A blog 2016-tól már csak archív, mert az idő és energia
már csak az élet-univerzalista rendszerre van fordítva.
A 2016 előtt kezdődött dolgok frissítésre kerülhetnek.

Önszerveződő európai polgári kezdeményezés a TTIP és a CETA ellen
Témája:
Felhívjuk az Európai Unió intézményeit és tagországait, hogy állítsák le a tárgyalásokat az USA-val a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP), és ne ratifikálják az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményt (CETA) Kanadával.

Céljai:
Meg kell akadályoznunk a TTIP és CETA egyezményeket, mivel ezek számos kritikus elemet tartalmaznak, mint pl. a befektető-állam vitarendezési mechanizmus és a szabályozói együttműködés, amelyek veszélyeztetik a demokráciát és a törvényességet. Meg akarjuk akadályozni, hogy leértékeljék az elért foglalkoztatási, szociális, környezeti, magánéletet védő és fogyasztóvédelmi normákat, és átláthatatlan tárgyalásokban deregulálják a közszolgáltatásokat (pl. víz). Az európai polgári kezdeményezés egy alternatív kereskedelmi és beruházási politikát támogat az EU-ban.

-----------------------------


Csendes séta Ophélie-ért
Silent walk for Ophélie

-----------------------------


Újabb vészkorszak Magyarországon

-----------------------------


Nyílt levél Ilan Mor,
Izrael Állam nagykövete részére

-----------------------------


Kanál-kísérlet

Ezt nem én találtam ki, csak most végiggondoltam. A lényege, hogy nem tudod magad közvetlenül táplálni; ez csak vagy kizárólag mások által lehetséges, vagy sehogy.
A külső körülmények ehhez: vannak résztvevők, és vannak kanalak, a kanalak kb. 2 méter hosszúak, és kb. 10 kilósak, és csak a végén két helyen lehet megfogni a nyelét, a többi helyen sűrűn ki van verve szögekkel, kb. mint a buzogány feje, a kanál fejéig. Van étel, de zárt helyen van, és lyukakon lehet hozzáférni, amin csak a kanál fér be, az ember feje és teste nem, és az étel több mint karnyújtásnyira van a lyukaktól, tehát kézzel nem elérhető. A víz szabadon hozzáférhető, a kanalak lemoshatók.
Van húsz résztvevő, és lássuk…
Nyilván mindenki rájön, valamilyen minimális IQ-szint felett, hogy ott evés csak akkor lesz, ha ő táplál valaki mást, és valaki más táplálja őt. Tehát ha nem akarnak éhen halni, akkor… pl. célszerű párba állniuk, és így megvan az adok-kapok megfelelő aránya. Ha nem párba állás van, és ha egy valaki többeket is kiszolgál, mert olyan jó ebben, akkor ott már nincs meg a kölcsönösség, ezért ez lehet fizetős, csereeszközös, csereértékes. A fodrászat sem úgy működik, hogy a fodrász levágja a hajad, te meg az övét… a nadrágjáról, pláne.
Visszatérve a tárgyhoz, ilyen kanalakkal sérüléseket is lehet okozni, véletlenül vagy szándékosan. Tehát kétféle eset van, megfelelő tápláló, és nem megfelelő tápláló, és ezen belül is kölcsönösen megfelelő, és kölcsönösen nem megfelelő, és vannak kifejlődési irányok: valaki szájba vert, véletlenül vagy szándékosan, mi legyen, visszakapja-e?
A résztvevők persze kommunikálhatnak is egymással, visszajelzést adhatnak a dolgokról.
Az optimum a kölcsönösen megfelelő tápláló. Tehát eljuthatnak arra a felismerési szintre is a résztvevők, vagy legalább az egyikük, hogy még a táplálás megkezdése előtt tájékoztatást, tanfolyamot tart a táplálás helyes módjáról, elmondja, hogy mi az optimum, és mi a kerülendő (a táplálás veszélyes üzem)… és a kezdeményező kvázi főnökként, vezérként, megmondóemberként, agytrösztként fog szerepelni.
Ez egy olyan élethelyzet, ami kizárólag csak csoportmunkával oldható meg: egyénileg, egyéni önkiszolgáló módon nem.
Tehát olyan, mint pl. a szaporodás…
A továbbiakat gondolja mindenki végig, pl. a megfelelő és nem megfelelő párokat…
Gondolatkísérlet lévén, végig lehet ezt gondolni anélkül, hogy valamelyik nem megfelelő partner kiverné a másik fogát… és máris tisztábban látjuk a dolgokat az életben, a gyakorlati élet számos helyzetében, pl. ki a megfelelő és ki a nem megfelelő, és ki miben megfelelő és miben nem megfelelő.

 


1. oldal az összesen 1 oldalból1