszt, meg szopatnak, mondhatom azt, hogy Orbánék is, ilyen szempontból, akkor azt nem lehet megmagyarázni, hiába viszik le most három forinttal a gázolaj árát.”
Szóba kerül, hogy a pénzhiány miatt külföldre megy az ország. „Ha én most nem lennék polgármester, mennék ki a picsába Svájcba zongorázni. A családot beteszem a kocsiba, beszélek valahogy angolul, a feleségem németül. Keresek kétezer svájci frankot havonta, az itthon kiadott ingatlanból meg kapok hozzá havonta százezret. Meg amit még összezsiványkodik az ember.” „Sok ember ezért nem vállal gyereket. Ezek a gecik meg négyet-ötöt – barátilag beszélgetünk most már. Négy-öt szar senkiházi, aki a húgyban nő föl, és buta mint az állat, most is ott várnak kint, hogy kéne fa. A legszívesebben szájba rúgnám, és menjenek el a kurva anyjukba. És mondanám, hogy igaza van a Jobbiknak ebben is, meg ebben is. És bevágnátok a Vona Gáborral készült képemet. Aztán meg a Fidesz baszna a fejemre, hogy mit csinálok.”
„De a másik oldala: az Orbán sem tud mit tenni. Nem tud többet tenni. Mert ott is megvannak ugyanazok a zsidók.” Megöregedett nagyon az Orbán. Hol a Demszky, Orbán Viktor? Hol van a Kóka? Hiába teszik be a Hunvald urat. Most kétharmados többség. Tarkólövés! Visszahozni a halálbüntetést, nemzetárulás, satöbbi! Ötöt-hatot kivégezni!
„A most következő választást még megnyeri a kormány, de az utána következőt már nem. Nincs nagyon alternatíva sem, Európa közepén vagyunk, nem egy szigeten, mint Japán. Hol vagyunk itt függetlenek?” „Hová vezet ez? És a Grósz Károlyék! Hát már azok kezdték el ’87-ben telepíteni ide az izraelieket.”
„Ezt képviseli az egyik oldalról az ember, a másik oldalt meg képviseli a Schindler János, s a katolikus pap a barátja. S a III/3-as kommunista ügynöknek (itt egy azóta elhunyt újságíró neve szerepel) meg az érsek a legjobb barátja, baszd meg.”
„Ha ezt így elmondanám egy az egyben a tévének baszd meg, akkor holnap már itt lenne az RTL Klubtól kezdve mindenki, hogy náci meg fasiszta a polgármester. De ha ezt elmondanám a képviselő-testület előtt, akkor is megütném a bokámat, mert olyan buták.”
A Népszabadság kereste Haszilló Ferencet, hogy az ő hangja hallható-e a felvételen. A titkárságon azt mondták, 20 perc múlva bent lesz a hivatalban. Húsz perc múlva viszont már azt közölték, hogy egész héten szabadságon van, és a mobiltelefonszámát sem tudják megadni.
(Nol nyomán)
Aztán meg a Fidesz b@szna a fejemre, hogy mit csinálok” – NOL (2014-10-20)” (www.youtube.com)

Frissítés:

Így jár, aki fideszes, de nem imádja a zsidókat és a cigányokat (és ez ki is derül róla): kizárják a pártból, és lemondatnák Kecel polgármesterét
Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere kizárását kezdeményezi a Fideszből a kormánypárt választókerületi elnöke és regionális igazgatója, egyúttal felkérik a városvezetőt, hogy mondjon le polgármesteri mandátumáról .
Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke, valamint Kerényi János regionális igazgató közleménye arra hivatkozik, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Haszilló Ferenc, Kecel újraválasztott Fidesz-KDNP-s polgármestere egy újságíróval beszélget.
“A leközölt hangfelvételen elhangzó, emberi méltóságot durván sértő, társadalmi csoportokat kirekesztő és megalázó mondatok nem méltóak egy polgármesterhez és a Fidesz Magyar Polgári Szövetséghez. Ezért kezdeményezzük Haszilló Ferencnek a Fideszből történő kizárását és egyúttal felkérjük polgármester urat, hogy a megszerzett mandátumáról azonnali hatállyal mondjon le” – olvasható a közleményben.
Bányai Gáborral (b) korábban – aki számára a zsidók nem isteni ajándékok, a cigányok pedig nem rejtett tartalékok vagy erőforrások, az repül
Az MTI próbálta elérni a polgármestert, de a mobiltelefonja ki van kapcsolva. A keceli polgármesteri hivatalban azt a tájékoztatást adták, hogy Haszilló Ferenc hétfőn szabadságot vett ki, ők sem érik el.
(MTI nyomán)

A keceli polgármester őszödi beszéde (hirosveny.hu)
Kecelen alig-alig, de újra nyert Haszilló, a Fidesz-KDNP zongorista polgármestere, aki korábban egy felvilágosító-beszélgetésen a térségi tévé munkatársainak kifejtette: ő igazából ízig-vérig jobbikos, de hát ezt nem hangoztathatja, mert akkor a Fidesz a fejére koppintana. Haszilló mellesleg utálja a tökölést, meg a cigányokat, meg a persze zsidókat. A vágatlan és hiteles interjúbeszélgetést, amelyen még az öregedő Orbán Viktor is fejmosást kap, azért nem közöljük egy az egyben, mert nagyon sok benne a személyeskedés nem közszereplőkkel szemben. A lényeg, ezek a kijelentések elhangoznak rajta kiváló minőségben.
Költségvetés, tervek, kötelező és nem kötelező feladatok, meg persze Kecel. Ez volt a fő témája annak a tavaszi beszélgetésnek, amelyben mindezek mellett Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere egyben kifejtette a világszemléletét is a tévé munkatársainak. Amíg a kép nem ment, a mikrofon dolgozott.

A szociális ellátásokban Kecel jeleskedett. Az önkormányzat a gyermekvédelmi támogatásból vásárolt száz mása fát, amit durván húsz család között osztottak szét, persze cigányoknak – meséli Haszilló Ferenc, Kecel első embere, majd hozzáteszi.
– Én nem adtam volna egy fillért se. (…) én is rászoruló vagyok. – majd egy kis röhögcsélést követően kifejti: – Az az igazság, menjenek a picsába, ezek nem tudják, hogy lesz tél, nem tudnak egy évben százezer forintot összerakni, ötezer forintot havonta, menjenek a picsába, meg az állam is, ebben teljesen jobbikos vagyok, aprítani kéne őket a picsába.
Költségvetés nem kötelező feladatait is sajátosan rendezi le: ha akarom, múzeum, újság, vége, kész, tudják már ki a főnök! Aztán kiakad azon is, hogy a tévé a helyi misét közvetíti.
– Nem egyszerű, semmi nem egyszerű – mondogatja többször, hozzátéve, nem lát kiutat, nem lesz semmi változás.
De mi is a problémája pontosan a keceli polgármesternek? Hát ez: – Ez a geci zsidó társaság nem szopatná így az országot, ahogy szopatja, akkor itt senki nem foglalkozna az önkormányzattal, hogy mit csinál. Akkor lehetne ötmilliónál drágább kamera, meg dupla bérek, de amikor beszedik az összes adót, minden lófaszt, meg szopatnak, – mondhatom azt, az Orbánék is ilyen szempontból – akkor ezt nem lehet megmagyarázni, hiába viszik le most három forinttal a gázolaj árát.
Mi a folyamat vége? Hát a népvándorlás, erről így mesél Haszilló polgármester.
– Külföldre megy a népség, ha én nem lennék polgármester, mennék ki a picsába Svájcba zongorázni, a családot beteszem a kocsiba, beszélek angolul, a feleségem meg németül. Keresek kétezer svájci frankot havonta, az itthon kiadott ingatlanból meg kapok hozzá havonta százezret. Meg amit még összezsiványkodik az ember – kalkulálgat Haszilló.
Inkább legyek gengszter bazmeg, mint… – mondja, majd így folytatja:
– Sok ember azért nem vállal gyereket, ezek a gecik meg négy-ötöt. Szar senkiháziak, a húgyba nőnek fel, buta mint az állat, és idejárnak, hogy kéne fa, kimennék és szájba rúgnám őket, igenis igaza van a Jobbiknak, igaza van ebben is, ide bevághatnátok a Vona Gáborral készült képemet, aztán meg a Fidesz baszna a fejemre, hogy mit csinálok”.
De nézzük Haszilló fideszes oldalát:
– Az Orbán sem tud mint tenni, nem tud többet tenni, mert ott is megvannak ugyanazok a zsidók. Aki párttag volt, nem lehetne benn a parlamentben – vallja.
– Mondtam is, basszátok meg, miért nem hoztok egy ilyet – majd kiderül, magát ajánlotta fel a pártnak, mert ő egy igazi, MSZMP mentes jobb oldali ember.
Aztán kijelenti: – A Fidesz 3/4 részét ki kellene venni, de még a jobbikban is van olyan, aki MSZMP tag volt. Azonnal repíteni kéne őket a picsába.
De hát erről nem lehet beszélni fejezet következik és a mélymagyar, meg nem értett búsongás: – Az a baj, (aki ilyenek mond), arra azonnal ráragasztják, hogy rasszista vagy, náci vagy, antiszemita vagy. Orbán sem csinálhat más, el kell határolódnia Jobbiktól. Nem tud mit csinálni. A Csurka teljesen fasza gyerek volt, keményen fogta zsidó témát, most mégsem a Fidesz mellé állt. A halála előtt azt nyilatkozta: Jól csinálják a zsidók, kurva jól.
Haszilló a végére megállapítja: – Megöregedett az Orbán, én is, egyet azért a fejéhez vág:
– Hol a Demszky Orbán Viktor? Hol van a Kóka? Hol vannak ezek most? Ezekkel nem kéne mit csinálni?
– Most kétharmados többség: tarkólövés. Visszahozni a halálbüntetést, nemzetárulás satöbbi, ötöt-hatot kivégezni. Azt mondták most van a rendszerváltás, mert különben hosszú távon ebbe belebukik a kormány.
Hogy leszünk így függetlenek? – teszi fel a kérdést, megjegyezve, hogy Grósz Károlyék kezdték el telepíteni repülőkkel a zsidókat Magyarországra.
Majd megint jön a busongás.
– Ha ezt így elmondanám egy az egyben a tévé előtt bazmeg, akkor holnap már itt lenne az RTL klub, hogy náci, meg fasiszta, de még a képviselő-testület előtt sem mondhatnám el, mert buták.
Végezetül még megejt néhány szaftos iskolai sztorit, amikor agyba főbe verték a cigány gyereket – nagyon is jól téve-, de sajnos nem lehet ilyet tenni hivatalosan, mert jön az RTL-Klub.
Hisz, mondja nagy bölcsen Haszilló: Attól függ, hogy hogyan kommunikáljuk a dolgokat. Ez a média.
Kíváncsiak erre a tökös, magyar, homoki fickóra?
http://haszilloferenc.hu
kapcsolódó anyag: A templomból kitiltott fideszes polgármester és a tiltakozók” (nol.hu)

Haszilló Ferenc honlapján a nagy fehér üresség van, ami jól szimbolizálja a tiszta lapot.
Tartalomként szóba jöhet: zongorista, kiborult bili…
Úgy sejtem, gyarapodni fog a svájci zongoristák száma…
Meg azt is úgy sejtem, hogy a judeonácik torkán akadt a maceszgombóc, és köpni-nyelni se tudnak.
Lehet, hogy a „megyek Svájcba zongoristának” mém lesz…
A magam részéről csak azt a nagy dakota közmondást tenném ehhez hozzá, hogy szarból nem lesz narancsos bukta, csak fordítva; kivéve a politikában, mert ott bármi lehetséges, és annak az ellenkezője is.
Nem így van? De. Nahátakkó’.

Másnapra már sikerült lenyelniük a maceszgombócot a judeonáciknak, és tollba mondani a gój csicskáiknak a birodalmi sablonszöveget: „emberi méltóságot durván sértő, társadalmi csoportokat kirekesztő és megalázó mondatok nem méltóak egy polgármesterhez és a Fidesz Magyar Polgári Szövetséghez”; tehát kizárni, kirekeszteni, és monnyon le.
A Likud testvérpártja judeonáci-bérenc bűnszervezethez ez valóban „nem méltó”, pontosabban, nem oda való, aki mondja.
„Két hét alatt rend lesz”-ról hazudni, cigányoknak magyarokat gyilkolni, megerőszakolni, stb., az „méltó” a Fidesz Magyar Polgári Szövetséghez.
A hangfelvétel állítólag 2012. márciusi; jó sokáig pihentetve lett… aztán „a megfelelő időben” napvilágra került, gondolom azért, mert „nincsenek, és nem lesznek megszorítások”; ha nincs térségi TV, akkor van hangfelvétel. A feljelentők, kiszivárogtatók, besúgók (röviden felkibe) országában hogyne lenne.
A mondás szerint, akinek magyar a barátja, annak nem kell ellenség. Akinek az USA kormánya és a vállalatokrácia a barátja, annak meg pláne nem, kapásból kap kettőt is, az említetteket, és azokat, akiknek ez nem tetszik.
A dolgok poénja, hogy a likudista Fidesz-KDNP két tűz közé került; az usákoknak sem felel meg, most éppen azon apropóból, hogy korruptak. De az usákoknak csak korruptak a barátai… és ezzel pár a párra rátalált. Ha az usákok bombázzák szarmagyarországot, akkor beteljesedik a nyirkai jóslat; nem „jó”, de megérdemelt. Így aztán végül is mindegy, hogy mit kever Szíjj ártó Péter Washingtonban, benyal vagy szembeszáll. Két ajtó van, és mind a kettő ugyanoda vezet. Ha a Fidesz-KDNP tökös társaság lenne, akkor az kb. a putyini út lenne, és eltakarítanák a bűnözőket. De mivel ők maguk is bűnözők, így csak bűnözők egymás közti belviszályáról van szó, akik (ki)(f)osztják egymást, az érdekeiknek és az erőviszonyoknak megfelelően.

Van itt 1 db fontos tanulság, és tanúbizonyság: azért mondatnak-e le valakit sürgősen (kormánypártilag, és részben ellenzékileg), mert lopott, csalt, hazudott, kenőpénzt, visszaosztott pénzt, baksist fogadott el, sikkasztott, hűtlenkezelt? Nem. Hanem azért, mert megmondta a saját véleményét, a tutit, az igazat.

A judeonáci birodalom (és benne szarmagyarország) törvénye: bűnözni, kártékonykodni szabad; igazat mondani tilos.
Van, ahol ez fordítva van… Ott érdemes élni.

A probléma gyökere a talmudista birodalom, és ezen belül is terjeszkedő talmudista birodalom.
Amint ez a birodalom megszűnik, a korruptjaival, bűnözőivel, akkor rend lesz.
Másrészt, ha nem korruptak és bűnözők többségi halmaza lenne, ott ahol, akkor ez a birodalom nem is nyert volna teret. Jól csinálják a zsidók? Ilyen – korrupt és kriminális, ostoba, szolgalelkű, két forintért apját-anyját eladó társadalmi közegben el sem tudják rontani.
Tarkón lőni őket a picsába?
Nem.
Az elkövetett bűneik alapján ítéletet hozni, kiszabni rájuk a már bőven megérdemelt halálbüntetést, és végrehajtani az ítéletet. Így korrekt és helyes; és a kínaiak ezt már rég tudják; állítólag 2400 bűnözőt (per év) ítéltek halálra legutóbb. De hát az nem ájrópa… az nem; az a rendet tartó, nem judeonáci birodalmi Kelet.

Most már ceterum censeo szinten biztos vagyok ezekben: Magyarország legyen semleges, legyen a Svájc-Ausztria tengely tagja; vagy csak egyedi szerződésekkel tartozzunk az EU-hoz, mint Svájc, vagy lépjünk ki az EU-ból; szabaduljunk meg végleg a bűnözéstől, és a bűnözőktől, beleértve persze a zsidó-, cigány-, és politikusbűnözőket is.

Frissítés:
Haszilló nem mond le, hanem inkább megmagyarázza… Én pedig tévedtem, amikor a gerincesek rendjébe tartozónak gondoltam egy gerinctelent, hernyót, férget. A Fideszben nincsenek gerincesek, mert aki gerinces volt, az már rég kilépett onnan, önként, nem pedig lebuktatták és kiléptették. Haszilló hüllő látszólag méltatlanná vált a hüllők és más gerinctelenek rendjéhez, de valójában nem, sőt… és a Fidesz akár vissza is fogadhatja.

Azért nem mond le Kecel polgármestere, mert nyolc évig az ellentétét tette annak, amit gondol, és ezt folytatni szeretné (kuruc.info)
Nem mond le, függetlenként folytatja munkáját Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere, miután harmadszor szavaztak neki bizalmat a város polgárai. A Bács-Kiskun megyei település vezetője erről hétfőn beszélt az MTI-nek.
“Lejárató hadjáratot indítottak ellenem, és ami legszomorúbb, ezzel a cselekedetükkel Kecelt is rossz hírbe keverték” – mondta a polgármester, akit egy 2012-ben titokban rögzített, nemrégiben nyilvánosságra került felvételen hallható “rasszista kijelentései” miatt kizártak a Fideszből, és lemondásra szólítottak fel.

A polgármester korábban a Hír TV-nek adott, lemondását kilátásba helyező nyilatkozatával kapcsolatban kifejtette: a keceliek erre a tisztségre nem azért választották meg, hogy “most felelőtlenül, talán az egyszerűbb megoldást választva hátat fordítson a városnak”.
Soha ennyi együttérző ember szimpátiáját, támogatását nem tapasztalta meg, mint a napokban, nélkülük és a biztatásuk nélkül lemondott volna. Azt várják tőle, hogy vezesse a várost, ezért változtatta meg korábbi elhatározását – mondta.
Haszilló Ferenc hangsúlyozta, hogy egy fárasztó nap után valaki, akit bizalmas munkatársának tekintett, titokban rögzítette a szavait, és archiválta, hogy vele szemben felhasználják. Az elhangzottakért vállalja a maga felelősségét, “annak ellenére, hogy manipulálták a nyilvánosságra került felvételt” – mondta, hozzátéve, hogy őszintén sajnálja szavait, megköveti azokat, akiket megsértett.
Amit a felvételből nyilvánosságra hoztak, az szöges ellentétben van azzal, amilyen szellemben polgármesterként az elmúlt nyolc évben vezettem a várost, ezt mérlegelték a keceliek, akik a botrány után is kiálltak mellettem” – fogalmazott a polgármester. (Magyarul: miközben tisztában van a helyzettel, és tudja, hogy meg kellene fegyelmezni a cigányokat, be kellene fejezni a pénzelésüket és a tenyésztésüket, ő ennek éppen az ellenkezőjét tette az elmúlt nyolc évben, és ezt tervezi a továbbiakban is. Igazi Fidesz-tempó – a szerk.)
Haszilló Ferenc leszögezte: megérti és tudomásul veszi, hogy a Fidesz kizárta soraiból. Ugyanakkor úgy érzi, hogy a képviselő-testület tagjainak többsége is elfogadta az együttműködési ajánlatát, és kérésemet, hogy “teremtsünk békét és fogjunk össze városunk fejlődése érdekében” – fűzte hozzá.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: Mégsem mond le a keceli polgármester” (kuruc.info)

Vigyázat, rasszizmus!

2014. október 17., péntek

Tudod mi a rasszizmus-rossz-izmus? A rasszok katyvasszá keverése – az, amit a talmudisták (judaisták, judeonácik) forszíroznak a többi népeknek és rasszoknak, azért, hogy megsemmisítsék őket. A rasszkeverés a judeonáci világuralmi törekvés egyik eszköze – és elhitetik az ostobákkal, hogy a rossz jó, és fordítva. A multikulti jó, a multikulti szép; a valóságban persze nem, de a judeonácik ezt hirdetik a gójoknak; a judeonácik maguk között persze ős-rasszisták, akik kettősmércéznek.
Ha a judeonácik azt állítják valamiről, hogy az (neked, a világnak, stb.) rossz, akkor már sejtheted, hogy az a jó; ha azt állítják valamiről, hogy az jó, akkor sejtheted, hogy az rossz.
A judeonácik pusztítanak, ők a sátán elsőszámú eszközei; végül ők is elpusztulnak, de ezt vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni.
Számomra a rasszok kérdése egy eldöntendő logikai kérdés: mi a legjobb, az optimális?
Arra a megállapításra jutottam, hogy az optimális a nem túl közeli, és nem túl távoli génkészletű és rasszú pár. A közeli vérfertőzés, és az nem jó, mert abból nagy valószínűséggel selejt lesz; a túl távoli eredménye pedig a nem optimális keveredés. A ló és a szamár párosodása lehetséges, abból születik az öszvér, egy hibrid állat, de az öszvér már nem igazán tud tovább szaporodni, az egy biológiai zsákutca.
Nem tudom, hogy meddig lesz még ez a rasszista szócikk a w(zs)ikipedián…:
Öszvér (hu.wikipedia.org)
(…) „Miután a ló és a szamár rendes körülmények között soha sem párosodik, különböző módozatokhoz kell folyamodni a tenyésztésnél. Egyik eljárás az, hogy a kanca lónak bekötik a szemét, előzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s így csapják be. Ugyanígy járnak el a mén-ló esetében is. Sokkal egyszerűbben történik meg a fedeztetés, ha a csikókat egymás társaságában nevelik fel. Ezt az eljárást követték az ókorban a rómaiak is.” (…)
A ló kromoszóma száma 64 (32 pár), a szamáré 62 (31 pár), az öszvéré azonban 63 (31 és fél pár), Mivel az öszvér kromoszómaszáma nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, ezért általában nem képes utódot létrehozni. A megtermékenyüléskor egy-egy kromoszóma kerül a spermiumba és a petesejtbe minden párból, ezért a létrejövő megtermékenyített petesejt (zigóta), majd a megszülető öszvér minden egyes testi sejtje, páratlan számú, hatvanhárom darab kromoszómával fog rendelkezni. Mivel az ivarsejtek képződése során a kromoszómapárok összekapcsolódnak, egyikük kimarad, így nem jönnek létre nemzőképes spermiumok és petesejtek.
Az öszvér-csődör mindig terméketlen (steril), az öszvér-kanca azonban termékeny (fertilis), bár nagyon ritkán, de ló- vagy szamár-csődörtől megtermékenyülhet. Több mint 60 dokumentált esetben született utódja, a lóval vagy szamárral párosodott öszvérkancának. Az öszvér-csődöröket általában ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert ugyan nem szaporodóképesek, de szexuális ösztöneik vannak és egy felgerjedt öszvér-csődör nagyon veszélyes, hiszen az öszvér a lovaknál is erősebb állat.
A lovaknak jók az ösztönei, de aztán jön az ember és becsapja őket… az embereknél pedig jönnek a judeonácik, és becsapják őket; már akit tudnak, ugyebár.
A fehér ember és fekete ember keveredése már távoli keveredés, és abból lesz a mulatt címkéjű ember-hibrid. Ő lenne az emberi evolúció csúcsa? Nem. A továbbiakban igen valószínűen vagy a teljes fehér emberesedés, vagy a teljes fekete emberesedés felé tart, és nem a mulatt-mulatt vonalat viszi tovább. A fehér-fekete pár nem optimális. Ennyi. De ez sem kevés, ha a legsikeresebb, legjobb embercsoportról van szó. Ezzel a judeonácik által tiltott másik fontos területhez, az eugenikához, a fajnemesítéshez érkeztünk, ami „olyan jellegű fajkeresztezést célzó kísérlet, mely egy jobb tulajdonságokkal rendelkező faj létrehozását célozza”.
Alaptörvény, III. cikk (3): „Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat”…
Az állat- és növényvilágban ez csak azért nincs még betiltva, mert az a terület a judeonácik számára nem olyan fontos.
Az emberi fajlezüllesztést célzó gyakorlat az nem tilos, sőt, az a főáramlati irány.
A hasonló mentalitás kérdése megint egy másik kérdés; hasonló mentalitású fekete lehet a barátom, viszont feleségnek inkább a fehér hasonló mentalitású nőt érdemes megkeresni. Ha van egy jó természetű és jó formájú fekete nő, és nincs ugyanilyen fehér nő, akkor gond van, mert a fekete nő felé billen a mérleg nyelve. Ilyen az élet, könnyen ki lehet selejteződni, és kihalni, és állítólag a fajok 90-akárhány százalékának csak ez sikerült a fennmaradás helyett. Úgyhogy észnél kell lenni.
Ami Jared Taylor „fajvédő” (pontosabban, rasszvédő) nézeteit illeti, azokkal nagyjából egyetértek – és gondolom, időközben már ő is rájött, hogy a judeo-keresztény Európa is áll olyan rosszul, mint a judeo-keresztény Észak-Amerika, csak az állapota még nem annyira előrehaladott; de majd a TTIP-CETA szabadkereskedelmi megállapodás, és ezzel EUSrael létrejötte segít ezen… az irány az, hogy az egész judeo-keresztény Nyugatnak tokkal-vonóval kampec lesz, mert judeonáci irányítás alatt állnak, és rájuk szavaz az ostoba többség, hogy az nekik és szerintük így jó, vagy ez a legkisebb rossz; hát, ha szerintük ez, akkor meg is kapják, naná. Talán van Nyugaton 1%-nyi aljasságra és hülyeségre rezisztens ember… tehát nem fog kipusztulni teljesen a fehér ember, csak nagyon megritkul, és a fennmaradottaknak kell visszaküzdeniük magukat a normális létszámhoz, ami a nem túl kevés és nem túl sok, az optimális (és sem az indiánoké, sem a túlnépesedetteké nem az). Az egyes rasszoknak azt az optimális állapotot kell elérniük, hogy egyrészt ne domináljanak a többiek fölött, másrészt pedig a többiek se nyomják el őket, hanem az optimális arányok legyenek meg. Kétmilliárdnál több ember nem igazán kell a Földre (az efölötti létszám menjen más lakható bolygókra, ott van helye); a kétmilliárdon belül pedig az egyes rasszok egyenlő arányban legyenek; persze ennek a megvalósulása sok mindentől függ, pl. az egyes rasszok képességein és hajlamain; egyesek alul-, mások túlszaporodnak – de éppen arról van szó, hogy ne ez legyen.

Amit szigorúan tilos elolvasnunk: a betiltott (de mégis lezajlott) “fajvédő” konferencia egyik főszervezőjének beszéde (kuruc.info)
Az alábbiakban Jared Taylor beszédét olvashatják, amely a National Policy Institute elnevezésű intézmény Európa jövője című konferenciáján hangzott el. Mint közismert, a cionista világhódítók kegyeit kereső „magyar” kormány betiltotta az összejövetelt, melynek főszervezőjét – Richard Spencert – a diktatúra rendőrsége le is tartóztatta. Ennek ellenére, szűkebb keretek között, kevesebb részvevővel, de mégis sikerült megrendezni a konferenciát.
Az American Renaissance című folyóirat főszerkesztőjének a beszédét azért is érdemesnek tartom közölni, mert a cionista vezérlésű média a legképtelenebb, sok esetben egymásnak is ellentmondó vádak özönével illette a rendezvény szervezőit és résztvevőit. Mondták rájuk, hogy „fasiszták”, „nácik”, „őrültek”, „bolondok”, „provokátorok”, „izraeli ügynökök” és ki tudja még, mi minden mást. A habzó szájú gyűlölködők (és a felcsattanó kórustól megrettent nemzeti érzelmű emberek) közül kevesen vették azonban maguknak a fáradságot, hogy kiderítsék: valójában miféle elgondolásokat és elveket kívánnak a nyilvánosság elé tárni a rendezvényen felszólaló „fajvédő nácik”? Az alábbi beszéd elolvasása után talán kevesebben fognak öklöt rázni és vádaskodni, és többen kezdenek el gondolkodni, vagy akár a szerzővel vitába szállni.

Jared Taylor: Az európaiak világméretű testvérisége felé
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma itt, Önök előtt beszélhetek. Szeretnék köszönetet mondani a támogatóknak és szervezőknek, akik nélkül ezt a nagyszerű rendezvényt nem lehetett volna megtartani.
Sok lehetőségem van amerikai barátaimhoz szólni, de most megragadom az alkalmat arra, hogy európai eszmetársaim előtt is beszéljek.
Hálás vagyok azért is, hogy a saját anyanyelvemen szólhatok Önökhöz. Mi, amerikaiak nem beszélünk valami jól idegen nyelveket, és én megköszönöm Önöknek, hogy meghallgatnak engem azon a nyelven, amely sok jelen lévő számára nem anyanyelv, hanem másodikként vagy harmadikként megtanult nyelv.
Mi azért vagyunk itt, hogy Európa jövőjéről beszéljünk. De akkor vajon mit keresek itt én, aki amerikai vagyok?
Természetesen azért jöttem ide, mert noha az USA állampolgára vagyok, ugyanakkor európainak is vallom magam. Az én országomat ugyanis olyan emberek alapították, akik minden tekintetben európaiak voltak. Nyelvük, vallásuk, kultúrájuk, intézményrendszerük alapvetően és kizárólagosan európai jellegű volt. Ereikben is európai vér csörgedezett. Az én őseim főképpen angolok, de vannak közöttük skótok, hollandok és francia hugenották is.
Ezért Európa az én ősi otthonom, az én szellemi és kulturális hazám.
Európa ősi hazája sok millió, a kontinenstől több ezer mérföldre élő embernek. Olyanoknak is, akik Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában vagy éppen Dél-Afrikában élnek. Nagyon sokan közülük lélekben velünk vannak ezen az estén, mert nekik is mindennél fontosabb Európa jövője, hiszen ők azokon a távoli földeken szintén megteremtették a maguk Európáját.
Hölgyeim és Uraim! Amikor én Európáról beszélek, akkor egy példátlanul értékes kulturális építményre gondolok, melyet őseink alkottak meg több mint ezer éven át! De gondolok a hasonlóképpen példátlanul értékes genetikai örökségre is. A mi európai kultúránk nem választható el azoktól az emberektől, akik azt létrehozták. Minket, európaiakat, mindnyájunkat, a biológia bizonyos alapvető szinten egyesít. Mi ugyanabból a „törzsből” származunk. Mi, akik ebben a helyiségben összegyűltünk, sokkal inkább hasonlítunk egymásra külsőleg, mint bárki másra, aki Európán kívül született.
Én úgy gondolom, hogy ha meg akarjuk érteni és védeni a szeretett Európánkat, alapvető fontosságú, hogy felismerjük: mi (európaiak) egyetlen rasszhoz tartozunk. Egyetlen más rasszhoz tartozó emberek sem lettek volna képesek felépíteni Európát, és egyetlen más rassz sem fogja megvédeni és méltó módon továbbadni ennek az egyedülálló civilizációnak az örökségét. Ebben az értelemben a mi népünk (az európaiak) és a mi civilizációnk egy és ugyanaz: ahol európaiakat találunk, ott megtaláljuk Európát is; és ahol megtaláljuk Európát, ott vannak az európaiak is.
Európa a mi kiterjedt családunk, és természetes számunkra, hogy szeretjük a családunkat, és a legjobbakat kívánjuk minden tagjának. Egy szép napon mindnyájan meg fogunk halni, de mindegyikünk egy parányi szerepet játszik Európa történetében. Hisszük és reméljük, hogy a mi népünk csodálatos öröksége sohasem fog kiveszni a világból.
Engedjék meg, hogy egy kissé elidőzzek a rassz kérdésénél. Teljesen általánossá vált az értelmiség körében, hogy kétségbe vonják a rasszoknak még a létezését is. Mint az ostobaság olyan sok formája, a rasszok létének a tagadása is az Egyesült Államokból ered. A manapság elterjedt elképzelés szerint a rassz egy társadalmi illúzió, egy önkényesen megteremtett kategória. Ez a vélemény oly mértékben téves és olyannyira butaság, hogy kizárólag ideológiai előfeltevéseken alapulhat.
A rasszok közötti különbségek ugyanis rendkívül szembeszökőek. Általában azt feltételezzük, hogy egy anya genetikai szempontból sokkal közelebb áll a gyerekéhez, mint más gyermekekhez a világban. Holott ez nem mindig van így. Például egy dán nőnek egy nigériai férfitól származó gyermeke távolabb áll az édesanyjától genetikailag, mint bármely más, találomra kiválasztott dán gyerek, mivel a dánok és a nigériaiak között oly mértékű a genetikai különbség.
A rassz az evolúció évezredes fejlődésének eredménye, melynek következtében az egyes rasszok tagjai közötti különbségek nem pusztán külső megjelenésben mutatkoznak meg, hanem a képességekben és a temperamentumban is.
Az európaiak sajátos, csak rájuk jellemző tulajdonságaival magyarázható, hogy az európai társadalmak olyannyira hasonlók, függetlenül attól, Közép-Európában vagy a Föld ellentétes oldalán, Új-Zélandban találhatók-e.
De miért beszélek én egy Európa jövőjével foglalkozó konferencián a rasszokról? Azért, mert nincsen Európa európaiak nélkül. Nincsen Európa az olyan emberek nélkül, mint mi. Csak az európaiak „törzséhez” tartozó emberek hozhatták létre Európát az én kontinensemen (vagyis Amerikában – a ford.), és csak ők képesek azt ugyanitt megőrizni.
Az Európára leselkedő veszedelem mindenütt óriási. Mint Önök is tudják, 1960-ban az Egyesült Államok lakosságának 90%-a volt fehér. 1965-ig olyan bevándorlási törvény volt érvényben, amely megtartotta az ország európai jellegét. Csakhogy akkor gyökeresen megváltozott a politika, és azóta a színesbőrű és ázsiai bevándorlók özönlenek az USA-ba. Napjainkban az Egyesült Államok lakóinak 62-63%-a fehér bőrű. Az előrejelzések szerint 28 esztendő múlva a fehérek kisebbségbe szorulnak.
Az én országom, az Egyesült Államok rohamos sebességgel szűnik meg egyfajta „előretolt, külső Európa” lenni. A következmények pedig katasztrofálisak. Ennek ellenére, ahelyett, hogy fel- és elismernénk ezt a ránk szakadó katasztrófát, és megpróbálnánk megérteni annak okait, az amerikaiak eldöntötték, hogy a katasztrófát nem tekintik katasztrófának, hanem éppen ellenkezőleg: áldásnak tartják.
Amerika hivatalos ideológiája a „sokféleség a mi erőnk” jelszaván alapszik. A „sokféleség” pedig ebben az értelemben a rasszok, nyelvek, vallások stb. minden elképzelhető keveredését jelenti. Sok ember állítja, hogy a „sokféleség Amerika leghatalmasabb erőforrása”.
Ugyanakkor a valóságban természetesen a sokféleség a legnagyobb gyengeség forrása, mert a különböző csoportokat egymás ellen fordítja, és bizalmatlanná teszi őket. A világ minden részén, ahol az eltérő nyelvű, vallású és más-más fajhoz tartozó népek ugyanazon a területen kénytelenek élni, elkerülhetetlen a konfliktus. Mindez a természet törvénye, de az amerikai hivatalos ideológia át kívánja írni a természet törvényét.
Az amerikaiaknak a sokféleség iránti imádata időnként komikus jelleget ölt. Régebben George Casy tábornok volt az amerikai fegyveres erők főparancsnoka Irakban. Ő egyszer azt mondta, hogy „szilárdan hisz abban, hogy az amerikai hadsereg ereje a sokféleségből fakad”. Azt is mondta, hogy az USA hadserege erős, de nem azért, mert jó a felszerelése, vagy, mert kiváló a kiképzése, hanem azért erős, mert többek közt feketék, mexikóiak és Fülöp-szigetiek is megtalálhatók a soraiban. Ez az a fajta őrültség, amit az amerikaiak szeretnek mondogatni.
Az amerikai „sokféleség” ideológiája valójában a bevándorlás eszközével végrehajtott nemzeti öngyilkosság: az európai népesség felváltása az Európán kívüliekkel.
Én írtam egy könyvet arról, ami napjainkban Amerikában zajlik. Úgy hiszem, könyvemet aktuálisnak fogják találni, mivel az amerikai betegség megérkezett Európába is. Hosszabb távon a vén kontinens is ugyanazzal a fenyegetéssel kényszerül szembenézni, mint Amerika. Nagy-Britanniában például a jelenlegi előrejelzések szerint a fehérek 2066-ra válnak kisebbséggé. Franciaországra és Németországra ugyanilyen sötét jövő vár.
1900-ban Európa népessége háromszor akkora volt, mint Afrikáé. 2050-re, csupán 150 év elteltével, Afrika lakói háromszor annyian lesznek, mint ahányan Európában élnek. És vajon ezek az afrikaiak Afrikában akarnak maradni? Aligha. Ők is Európában szeretnének majd élni.
Európában a kormányok mindenütt idegenek millióinak engedik meg a letelepedést. A vezetőink nem értik meg, hogy egy nemzetnek nincs értékesebb kincse, mint a kultúrája és minden más néptől különböző genetikai öröksége, amely kultúrájának a létrejöttét lehetővé tette. Ezeket a kincseket a rendelkezésünkre álló leghatalmasabb eszközzel kellene megvédeni: az állam segítségével. Az állam nem teljesíti legszentebb kötelezettségét, amikor idegenek millióinak engedi meg, hogy letelepedjenek egy adott ország területén. Kulturális vagy genetikai szempontból nézve a bevándorlás nemigen különbözik egy katonai inváziótól.
A bevándorlási politika nemzeti politika. A bevándorlás meghatározza egy nemzet eljövendő genetikai összetételét. Ha a bevándorlók nagy része Szomáliából vagy Hondurasból érkezik valamely nép körébe, akkor ez a nép rövidesen Szomáliához és Hondurashoz válik hasonlóvá.
Mindebből világosan megérthető, miért roppant veszedelmes és káros dolog azt hirdetni, hogy rasszok márpedig nem léteznek. Ez az állítás lényegében nem más, mint egy nép felkészítése a saját felszámolására, miközben azt mondják az embereknek, hogy „nem, nem lesztek kicserélve idegenekkel, azok lényegében ti magatok vagytok”.
Csakis a fehér emberek hisznek el ekkora képtelenséget. Biztosak lehetnek benne, hogy a japánok vagy éppen a pakisztániak egyáltalán nem tartják illúziónak a rasszok létezését.
Mai előadásom témája az európaiak világméretű testvériségének szükségessége. Nekünk, európaiaknak, nem nemzeti keretekben kellene gondolkodnunk, mert meg kell értenünk: közös a sorsunk.
Hangsúlyozom, hogy amikor az európaiak testvériségéről beszélek, nem kívánom azt állítani, hogy az európaiak egyformák. Merthogy egyáltalán nem azok. Európa kebelén belül sok nemzet létezik, és ezeknek a nemzeteknek az államain belül különféle régiókat találunk, melyek mindegyikének saját, másoktól különböző és gyönyörű jellegzetességei vannak. Remélem, hogy mindegyik nemzet és régió a jövőben is létezni és fejlődni fog.
Amit én Önöktől kérek, az nem más, mint hogy minden fehér emberre – éljenek bárhol a világon – úgy tekintsenek, mint európai testvérükre. Mi, amerikaiak, az új-zélandiak vagy éppen afrikánerek nem élünk ugyan az európai kontinensen, de mindegyikünk európai. Részei vagyunk az Önök nagy családjának. Szükségtelen mondanom, hogy a kormányunk szóra sem méltat, sőt a valóságban gyakran igyekszik elhallgattatni minket. De ha nem is hallható a hangunk, jelen vagyunk: mi az Önök tengeren túl élő testvérei vagyunk.
Ugyanakkor arra ösztönzöm Önöket, hogy ne csak a tengeren túlra tekintsenek, hanem elsősorban hazai keretek között is gondolkodjanak. Mert talán könnyebb egy magamfajta amerikaira testvérként tekinteni, mint egy közvetlen szomszédot testvérnek tartani. Szeretném jelezni, hogy tisztában vagyok azzal, milyen súlyos sebeket ütött a magyar nemzeten a trianoni béke. Tudom, hogy a magyaroknak vitáik vannak a szomszédaikkal, és a sérelmeket, a gyászt bizony nagyon nehéz oly sok évtizeden át elviselni.
És mégis, ennek ellenére azt mondom, hogy a mi közös civilizációnk fennmaradása a legnagyobb cél, és esetenként előfordul, hogy valamely nagy célunk elérése érdekében le kell mondanunk más, kisebb horderejű vágyunk megvalósításáról. Korunk legfontosabb kérdése az, hogy Európa és az európai ember fennmarad-e vagy sem. Csak remélni tudom, hogy nem várjuk meg, amíg a közöttünk élő algériaiak, kínaiak vagy afrikaiak fognak rádöbbenteni arra, hogy (fehér – a ford.) szomszádaink végső soron a testvéreink.
Talán most sokan Önök közül azt gondolják: „Mit is tudhat egy amerikai a katonai invázióról és a háborúban elszenvedett vereségről? Mit is tudhat egy amerikai arról a megaláztatásról, amit egy darabokra szakított nemzet lányainak és fiainak kellett elviselniük?”
Pedig vagyunk jó páran, akik minderről tudunk valamit. Az én őseim között a katonakorban lévő férfiak mindegyike szolgált az Amerikai Konföderáció (a déli államok szövetsége az 1861-65 között lezajlott polgárháborúban – a ford.) hadseregében. Mindegyikük egy nemzethez tartozónak érezte magát, és ennek a nemzetnek volt kormánya, szárazföldi hadereje és haditengerészete, nemzeti valutája, postaszolgálata. Nagyon erős volt bennük a nemzeti öntudat. És négy esztendőn keresztül hősiesen harcoltak nemzetük védelmében, az idegen invázióval szemben. Végül azonban vereséget szenvedtek, szeretett nemzetüket pedig felszámolták.
Fiatalabb koromban haragudtam az északiakra. Mindig nagyon szerettem a Konföderáció győztes csatáiról olvasni. Manapság azonban már nem szívesen teszem. Mert még a diadalaink is tragédiák voltak. Mert a győzelmek annyit jelentettek, hogy eredményesebben gyilkoltuk a testvéreinket, mint ők minket.
Ugyanez a megállapítás az első és a második világháborúra is igaz. Ez a két háború volt a mi népünk (vagyis az európaiak – a ford.) peloponnészoszi háborúja. (A peloponnészoszi háborút a Spárta irányítása alatt álló poliszok koalíciója vívta az Athén vezette déloszi szövetségbe tömörült görög városállamok szövetségével Kr. e. 431 és Kr. e. 404 között – a ford.) Mindkét világégés anyagi és szellemi téren egyaránt katasztrófának tekinthető. Számos európai nép a mai napig hordozza azokat a mély sebeket, amelyeket ezek a háborúk nekik okoztak.
A Konföderáció egykori hívei és leszármazottaik végül megbékéltek a vereséggel. Nem tudom megjósolni, miképpen fognak Közép-Európa sebei begyógyulni, de hiszek abban, hogy a gyógyulás gyorsabb lesz, ha emlékezetünkben tartjuk azt a mindennél nagyobb veszélyt, mellyel az európaiak szembenézni kényszerülnek.
Mindez annál is inkább aggasztó a számomra, mert attól tartok, én nem csupán egy nemzetet veszítek el. Mert miután elveszítettem a Konföderáció államait, napjainkban veszítem el az Egyesült Államokat is. Éspedig azért veszítem el, mert a kormányom, amely egykor megvédte Európát és annak genetikai örökségét, szélesre tárta a kapukat a bevándorlók előtt. Amerika egy hatalmas, korábban sohasem létezett, mindenfajta önazonosság nélküli, kevert állammá vált. Amerika vezetői meggyújtják azt a máglyát, amelynek tüzénél az országunk végleg elhamvad!
De ennek, kedves barátaim, nem lenne szabad megtörténnie.
És annak ellenére, hogy az Egyesült Államok megsemmisíti saját magát, ez az ország még mindig hatalmas és befolyásos állam, amely olyannyira arrogáns és erőszakos, hogy úgy gondolja, joga van akaratát másokra ráerőltetni az egész világon. Az Egyesült Államok ma mindenütt a legnagyobb ellensége az egészséges, európai nacionalizmusnak és önvédelemnek. Ha bárki öngyilkosságot akar elkövetni, az USA segítséget fog nyújtani neki. Ha viszont egy nemzet élni akar, az USA az ellensége lesz.
Érdemes felidézni Wesley Clark amerikai tábornok szavait, aki a NATO Szerbia elleni légi bombázásait vezényelte 1999-ben. Akkoriban a következőket mondta: „Európában nincsen helyük etnikailag tiszta államoknak. Ez egy 19. századi eszme, mi pedig a 21. századba kívánunk átlépni, ami csak a soknemzetiségű államokkal együtt lehetséges.”
Clark szerint tehát Franciaország nem lehet francia, Magyarország nem lehet magyar, Olaszország nem lehet olasz. Minden államnak egy zagyvalékká kellene átváltoznia, mint ahogyan az Amerikával is történt.
Ez az őrültség kerítette hatalmába az én országomat.
Egész Európára nézve a legnagyobb veszélyt a „sokféleségnek” ez a mérgezett ideológiája jelenti, amit az USA mindenkire rá akar kényszeríteni. (Kivéve persze Izraelt – a ford.) Nyugat-Európa már hatalmas adagot bevett ebből a méregből. Az USA és Nyugat-Európa gazdagságát felhasználva megveszteget másokat, annak érdekében, hogy fogadják el a „sokféleségnek” ezt az ideológiáját. Mindemellett az Egyesült Államok a kultúra területén is mérgezi a világot a filmek, a televízió és a zene segítségével.
Úgy hiszem, hogy a Varsói Szerződés korábbi államai egyelőre ellenállnak, azonban versenyt futnak az idővel. Vajon képesek lesznek a kulturális és faji szempontból is öntudatos közép-európai nemzetek talpra állni, és megerősödni még azelőtt, hogy halálos adag dózissal mérgezné meg őket a betegebb, de gazdagabb Nyugat? Vagy talán az egészségesebb közép-európai népek segédkezet nyújtanak az Európa megmentésén munkálkodó erőknek, és együttesen sikerül megóvniuk Európát a pusztulástól? Azt hiszem, ezekre a kulcsfontosságú kérdésekre adott válaszokon múlik Európa jövője.
Engedjék meg, hogy összefoglaljam ma esti előadásom legfontosabb gondolatait. Először: Európa mindenütt ott van, ahol európaiakat találunk, függetlenül attól, a vén kontinensen élnek-e vagy pedig a tengeren túl. Másodszor: ami bennünk, európaiakban közös, az nem csak a kultúra, a történelem, az életmód, de rokonságban is állunk egymással, és ezt a rokonságot mi rassznak nevezzük. Harmadszor: Európa, bárhol is legyen, élet-halál harcban áll a kiszorítására törekvő idegenekkel, akik olyan módon alakítják majd át a társadalmainkat, hogy őseink rá sem ismernek többé.
Nekünk bajtársaknak kell lennünk ebben a nagy csatában, ami azért folyik, hogy megvédjük mindazt, amit olyannyira szeretünk, és megvédjük Európát.
Napjainkban a frontvonalak nincsenek ugyan világosan meghúzva, a válság nem tűnik kiélezettnek, de a mi generációnk számára ez a harc thermopülai, a poitiers-i vagy a máltai sorsfordító ütközetekhez hasonlítható.
Európa népei, testvéreim, fogjunk össze! Együtt kell küzdenünk, mert akkor győzni fogunk!
(Fordította: Perge Ottó)
Kapcsolódó: Beszámoló az újabb holokausztot tervezgető, gaz fajvédő nácik budapesti összejöveteléről” (kuruc.info)

Sámán az EU-ban

2014. október 12., vasárnap

Tűzjáró sámánt jelölt Szlovénia az Európai Bizottságba (index.hu)
Berobbanhat a New Age és az ezotéria az eurokraták világába, ha a szlovén Violeta Bulcból EU-s biztos lesz.

Fekete öves tékvandós, okleveles sámán és tűzjáró – nem a tipikus brüsszeli politikus szakmai eredményei. Mégis ezek állnak Violeta Bulc önéletrajzában, akit a szlovén miniszterelnök meglepetésre jelölt az Európai Bizottságba, miután elődje, Alenka Bratušek alaposan leszerepelt az európai parlamenti meghallgatásán.

A két legnagyobbal kezdtek ki
Szlovénia ezzel nemcsak a két legnagyobb európai parlamenti képviselőcsoport által sugalmazott pótjelöltet, Tanja Fajont veti el, de vélhetően az Alenka Bratušeknek kijelölt alelnöki posztnak is búcsút mondhat. A tapasztalt politikusoknak, volt miniszterelnököknek fenntartott alelnöki széket aligha kaphatja meg Violeta Bulc, akit angol nyelvű blogja szerint csak szeptember 18-án neveztek ki fejlesztésért, stratégiai projektekért és kohézióért felelős tárca nélküli miniszterré, és október 2-án lett miniszterelnök-helyettes.

Tapasztalatlan jelölt
Korábban nem foglalkozott politikával: többek között vállalkozóként dolgozott, előadásokat tartott, és mozgalmat indított a „kreatív felvillanások összegyűjtésére”. Önéletrajzában arról ír, hogy az EU-val is volt kapcsolata: részt vett több uniós stratégia kidolgozásában. Önmagát a „kiegyensúlyozott fenntartható fejlődés, a szerves növekedés és az innovációs ökoszisztéma” szakértőjeként határozza meg, amit számos díja is bizonyít. Tanácsokat adott a Stanford Egyetemnek, valamint Ausztriában és Szlovéniában is katedrára állhatott – hazájában az év előadója címet is megszavazták neki hallgatói.

Érdekes meghallgatás várható
Ha az alábbi TEDx prezentációból indulunk ki, Violeta Bulc valóban szórakoztató előadó, és az európai parlamenti meghallatása rendhagyónak ígérkezik – főleg, ha megpróbálkozik az élő szintetizátoros atmoszférazenével vagy a coelhoi hangulatot idéző lágyan hullámzó vizuálokkal.

Fogy az idő
És hogy miért éppen őt jelölték ki, hogy az EU nagyhatalmú végrehajtó-javaslattevő testületébe kerülhessen? Erre is megtalálható a válasz az egyik előadásában: „Képzeljük csak el, hogy az idő egysége helyett a tudat sűrűségével fogjuk fel és érezzük a világot. Hogy mindennek meg kell történnie – de nem egy előre meghatározott időkeretben, hanem amikor a dolgok készen állnak arra, hogy megtörténjenek. Amikor a sűrűség helyes. Amikor a megfelelő körülmények összehangoltak”. Hogy alig egy hónap kormányzati munka alatt valóban megérett-e Violeta Bulc tudatsűrűsége a biztosi posztra, és a néppárti-szocialista tandem akaratának keresztezése megfelelő körülményeket teremtett-e az elfogadásához, a jelölt parlamenti meghallgatása után derülhet ki. Erre még a jövő héten sort kell keríteni, ha a parlament október 22-én meg szeretné szavazni az új Európai Bizottságot – persze csak ha nem tudják elképzelni, hogy a dolgoknak nem egy előre meghatározott időkeretben kell megtörténniük.

Az EU már P. Howard-i (Rejtő Jenő) és Jaroslav Hasek-i „magasságokba” jutott; egyszerre vicces és nem normális.
Szlovénia előrelátó, Ukrajna jövetelére készülnek, és kell egy tékvandós, mert jön Klicsko…
A cirkusz meglesz a népnek, a GMO kenyér pedig majd jön Amerikából…
De hát nézzük a jó oldalát is, unikum… Akkor jelöljenek mellé egy cirkuszi bohócot is, és akkor még unikumabb lesz. Ha Rejtő Jenő megérhette volna, hogy életre kelnek a regényeinek karakterei a valóságban a XXI. században… de ezt is elbaszták a hatalmon levők.
Én ezekről minden abnormális dolgot el tudok képzelni; normálist azt nem, mert a karakterek és a hozott szint az adott; azt kapod, amit látsz. Világosan látszik, hogy ki az, aki játssza a hülyét, hogy ne lógjon ki a sorból (pl. Svejk), és ki az, aki „gyári” hülye, így van „huzalozva”.
Magyarországról Gyurcsokot és Gyurcsányt kellene jelölni, aztán ők hárman seperc alatt tönkrevágják, ami az EU-ból még megmaradt – és így minden normális ember sokkal könnyebben beláthatja, hogy erre az EU-ra nincs szüksége. Nagyon nincs.
Én a meghallgatáson ezt a kérdést tenném fel: mi a tudatsűrűség mértékegysége? Ha már sűrűség, akkor mértékegysége is van ugyebár, pl. gramm per köbcentiméter…
Kiderülne, hogy az új jelölt síkhülye a fizikához, viszont néphülyítésben kiváló.
A köd és a homály a sűrű a fejében; és akik küldték, azok is hasonló „kvalitásúak” lehetnek, mert normális emberek elhajtották volna a fenébe… De nem; és hova menjen a hülyeségeivel? Az EU-ba, legfelső szintre, képviselőnek.
Ezek döntenek az életünkről; pl. hogy beengedjék-e az amerikai szemetet Európába, vagy ne. Ők persze hogy beengedik, vannak hozzá olyan korruptak, aljasok, hülyék… és lám, győz az atavisztikus hülyeség, mennyiségi alapon.
Ezektől nagyon határozottan, és gyorsan el kell különülni, mert minél nagyobb a határozatlanság és a késlekedés, annál nagyobb az általuk okozott kár.
Hozzájuk képest Putyin és köre, Kína és India lángelmék gyülekezete, az oligarchákkal és a sokmillió koldussal együtt is.
Nyugaton győzött az aljas és hülye többség, demokratikusan. Viszont ők hanyatlanak és kihalnak. Ennyi ész mellett az EU-ban és Nyugaton élő fehérbőrű kétlábú laposkörmű ragadozó-élősködő- és zsákmány-állatok évei meg vannak számlálva…
Ez az ítélet napja; ezek nem normálisok – vö. a nagy kollektív hülyeség – és ők a többség, a tömegvonzó gravitáció, a fekete lyuk, amely megsemmisíti azt, amit-akit magába szippant…
De mit csináljanak a kisebbségben levő többiek?
Vagy a többséggel együtt pusztulás, vagy az elhatárolódás és menekülés, és a megmenekülés és fennmaradás, ez a választék a számukra.

Éljen az EU! Az új szlovén uniós liberális biztosjelölt sámán- és parázson járó fakír képzettségű” (kuruc.info)

Lovas (aki mindenféle színű kaméleon volt már, a lényeg, hogy jövedelmezzen) írásából kiderül, hogy liberális a sámán; ez olyan, mint a liberális konzervatív – és a továbbiakban a befőtt teszi el a nagymamát, aki baszik a szüzességért. Most már tudható, hogy honnan, kikből jön a hülyeség.
De ezt valakik megválasztották, és nyilván a hasonló „kvalitásúak”.
Konklúzió: többségben vannak a „gyárilag” aljasok és hülyék az EU-ban a politikailag aktívak között. Ha az EU-t egy emberként, emberfejű bikaként kell ábrázolni, akkor az egy hülye, degenerált, elmebeteg, dilinós.
Atya-gatya, miben vagyok benne, a néhány normálissal együtt… Ez így nem jó.
Mindenképpen el kell, hogy különüljünk a hatalmon lévő másik – és nagyobb – tömbtől, mert különben bennünket is magunkkal visznek a pokolba és a kihalásba.
A kukacos cseresznyében a kukac a király; és ha elpusztul a cseresznye a kukaccal együtt, akkor ez így van jól; legyen végre vége a kártevésnek.
Sokadszorra is a „Mézga Aladár különös kalandjai” c. rajzfilmsorozat sejlik fel bennem, ahol az első rész kivételével, amely a kétdimenziós bolygóról szólt, a többi epizód súlyosan abnormális, agykárosodott helyekről, T-bolygókról szólt, pl. Dilibolygó, Krimibolygó, Syrének bolygója… és Mézga Aladár és Blöki megérkeztek az EU-bolygóra ebben a legújabb epizódban, ami nincs a rajzasztalon. Fúúú… bőven elmebeteg, agyrokkant, judeonáci típusú epizód, 3D-színes-szagosban, ahol a nézők benne élnek a darabban, interaktívan, és ahol a bolondok választást tartottak, és demokratikusan legyőzték az ápolókat, mert ők a többség, és demokrácia van, ugye. Ezek után nem meglepő, hogy a vezetőknek megválasztott bolondok kiengedték a többi bolondot az utcára, szabadon járnak-kelnek, és gyilkolásznak. Az ápolók pedig néznek ki a fejükből, és gondolkodnak, hogy mi lesz ebből; vissza fogják-e szerezni az irányítást, és ha igen, hogyan? Alapítsák meg a Normális Emberek Pártját, vagy Nem a Bolondok Pártját, és ne csodálkozzanak, ha a többség nem ismerik el őket normálisnak? Vagy fordított alapon a Bolondok Pártját? Ha a többség a normális, akkor mi bolondok vagyunk.
Hihetetlen, de igaz, és itt tart az epizód.

Átfedés van a nyugati főáramlat-média és a titkosszolgálatok között

2014. október 11., szombat

A világ tele van fontos hírekkel; de ezeknek a fontos híreknek a nyugati (judeonáci) média csak egy részét fedi le, kb. az egynegyedét, egyötödét, és azt a lefedett részt csócsálják szét az „atomjaira”; a többi hír az nekik nem hír, az nincsen is.
A teljes hírspektrum a világ minden fontos híre; és hogy a teljes spektrumot nem kapja meg senki a nyugati (judeonáci) média által, az egy fix pont az Univerzumban.
Azért kell széles körűen tájékozódni, az alternatív médiából és a keleti médiából is, hogy meglegyen a többi fontos információ is, a teljes spektrum, vagy legalább ehhez minél közelebb legyen.
A nyugati „liberálisok” (ami a judeonácik egyik fedőneve) azzal dicsekednek, hogy ők nem cenzúráznak; de még mennyire hogy igen… csak nem úgy, hogy van kihagyott fehér oldal „cenzúra” felirattal, hanem az elhallgatott fontos információk és az államtitoknak nyilvánított dolgok formájában cenzúráznak.

Egy kicsit vissza a közelmúltba: hogyan terjedt el a Facebook? Technikailag oly fölényesen vezetett a többi közösségi média-webhellyel szemben, hogy más szóba sem jöhetett? Nem. Hanem úgy terjedt el, hogy a judeonáci média felfuttatta és elterjesztette, heti rendszerességgel a Facebookról írt cikkek formájában, ahol éppen hogy csak Zuckerberg székletének színe nem volt téma. A judeonáci média fogyasztóinak „a szájába tolták” azt, hogy a Facebook milyen jó, meg érdekes, meg ingyen van, tehát gyorsan nézd meg, és gyorsan regisztrálj… aztán máris írhattak arról témaként, hogy a Facebook milyen gyorsan növekszik; és hogy de bezzeg a japánok és az oroszok nem veszik be, inkább megcsinálták a saját közösségi webhelyüket. Persze, mert a japánok és az oroszok nem olyan ostobák, hogy belemenjenek a „kémkedés karosszékből” program utcájába… Snowden is megmondta, hogy külön titkosszolgálati admin felülete van a Facebooknak, de hát ki figyel rá, ugye?

A nyugati médiában vannak az elhallgatott hírek (a lényeg hűlt helye), és vannak a propagált hírek, a széttárgyalt és ömlesztett hírek, és ez a két komponens egy olyan csavart eredményez a dolgokban, hogy kizárt, hogy bárkinek is a nyugati médiából szerzett információk alapján valósághű képe legyen, mert csak színszűrt és felnagyított-lekicsinyített, tehát torzított képet kaphat – és azt is kap.
Valamint, az előző hidegháborúban Nyugaton nem jelenhetett meg olyan újság, amelyik nem volt Amerika-barát; Keleten pedig nem jelenhetett meg olyan újság, amelyik nem volt oroszbarát; és most is ugyanitt tartunk. Mondhatni, vissza a jövőbe.

how-the-media-can-manipulate-our-view-point
Ahogyan a média manipulálni tudja a nézőpontunkat

Magyarország átjáróház a kémszervezetek számára; itt nyíltan le lehet írni pl. („újság” címszó alatt), hogy „Hírszerző. Sokat jelent.” – és akkora lólábak lógnak ki az írott és elektronikus médiából, hogy a vak is belebotlik.
Miért nyomatja X, Y, Z média a (hadi)propagandát? Pénzért. Korrumpálható többségű országokban kilóra megvettek halmaza és bűnszervezet van, újságírótól miniszterelnökig; és Nyugaton ez a rendszer; Keleten nem annyira, és ez a konfliktus forrása, és ezért van jó és rossz oldal – és ezért hazudják a feketét fehérnek és a fehéret feketének.

A múltat és a jelent összekötő vonal, a RIA Novosti cikke a keleti világból; és mint azt a nyugati médiából tudjuk, a Kelet az a hely, ahol a gyilkos Putyin lakik, aki lelőtte a maláj gépet, és a Kelet az fújrossz, és szankcionálni kell, és körül kell venni NATO-bázisokkal, mert az így jó és egészséges a világ minden népe számára, kivéve a terroristákat, viszont a jóságos Samu bácsi rendet tesz, amiről a gonosz keletiek azt állítják, hogy megtámad, rombol és káoszba dönt, de a nyugati médiából tudjuk, hogy Samu bácsiék nem olyanok, és hogy már be is tervezték, hogy az Iszlám Állammal 30 évig fognak háborúzni, de ez utóbbi csak egy félhivatalos infó, amit nem kell mindenkinek tudni, lévén apróság, gyerekcsíny. Azt is csak a keletiek és a keletiek ügynökei mondják, hogy Orwell bácsi már megírta az 1984 című könyvében, hogy a háború béke, és hogy a háborút nem azért vívják, hogy megnyerjék, hanem azért, hogy mindig legyen, mert vannak, akik ebből élnek, és hogy legyen mire hivatkozni a diktatúra-építéshez és fenntartáshoz.

A cikk:

Volt lapszerkesztő: a nyugati hírszerzés bábokként használja a nyugati újságírókat

Frankfurt, október 10. (RIA Novosti), Mark Hirst – Sok újságíró dolgozik az Egyesült Királyságban és Európa-szerte, akiket bábokként használnak a nyugati hírszerző ügynökségek – mondta Dr. Udo Ulfkotte, a Frankfurter Allgemeine német lap volt szerkesztője a RIA Novostinak pénteken.

„A német és brit újságírókat a főáramlat-médiából mindig is felhasználták nem hivatalos fedésként. Ez azt jelenti, hogy bábokként használják őket a titkosszolgálatok, mert szabadon utazhatnak, és azt állíthatják, hogy ők csak újságírók,” – mondta Ulfkotte.

„ Európa-szerte zavaró átfedés van a hírszerző szolgálatok és a főáramlat-média között,” – tette hozzá.

Dr. Ulfkotte, aki 25 évig újságíróként dolgozott, ebből 17 évig a Frankfurter Allgemeine-nél, amely Németország egyik legismertebb újságja, azt állítja, hogy ő maga is újságíróként az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott.

„Ennek történelmi okai vannak, és röviddel a második világháború után kezdődött, a hidegháborúval. A főáramlat-médiának a nyugati országokban szovjetellenesnek és Amerika-barátnak kellett lennie” – magyarázta a Frankfurter Allgemeine korábbi szerkesztője.

Ulfkotte megjegyezte, hogy a német kiadványok, mint pl. a BILD vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung, nem kapott volna engedélyt a második világháború után, ha nem lett volna Amerika-barát.

„Ha az újságíró-ügynökök lebuknak, akkor az őket futtató hírszerző szolgálatok mindig azt állítják, hogy fogalmuk sem volt róla, hogy mit csinálnak” – tette hozzá az újságíró.

A BBC oknyomozó riportere, Peter Taylor szintén részletezte, hogy a brit hírszerzés hogyan szivárgott be a főáramlat-médiába az Egyesült Királyságban.

A Taylor által írt és bemutatott, „Igazi kémek” című dokumentumfilmben a BBC újságírója azt mondta: „Minden összeesküvés-elmélet a biztonsági szolgálatok által lehallgatott telefonokról, és a többiről, amiket elutasítottunk, mindezekről kiderült, hogy igazak. Beszivárogtak mindenkihez és mindenbe, még a Fleet Street és a BBC sem volt kivétel. A begyűjtött adatmennyiségek hatalmasak voltak.”

Taylor azt mondta, hogy a BBC-nél zöld színű karácsonyfa-pecséttel jelölték meg azoknak az újságíróknak a személyi kartonjait, akiket „felforgató”-nak tekintettek, ezzel figyelmeztetve a BBC vezetését, akik aztán megakadályozták ezeket az újságírókat abban, hogy az Egyesült Királyság számára nemzetbiztonsági szempontból „érzékeny”-nek minősített témákkal foglalkozzanak. Úgyszintén, a BBC újságíróit rutinszerűen kérték meg, hogy írják alá a „hivatali titok” nyilatkozatot (Official Secrets Act) mielőtt munkaszerződést ajánlottak volna nekik.

„A brit újságírókat mindig is beépített írókként használta a hírszerző közösség” – folytatta Ulfkotte.

„Emlékszem, egy régi jó barátomra a The Economisttól, aki Frankfurtban dolgozott, és valójában az MI6 (operatív) rezidense volt a Rhein-Main-területen (a Frankfurt körüli terület). Ő egy nagyon jó barátja volt Stella Rimingtonnak, aki az MI5-nél volt alkalmazásban 1992-tól 1996-ig” – állította a riporter.

A múlt hónapban Ulfkotte azt mondta az RT csatornán, hogy úgy döntött, elmondja az igazságot arról, hogy a nyugati hírszerző szolgálat ellenőrzése alatt áll a vállalati média, és tette ezt attól félve, hogy kitör a háború a Nyugat és Oroszország között, az oroszellenes propaganda hatására, amit a nyugati újságírók adnak a sugárzott és a nyomtatott nyugati médiában.

„A német és az amerikai média megpróbálja, hogy háborút hozzon az emberek közé Európában, és hogy háborút hozzon Oroszországra” – mondta Ulfkotte. „Ez az a pont, ahonnan nincs visszatérés, és én kiállok, és azt mondom… ez nem helyes, amit a múltban tettem, az embereket manipulálni, és propagandát folytatni Oroszország ellen.”

A RIA Novosti azt kérdezte, milyen tanácsot tudna adni az újságíróknak, akik próbálnak ellenállni a nyugati hírszerzők általi beszervezésnek; Ulfkotte azt mondta, hogy mivel őt már megvesztegették a nyugati titkosszolgálatok a múltban, ő kifejezetten arra kéri az újságírókat, hogy álljanak ellen a mézesmadzag (mézesbödön) csábításának.

„A hírszerző szolgálatok soha nem úgy közelítenek hozzád, hogy azt mondják: ’Helló, szeretnél nekem dolgozni?’ Ezt (majd) felfedik, de (előbb) megpróbálnak pénzzel megnyerni, vagy olyan csábító dolgokkal, amiket nem engedhetsz meg magának” – hangsúlyozta az egykori szerkesztő.

Ulfkotte emlékeztetett arra, hogy ő aranyórákat fogadott el, ötcsillagos kiruccanásokon vett részt, és végül csapdában találta magát.

„Tehát, az az első, hogy használd az agyad, és gondolkodj, hogy miért kínál neked egy idegen olyan dolgokat, amiket nem engedhetsz meg magadnak? Másodszor, ne menj a ’transzatlanti szervezetek’ mézesmadzagjára (mézesbödönjére) – tartsd a távolságot a Külkapcsolatok Tanácsától (Council on Foreign Relations), Aspen Intézettől, stb., mivel ezek mind kapcsolódnak a hírszerző közösséghez” – tanácsolta.

Forrás: http://en.ria.ru/analysis/20141010/193915584/Western-Journalists-Used-As-Puppets-of-Western-Intelligence.html

Néhány nap késéssel a kuruc.info-n is hír lett a hír, átfogó terjedelemben:

Egy bűnbánó német újságíró kipakol: a médiát a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke irányítja az USA szája íze szerint és Izrael érdekében (kuruc.info)
Udo Ulfkotte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztője beismerte, hogy újságíróként a CIA számára dolgozott. A nyilatkozat legfeljebb naiv emberek számára okozhatott meglepetést.
„25 éven keresztül dolgoztam újságíróként, és engem arra tanítottak, hogy hazudjak, legyek áruló, és ne mondjam el az igazat a közvéleménynek” – vallotta meg bűneit a Russia Today című lapnak nyilatkozva Udo Ulfkotte, hozzátéve, hogy a CIA támogatta őt, mivel „Amerika barátja” volt. Mint mondta, úgy döntött, elmondja az igazságot a nemzetközi pénzügyi elit befolyása alatt álló médiáról, mivel attól tart, háború fog kirobbanni Európában.
„A német és az amerikai média háborúba akarja sodorni Európa népeit és Oroszországot. Ez az a pont, ahonnan nem lehetséges visszafordulni, és ezért én most felszólalok és kimondom, hogy nem volt helyes, amit én a múltban tettem, vagyis hogy manipuláltam az embereket, és propaganda fejtettem ki Oroszország ellen” – fakadt ki a német újságíró. Majd a következőképpen folytatta szenvedélyes vallomását: „És nem helyes, amit a kollégáim tettek a múltban, és tesznek most is, mivel megvesztegetik őket azért, hogy elárulják a népüket. És nem csak itt Németországban, hanem mindenütt Európában ugyanezt tapasztaljuk. Én nagyon félek egy újabb európai háborútól, és nem szeretném, ha bekövetkezne. A háború sohasem magától tör ki, mindig vannak emberek, akik akarják azt, és nem csupán a politikusok, hanem az újságírók között is vannak ilyenek… Mi elárultuk az olvasóinkat, csak azért, hogy elősegítsük a háborút. Nekem ebből elegem van, torkig vagyok a propagandával. Egy banánköztársaságban élünk, nem egy demokratikus államban, ahol sajtószabadság uralkodik” – mondta ki végre az igazságot a bűnbánó újságíró.

Udo Ulfkotte nyilatkozata (angol nyelvű) (videó)
Ulfkotte beszélt arról is, hogy a hivatalos médiában dolgozó újságírók az USA-ban és Európában „nem hivatalos” formában ugyan, de valamely titkosszolgálatnak dolgoznak. „Főképpen igaz ez a brit valamint az izraeli újságírók esetében. Természetesen a franciákra is igaz, amit állítok, továbbá az ausztrál, új-zélandi, a tajvani újságírókra, és igen, másokra is” – közölte a „szélsőjobboldali” körökben régóta ismert tényt Udo Ulfokette.

A Mockingbird-akció
A CIA-nak a sajtó befolyásolására irányuló törekvései meglehetősen jól ismertek. Egy korábban a Wall Street-en ténykedő ügyvéd, az Office of Special Projects (mely később a CIA egyik ügynökségévé vált) igazgatói székébe emelkedett Franf Wisner szervezte meg az úgynevezett Mockingbird-akciót, melynek célja az volt, hogy a sajtót a pénzügyi elit befolyása alá helyezzék. Wisner a Washington Post egyik újságíróját, Philip Grahamot bízta meg az akció végrehajtásával és újságírók toborzásával. Elsősorban olyan tollforgatókkal kívántak együttműködni, akik a második világháború idején a katonai titkosszolgálatok kötelékében tevékenykedtek.
„Az 1950-es évek elejére Frank Wisner beszervezte a New York Times, a Newsweek, a CBS és más médiumok tekintélyes munkatársait” – olvasható Deborah Davis: Katharine the Great: _Katharine Graham és a Washington Post_ című könyvében.
http://books.google.hu/books?id=KcAtAgAAQBAJ&pg=PT120&lpg=PT120&dq=By+the+early+1950s,+Wisner+%27owned%27+respected+members+of+the+New+York+Times,+Newsweek,+CBS+and+other+communications+vehicles&source=bl&ots=My-2lyV-fo&sig=PgnbHRSMZXDebQ0L50fHMaO2Zbs&hl=en&sa=X&ei=dPEzVMypBtCuyATgr4HYDg&redir_esc=y#v=onepage&q=By%20the%20early%201950s%2C%20Wisner%20%27owned%27%20respected%20members%20of%20the%20New%20York%20Times%2C%20Newsweek%2C%20CBS%20and%20other%20communications%20vehicles&f=false
1953-ban már Allen Dullesnek, a CIA igazgatójának a kezében futottak össze a szálak, aki lényegében az összes nagyobb médiát a markában tartotta, beleértve a The New York Times-t, Time-ot, a Life Magazint, a televíziós hírműsorokat, kiváltképpen William Paley szerkesztette CBS News műsorát. Az újságok és televíziós hírcsatornák mellett a CIA irányította Hollywoodot és a filmipart is.
„A CIA iratai arról tanúskodnak, hogy a szervezet befolyást gyakorolt többek között az alábbi médiumok és hírügynökségek fölött is: New York Herald Tribune, Saturday Evening Post, Scripps-Howard Newspapers, Hearst Newspapers, Associated Press, United Press International, Mutual Broadcasting System, Reuters, The Miami Herald” – írta Carl Bernstein, a Watergate-ügyben komoly szerepet játszó újságíró egy _1977-ben megjelent cikkében_.
http://danwismar.com/uploads/Bernstein%20-%20CIA%20and%20Media.htm
A CIA propagandahálózatának („óriási wurlitzerének”, ahogy Wisner nevezte) létezésével kapcsolatban az _alábbiak olvashatók_ egy kongresszusi vizsgálóbizottság jelentésében: „A CIA egy sok száz külföldi személyből álló hálózatot működtet a világban, amely információkkal látja el az ügynökséget, és esetenként megkísérli a közvélemény befolyásolását a propaganda eszközeinek a segítségével. A hálózatban részt vevő személyek közvetlen befolyást biztosítanak a CIA számára nagyon sok újság, hírügynökség, rádió és televízió állomás, könyvkiadó és más külföldi médiumok fölött”.
http://www.sourcewatch.org/index.php/The_CIA_and_journalism#Church_Committee_investigations

Megalapozottnak tűnő _információk szerint_ a Mockingbird-akció – különböző fedett formákban – még ma is zajlik.
Perge Ottó – Kuruc.info
http://www.constantinereport.com/death-mockingbird-cia-propagandist-richard-mellon-scaife-nyt-obit/

Frissítés: Lovas István: A legnagyobb német bestsellerről totális a hallgatás
Ulfkotte: a német médiát a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke irányítja az USA szája íze szerinti transzatlanti kapcsolatok és Izrael érdekében
A Frankfurter Allgemeine Zeitung volt külpolitikai szerkesztője és haditudósítója a „civil” szervezetekről és George Sorosról is ír
Udo Ulfkotte 17 éven át a vezető német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója volt. Kötete szeptember 11-én látott napvilágot a német könyvpiacon Megvásárolt újságírók – Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát címmel. Annak ellenére, hogy a legnagyobb német internetes könyvterjesztő, az Amazon.de csak szeptember 22-én kezdte árulni, néhány nap alatt sikerlistájának a csúcsára hágott. Vagyis Németország legnagyobb példányszámban vásárolt könyve lett. Miközben erről a megasikerről a német sajtó egyetlen szót sem ejtett.
(kép)
A kínos hallgatás oka egyszerre a könyv tartalma és szerzője. A 336 oldal terjedelmű, mintegy hatszáz lábjegyzettel ellátott művet nem lehet a szokásos „összeesküvés-elmélet” felkiáltással elhessegetni, hiszen a szerző maga is több mint másfél évtizeden át Németország legtekintélyesebb napilapjának szerkesztője volt. Ezért könyvében több helyen bocsánatot kér és kijelenti, szégyelli, amit tett. Vagyis azt, hogy pénzért, luxusutazások és egyéb juttatások fejében azt írta, amit megrendeltek tőle.
Ulfkotte táblázatokban mutatja be, hogy Németország legnagyobb médiumainak vezetői és elit újságírói név szerint mely lobbiszervezet/ek/ tagja, vagy hová vannak „bekötve”. Néven nevezeti azokat is, akik a kulisszák mögött a médiát propagandaszempontból egyetlen irányban befolyásolják. Ilyenkor csak a hallgatás a kivezető út. Mert az sem jön be, ha az érintettek összeesküvés-elméletek felemlegetésével akarják hitelteleníteni a mondanivalót. Vagy mint nálunk szokták a főleg Soros-támogatású portálok, amelyek vicsorító kínjukban holdfénynél hódbőrbe varrt iratokról, paksi csőszkunyhóba tévedt jugoszláv búvárokról „konteóznak”. Márpedig a kötetben igen egzakt módon bontakozik ki az, ahogyan például a David Rockefeller által alapított Trilaterális Bizottság, a Bilderberg-csoport és más transzatlanti intézmények szabják meg az irányt a médiának.
A könyvben bőségesen adatolt valóság a legvadabb „konteós” képzeleten is túltesz. Hiszen arra is fény derül, hogy a német szerkesztőségekben (!) dolgozó titkosszolgálati ügynökök olykor azt is megszabják, hogy ismert újságírók közül kinek a neve alatt jelenjék meg egy-egy előre megírt cikk. Amiért persze az illető busás pénzjutalomban részesül.
A FAZ korábbi munkatársa leszögezi: teljesen mindegy, hogy melyik német lapot vesszük meg, mely német tévéadót nézzük: egyforma és manipulált üzenetet kapunk. Amire a németek egyre inkább ráébrednek. Ezért esnek drámai gyorsasággal a nyomtatott lapok példányszámai. Könyve végén Ulfkotte egyenesen lázadásra szólítja fel honfitársait: még kevesebb lapot vásároljanak, hogy még több hazug, megvásárolt újságíró maradjon munka nélkül. Azok, akik hatalmas kenőpénzért teljesítik irányítóik utasításait. Miközben arra biztatja olvasóit, hogy egyes, eddig nem manipulált, internetes forrásokat olvassák, melyek közül fel is sorol néhányat.
A szerző pontosan bemutatja azt is, mely adó vagy mely lap melyik politikai párthoz tartozik. A „független” közszolgálati ZDF televízióban például csaknem minden szerkesztőnek párttagkönyve van. A német médiában a „nézetek sokszínűségét” pedig csak tettetik. A valóság az egyenhazugság, legyen szó az amerikai külpolitikáról, az USA elnökéről vagy az euró hasznosságáról. Itt jegyzendő meg, hogy néhány éve már kiszivárgott annak a szerződésnek a szövege – és a Wikipediára is felkerült -, amelyet minden olyan újságíróval aláíratnak, aki az Axel Springer óriáskiadó valamelyik lapjához szegődik el, mint a vezető német bulvárlaphoz, a Bildhez, vagy a hazai balliberálisaink által szintén oly kéjjel „német jobboldali konzervatív”-nak nevezett Die Welthez. E szerződés öt pontja közül az egyik a transzatlanti kapcsolatok támogatása, a másik Izrael állam lényegi jogainak és a zsidó-német megbékélés előmozdítása.
Ulfkotte maga is titkosszolgálati szakértő, és tagja volt az amerikai Marshall Memorial Fund nevű, szintén a „transzatlanti baráti kapcsolatok elmélyítésén” dolgozó szervezetnek, amely egyike a német médiát irányító intézményeknek. A szerző már könyve elején leszögezi, hogy a német hírekre a legnagyobb befolyást az Egyesült Államok és Izrael gyakorolja. Olyan kézikönyveket is említ, amelyek rögzítik, mely minőségi médiumokra kell hatást gyakorolni. E médiumok merő véletlenségből ugyanazok, amelyekben hazánkról a legvehemensebb támadások jelennek meg.
Az amerikai hadügyminisztérium hosszú évek óta dollár milliárdokat költ arra, hogy világszerte a neki megfelelő propaganda jelenjék meg a médiában, tudjuk meg szintén. E minisztérium egyik ilyen törekvése, hogy Amerikát kedvező színben tüntesse fel, míg Oroszországot a gonosz országának.
Egy Lengyelországból a II. világháború idején menekült család gyermekeként Németországban felnőtt Josef Joffe, a balliberális Die Zeit című hetilap kiadó-főszerkesztőjéről sok szó esik a könyvben. Ő egy CIA-hez közeli agytrösztnek, az Aspen Institute-nak is a tagja. Joffe médián túli szerepéből Ulfkotte majd’ húszat sorol fel, beleértve az olyan igazgatótanácsi tagságot, mint a New York-i Goldman Sachs Alapítvány, az izraeli Ben Gurion Egyetem vagy a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete. A Die Zeit szintén a mindenkori jobboldali kormányok idején Magyarországot támadó német médiumok frontvonalába tartozik.
A szerző részletesen ismerteti nem csak a megvásárolt újságírók által leírt hazugságokat, de azt is, hogy milyen esetekben kell hallgatniuk. Mint amikor haditudósítóként szemtanúja volt, hogy az 1980-tól 8 éven át tartó Irak-Irán-háborúban Irak német gyártmányú mérges gázt vetettek be. Arról egyetlen sort sem írhatott, és az elgázosított iráni holttestekről készült fotóit se helyezhette el lapjában.
Ismerteti azt is, hogy kik állnak egyes nemzetközi újságíró szervezetek mögött. A „sajtószabadságot védő” és az egyes országokban meglévő sajtószabadságot osztályozó Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezetről például azt írja, a mögött korábban az amerikai külügyminisztérium és George Soros /ne hamisítsuk meg hivatalos nevét/ állt.
Ulfkotte kitér az újságírókat irányító szervezetek funkciójának bemutatására is. A Trilaterális Bizottságról azt írja, hogy számára a „globális kormányzás kormányok nélküli kormányzást, kormányok nélküli világuralmat jelent”. Hozzáteszi: e bizottság „világszerte szét kívánja rombolni az állami funkciókat és úgynevezett nem kormányzati (civil) szervezeteket használ fel arra, hogy a meglévő kormányok feje fölött a népek sorsát irányítsa”. Ó, ártatlan Norvég Alap! – kiálthatnánk fel.
Ami Sorost illeti, róla a szerző idézi a baloldali brit New Statesman nevű hetilap egyik, 2003-ból megjelenő írását is, mely szerint „George Soros talán nem nevezhető közvetlenül fizetett CIA-ügynöknek, mint azt néhányan megtették. De az kétségtelen, hogy cégei és civil szervezetei szorosan együttműködnek az amerikai terjeszkedéssel. Soros, Rockefeller és a transzatlanti agytrösztök „mindenekelőtt hatalomstratégiai és gazdasági megfontolásokból a korábbi keleti tömb országaiban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kormányok megdöntésében vettek részt.” Ulfkotte a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványokat az ilyen, „népi” puccsok szervezésében elsőrendűen fontosként mutatja be. A német média pedig mindebben tevőlegesen segíti őt, írja később.
A kötet szerzője a Kádár-időkben is külföldön utazgató, szabaddemokrata ellenzéket agyonszerető Joachim Gauck német államelnököt sem kíméli. Leírja róla, hogy tagja az igen befolyásos elit transzatlanti társaságnak, a berlini székhelyű Atlantik-Brücke (Atlanti Híd) szervezetnek.
Könyve legvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitung volt munkatársa „megfenyegeti” a német médiát azzal, hogy kötete csupán az első része egy trilógiának.
Tanács politikusainknak: ha német újságíró közelít feléjük előre megrendelt cikkéhez jobboldali mondatfecniket „gyűjtve”, azzal üdvözöljék, hogy rákérdeznek, élvezték-e Ulfkotte könyvét.
(Forrás: Lovas István Fb-oldala)

A judeonáci média (magyarországi) ügynökei&firkászai is tudják, de nem mondják. Náluk annyi a változás, hogy „a szakadárok lőtték le a maláj gépet” helyett már azt írják, hogy „a nyugati média szerint a szakadárok lőtték le a maláj gépet”. Ők mossák kezeiket, ők „ott sem voltak”.

Omladozik a judeonáci birodalom, ha nem is olyan gyorsan és látványosan, mint a WTC… Következhet a nagy barba-trükk, az, hogy a judeonácik összeomlasztják a birodalmukat, aztán ráfogják a „nyuszira”, az arabokra, az oroszokra, tetszés szerint, aztán jól megtámadják ezért őket a…. klingonok. Jelzem, jó az irány, a zsákutca vége. De addig is, még ott van az „Európa bekebelezése Észak-Amerika által, és vállalatokráciává alakítása” hadművelet, a XXI. század eddigi legnagyobb judeonáci „dobása”, USrael helyett EUSrael; és jön a környezetszennyezés, a GMO, az üzemanyagfaló amerikai batárok, és a többi amerikai szemét, és mindezt úgy, hogy a nagyvállalatoknak törvényben lefektetett joga lesz perelni azokat az országokat az elmaradt haszon miatt, ha akadályokat gördítenek a profitszerzésük elé, pl. környezetvédelmi törvény formájában – és mindezt az első látásra semmitmondó TTIP/TAFTA és CETA címkék alatt. A teljes név már többet mond: Transatlantic Trade and Investment Partnership / Transatlantic Free Trade Agreement; Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség / Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény; Comprehensive Economic and Trade Agreement, Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény.
A judeonácik pofátlanságának ott van a határa, ahol a baktériumok szaporodásának – ahol a külső erők gátat szabnak neki.
Valamint, van még a Nyugat bűnözők általi irányításának témája – és aki ezeket tudja, az tudja a lényeget; és persze a judeonácik által termelt problémákat meg is kell oldani valahogyan; és csak eljutunk oda, hogy akárhogyan és akármilyen áron – az emberi faj teljes kipusztulásának árát kivéve, mert az a totális kollektív öngyilkosság esete, tehát minden áron, mínusz 1 –, de legyen végleg megoldva a probléma. Véleményem szerint, és globálisan is; ceterum censeo.


1. oldal az összesen 1 oldalból1