WP

Ma délelőtt 9.45-re, a Blaireau nickű Clark Ádám téri előállított tárgyalására mentem, félálomban, a Fő utca 70-78-ba. Nos, ha minden felszerelés nálam van, ami nekem fontos, pontosan tudom, hogy hová kell menni, és nem is kések el – akkor a portás kéri a személyimet, ami viszont nem volt nálam. Felszerelés-váltásnál kitettem, és kint is maradt, elfeledkeztem róla.
– Így nem tudom felengedni – közölte a portás.
– Akkor ma nem megyek tárgyalásra.
Tartoztam az ördögnek egy úttal, ahogy mondani szokás.
Annyival tudtam meg többet, hogy az épületben a portás beírja a belépőket egy könyvbe, aztán kitölt még egy letépős cetlit is, amit megkap az illető, és gondolom távozáskor le kell adni. Mivel ott nincs nagy forgalom, ez a bürokratikus, és lassú ügymenet is belefér a beléptető eljárásba.
A tanulság az, hogy a Fő utcába személyit is kell vinni, akkor is, ha nem a saját tárgyalására megy valaki.
Lehet, hogy ma ennek pont így kellett történnie… nem tudom.

Clark Ádám tér: az első tárgyalások lezajlottak
Blog – Tomcat
2009 január 14.
http://bombagyar.hu/index.php?post=1803

Futószalagon szüntetik meg a szabálysértési eljárásokat a tavaly április 11-i Clark Ádám téri ügyben: Budaházyt is felmentették, kártérítés jár a meghurcoltaknak
2009. január 16.
http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=524&Itemid=83

De legalábbis háromra. Persze már nem a zéró eredményességű tüntetések miatt megyek elsősorban, hanem a kapcsolatokért.
Ma is voltam tüntetni, az izraeli követség előtt a Humákkal. Örültem, hogy a 91-es buszról pont jó helyen sikerült leszállnom – némi kérdezősködés után (Endrődi Sándor utca, a Rózsakert után a Nyugatitól indulva), és hogy jó irányba indultam el a Fullánk utca 8. felé. Meglett. Kordon, rendőrök – akik közölték, hogy ott nem lehet bemenni, le van zárva, és menjek körbe. Közben jött két lány is, egy magyar és egy francia, aki akcentussal, de egész jól beszélt magyarul, és velük mentem körbe, tovább az Endrődi utcán, aztán a másik kordonon be. 3 oldalról lehet megközelíteni a követséget, és mindháromnál kordon van. A legegyszerűbb a 11-es busz Móricz Zsigmond Gimnázium megállójától, onnan kb. 50 méterre van.
A szokásos, 50-60 fős létszám volt jelen; az érdekesség az volt, hogy a kattanó állkapcsú TéGlaMiki (TGM) mondott egy beszédet a Humák szája íze szerint, amelyben nem csak a palesztinokat, hanem az izraelieket is elítélte. A Duracell mellett uprade-olt szoftver is van benne – a fejlődés nem áll meg. De mit szólnak ehhez a hitsorsosok?
Közben találkoztam Yvettel – ő szólított meg – egy kedves, intelligens lány, és megvitattuk az élet dolgait. Felvetődött az is, hogy miért nincs harmadik erő? Azért, mert a barikádnak csak két oldala van; harmadik erő akkor lenne, ha lenne egy olyan jelentős politikai erő, akik nem állnak egyik oldalhoz sem. (tovább…)

Minden, ami fontos; az életbarát rendszer – ez a szlogenem már néhány éve. Ma pedig mit hallok? „Minden, amit tudni érdemes”. Ez a Kossuth névre keresztelt, és a zsidók által elfoglalt nemzeti főadó 2009-es szlogenje.
Aha: minden, amit a zsidók tömegtájékoztatás címszó alatt a nép elé szórnak…
Egy fokkal precízebb szlogen a számukra: a tizedrangútól az ezredrangúig.
Ami viszont valóban fontos: vigyázat, mert elhallgatnak, csúsztatnak és hazudnak reggel, délben, este, és a nap minden szakában.
A Magyar Gárda-per, és a gárda betiltása, és ennek apropóján a Gárda minden módon való lejáratása, az – nekik – fontos; ellentétben pl. a 2009. január eleji kettős gyilkossággal, a „vörös Csepel”-lel, amiről nem hallottam a K. rádió híreiben. Valahogy „nem volt hírértéke” – ellentétben a „Csepeli bombagyárral”, amikor Tomcat füstgyertyákat kotyvasztott; az már igen, az hír, közveszély-okozás, és terrorizmus, és tessék nagyon felháborodni, és elítélni. Amikor viszont az egyik MSZP-s lepuffantja a másik MSZP-st, akkor az bulvárhír, de annyira, hogy „szóra sem érdemes”.
Persze, nem minden médiánál gondolták így a hírszerkesztők, de a Kossuthnál speciel igen. (tovább…)

Miután a számítógépem 2009 január 1-én, végső lefagyás kíséretében elhalálozott, és 2009 január 10-én a régi testben új szervekkel (CPU, alaplap, RAM, táp, videokártya) újra életre kelt, 11-én vasárnap már mehettem is csendes sétára a szmogban – délelőtt 11 órától Liberálisváros-BűnözőkParadicsoma-Demszkylandon életbe lépett a szmogriadó.
„A városokban élők ne tartózkodjanak hosszabb ideig a szabadban”, mert ártalmas az egészségre – a szálló por mennyisége meghaladta a riasztási határértéket (100 mikrogram / köbméter).
Ahol ennyi a porhintés, ott nem csoda, ha fizikailag is megvalósul… a kijárási tilalom első fokozata.
A „szálló por” persze ilyenkor nem száll, hanem megáll a levegőben, és a párával, ködszemcsékkel aeroszolt képez, és lehet letüdőzni az elegyet.
A „hosszabb ideig” pedig az a rugalmas mértékegység, amit mindenki úgy értelmez, ahogy akar…
Azért remélem a hajléktalanokat is felvilágosították arról, hogy miben vannak benne a hajléktalanságon kívül.
Most járkáltam először szmogriadóban, de így döntöttem – ambivalens érzések közepette.

A kezdőpont Judapest-Butapest egyik zsidónegyede, és a hozzá tartozó liberális életmód – úgyhogy el is késtem, a 15h-hoz képest kb. negyed órát, ők pedig pontosak voltak. (tovább…)