A Vatikán és a földönkívüliek
Ez egy reagálás „A Vatikán is keresi a földönkívülieket” című vicces cikkre – ahol nem a cikk a vicc, hanem a helyzet.
„Az egyház vezetői összeegyeztethetőnek tartják a Bibliával a földönkívüli, intelligens élet létezését, és már arra készülnek, mit mondjanak a híveknek, ha a tudósok egyszer tényleg találkoznak az idegenekkel.
Rómában tartja első asztrobiológiai konferenciáját a Tudományok pápai akadémiája, a katolikus egyház legmagasabb rangú teológiai-tudományos szervezete. A konferencia fő témái a földön kívüli intelligens élet lehetősége, és annak az egyházzal és a hittel kapcsolatban felvetett kérdései.
Az egyház nagy utat járt be a tudomány tételeinek elfogadása terén azóta, hogy 4-500 éve még eretneknek kiáltották ki, és megégették azt, aki azt állította, hogy nem a Föld a világmindenség közepe. Kopernikusz és Galilei óta sikerült eljutni addig, hogy már Darwin evolúcióelméletét is összeegyeztethetőnek tartják az egyház vezető teológusai a Bibliával, és az esetleges földön kívüli élet létezését sem utasítják el.”
Nahát, hogy változik a hivatalos keresztény álláspont… Folyamatos a meghátrálásuk a bizonyítható tényekkel szemben – és ez továbbra is így lesz: eltűnik a mítosz, és marad az a valóság, ami a természettudományos módszerek és eszközök, és a természettudósok által derül ki.
Az ébredés, és kijózanodás kora következik az álomidő után.
Arra a kérdésre, hogy „meg kell-e az idegeneket téríteni”, a részemről határozott nem a válasz – ugyanis, ha az idegenek vannak olyan fejlettek, hogy naprendszerek közötti utazásra képesek, és arra is, hogy ilyen magas technikai fokot elérve sem pusztítják ki a saját fajukat, akkor nekik már nincs szükségük a földi ókorból származó, álomidős kereszténységre. Eddig is jól megvoltak kereszténység nélkül, és ezután is jól meglesznek nélküle.
Én sem térítek – vö. eltérítés – hanem ismertetetem, hogy nálam ez a rendszer, aztán vagy kell nekik, vagy nem, döntsék el saját maguk.
Ami pedig az „elkárhozik a lelked, ha nem hiszel a…” című hitetést illeti, arra okkal-joggal mondhatják, hogy kérik a bizonyítékot, mert így, ugyanilyen alapon ugyanúgy lehet mondani azt is, hogy elkárhozik a lelked, ha nem hiszel a repülő spagettiszörnyben, és az ő megváltó mivoltában.
Esetleg rákérdeznek arra is, hogy átlagban mennyit szoktak hazudni a zsidók… és ha valóban elég eszük van, akkor azt mondják, hogy köszönik, nem kérik, sem a kereszténységet, sem a zsidókat.
Másrészt, eleve a földönkívülieknek elég intelligenseknek kell lenniük ahhoz, hogy tudják, kikkel vegyék fel a kapcsolatot, és kikkel ne – amely hasonló a hasonlóhoz helyzetből az következik, hogy csak a saját erkölcsi és szellemi szintjüket elértekkel (+/- nem sok eltéréssel) való kapcsolatukból nem lesz konfliktus, és háború. Lásd az indiánok és a fehérek viszonyát, és a két eltérő, és össze nem férő életformát, és a kapcsolatfelvétel eredményét – pedig ugyanaz a faj… Földönkívülieknek pedig akkor sem érdemes konfliktusba keveredni a náluk alacsonyabb szinten állókkal, ha fejlettebbként győznek, mert az is veszteség árán történne, és aligha van szükségük az alacsonyabb szinten állóktól bármire is, amit el akarnának venni, vagy el akarnának foglalni tőlük, mert bőven van lakatlan bolygó az Univerzumban, amelyek nyersanyagforrásként használhatók, és lehetővé teszik a további terjeszkedésüket.
Tehát a keresztényeknek felesleges azon agyalni, hogy mi lesz, ha jönnek a földönkívüliek, és fel akarják venni a kapcsolatot.
Azért felesleges a keresztények részéről, mert:
1.) Logikus, hogy a földön kívüliek mostanában nem akarják felvenni a kapcsolatot a földiekkel, mert ahhoz túl fejletlen még az emberi faj erkölcsileg és szellemileg, hogy jó legyen a kapcsolat; konfliktust és harcot pedig nem akarnak, mert nekik akkor sincs benne nyereség a kapcsolat fel nem vételéhez képest, ha ők győznek.
2.) Nyilvánvalóan megvan az az erkölcsi-szellemi-technikai-gazdasági rendszerük, amellyel eljutottak arra a szintre, hogy csillagközi űrutazásokat tegyenek, és mindeközben életben is maradjanak, és nem cserélik fel egy rosszabbra.
3. A keresztényeknek talán van még ezer évük, mielőtt végleg kihalnak, és az óegyiptomiak sorsára jutnak: hívek nélküli vallástörténet lesz belőlük is.
Tehát jobb lenne, ha az előttük álló idő problémáival foglalkoznának…
De a keresztényeknek nincs annyi eszük – és ezzel a kihalásuk útja zárt pályássá vált; nem tudnak kitörni róla, mert nincs mivel.