WP

Ez lett a ma esti olvasmányom:
A Magyarok Szövetsége társadalmi szerződése
(www.magyarokszovetsege.hu)
Egyrészt örvendetes, hogy rájöttek arra, amire a régi magyarok is rájöttek, és én is rájöttem… ez a megfelelő út.
Ellenben, látom a bukfenceket abban, amit alkottak.
„…a közjó önzetlen, pártpolitikától független szolgálatának közéletben való érvényre juttatása…”
A közjó közéletben való érvényre juttatása eleve politika, akár lobbizás formájában, akár szabványos párt-képviselő formájában történik, úgyhogy a pártpolitikától független politika egy feloldhatatlan paradoxon.
A „képviselő-jelölt” hol és milyen formában fogja képviselni az őt megválasztókat?
A következő bekezdésben megadják erre a választ.
„…a Megbízott, mint képviselő-jelölt a választási kampányban, illetve megválasztása esetén, mint képviselő az Országgyűlésben…”
Ez az a párt, amelyik pártpolitikától független; aha. A hazugság itt kezdődik, tekintve, hogy a feladatot összesen csak kétféleképpen lehet megoldani: lobbizó civil szervezetként, és választható pártként. A lényeg ennyi, a többi ködösítés, és szarkavarás.

„A ……………….választókerület lakossága, amelyet a mellékelt meghatalmazás alapján ……………………………….képvisel, mint Megbízói Közösség”
Emlékeim szerint a kipontozott részre az esetek nagy többségében a választókerület megnevezése nem fog kiférni, ha a földrajzi hely is ott van, nem csak a sorszám. Az pedig nem világos, hogy a … képvisel előtti részre mit kellene írni, mert ha pl. egy személynevet, az nem a választókerület lakossága. Vagy kijelölnének egy választókerület lakosságát képviselő személyt, aki nem a jelölt képviselő, hanem a választókerület lakosságát képviselő?
Végigolvasva, igen.
De hogy ezt a szöveget, és rendszert nem próbálták ki élesben, abban biztos vagyok.
Nagyon nem stimmel, hogyan akarja valaki a választókerület lakosságát képviselni a választókerület szavazó lakosságának előzetesen történt, neki adott megbízatása nélkül…
Itt nagy keveredés van a jelenlegi választási rendszerrel.
Én a külön megbízottat kihagynám, és a választókerület lakosságának minden tagja képviselje saját magát, azzal, hogy arra a jelöltre szavaz, aki előzetesen meghirdette a programját, az alábbiak szerint, a visszahívhatósági kondícióval, mert az nem járható út, hogy egy személy végigjárja mind a 20-60 ezer választókörzeti lakost az ő esetleges képviselésük ügyében.

„…akik ismereteiket és kapcsolataikat soha nem állítják önös érdekeik, vagy mások személyes és csoportérdekei szolgálatába.”
A csoportérdekek nem szolgálata… ha már párt, akkor az csoportérdek: egy csoport valaminek a pártján áll; tehát annak a csoportnak az érdeke van képviselve. Innentől csak az a kérdés, hogy mekkora az a képviselt csoport; és minél nagyobb csoport érdekét fedi le a pártképviselet valóban – pl. az egész országét, vagy legalább az országon belüli legnagyobb, közös nézeten lévő csoportét – összességében annál jobb.

„…a Szent Korona szellemiségének, értékrendjének és erkölcsének megalkuvást nem ismerő érvényre juttatása…”
Azon túl, hogy nekem erre nincs szükségem, még soha nem is láttam konkrét meghatározást, hogy mi (lenne) a Szent Korona szellemisége, értékrendje és erkölcse… Halász József szegedi nyugdíjas próbálta ezt megfogalmazni, beleértve egy szentkoronás alkotmányt is, de nem igazán sikerült neki. Alkotmányának első pontja: Magyarország örökké szabad. A legkevésbé meghatározható fogalom… és ki dönti el, hogy Magyarország mikor szabad és mikor nem? Majd az amerikaiak elhozzák ide is a demokráciát és a szabadságot, mint Afganisztánba és Irakba… A „legerősebb kutya” kijelenti, hogy Magyarország szabad, hiszen nincsen minden lakója láncra verve, és a téma lezárva. Aki pedig vitatkozni akar rajta, majd az Andrássy út 60.-ban a körömletépők meggyőzik, hogy ami itt van, az szabadság.
Minél meghatározatlanabb egy fogalom a feltételrendszerben, annál inkább a „legnagyobb demokrata” akarata fog érvényesülni, bármi legyen is az az akarat.
Úgyhogy az a minimum az alaptörvénynél (mint ahogyan a BTK-nál, és minden más törvénynél is), hogy a meghatározásai olyan konkrétak legyenek, hogy mindenki számára csak egyféleképpen legyenek értelmezhetők.

„…annak az elérése, hogy a képviselő ne kényszerüljön a pártfegyelem elvtelen betartására a nemzeti és választópolgári érdekek rovására.”
A gyakorlati „hogyan csináld” nélkül ez csak egy kívánság, és „nesze semmi, fogd meg jól”, mert ha a pártfegyelem elvtelen, abból az következik, hogy rossz a párttagok többsége – olyanok, akik a nemzeti és választópolgári érdekek rovására tevékenykednek; és akkor még mindig csak ott tartunk, mint a párttársai többsége által megpuccsolt Medgyessy D209 a Lop Stop programjával.
Vagy ott vannak a konkrétumok, hogyan nem kényszerül a képviselő a pártfegyelem elvtelen betartására, vagy… Móricka és a kisnyúl esete.

„Tudomásul veszi, hogy megválasztása esetén csak olyan kereső foglalkozást folytathat, amely nem akadályozza e szerződés teljesítésében.”
Az eddig képviselőket ismerve, konkrét korlátozások hiányában, olyan foglalkozás nincs, ami szerintük akadályozná őket a képviselésben… Ha a Magyarok Szövetsége által felsorolt korlátozások valóban lefedik az összeférhetetlenségi kört, akkor jó (ezt ránézésre nem tudom eldönteni, ti. a gyakorlat lesz a „puding” próbája).

A „megbízott köteles” részekhez kell a „ha nem telesíti, akkor…” rész is; ennek hiányában még mindig csak a következmények nélküli országnál tartunk. Egyértelművé kell tenni, hogy mi van akkor, ha a vállaló nem teljesíti a köteles részeket, hogy ez ne lehessen utólagos vita, és alkudozás tárgya.
Másként mondva, nem teljesítés esetén ott kell lennie a szankcióknak is, előre, és egyértelműen.

„…a képviselet során a Megbízói Közösség által számára írásban adott utasításokat végrehajtani. Az írásbeli utasítás köti a Megbízottat, de ha a Megbízott nem ért egyet a képviselet ellátása során számára adott utasítással, köteles ennek indokait részletesen, írásban kifejteni, és a Magyarok Szövetsége helyi és országos szerve részére megküldeni, amelyek együttesen döntenek az utasítás fenntartásáról, vagy annak visszavonásáról.”
És mi van akkor, ha a megbízott nem ért egyet az utasítással, és nem vállalja, és a szervek is fenntartják az utasítást? Döntetlen, patthelyzet? Ez így nem lesz jó. Csak ki kell mondani, hogy a fenntartott utasítás nem teljesítése lemondatási ok.
Valamint, az „együttesen döntenek” konkrétan hogy néz ki?

„…köteles a Megbízói Közösség felhívására, de minimum évente egyszer beszámolni a tevékenységéről.”
A Megbízói Közösség felhívása kidolgozatlan rész? Kik azok, mekkora százalékarány kell a felhíváshoz, stb.

„…az erre vonatkozó döntés országos napilapban történő kihirdetésének napján önként lemondani.”
Nem olvastam az országos napilapot, bocs’. Előtte a címzett (személyes, telefonos, stb.) megkeresésével, illetve ajánlva, tértivevényesen is el kellene neki küldeni…

Egyértelművé kell tenni, hogy a (nyertes) képviselők választása és visszahívása milyen százalékaránnyal történjen. Én egyszerű többséggel (50+%) oldanám meg a megválasztottságot, és a visszahívást is.
Tovább olvasva, ott van a visszahívás, és szintén egyszerű többséggel. Akkor jó…

„…de ennek ellenére mandátumáról nem mondott le.”
Kellően súlyos szankciók kellenek le nem mondás esetére – azon kívül is, hogy bíróságon perelhető a szerződésszegésért.

„E kötelezettség megszegése a Megbízott visszahívását eredményezheti.”
Feltételes mód helyett konkrétumokat: ebben és ebben az esetben ez fog történni.

Második, harmadik nekifutásra még kritikusabban tudnék hozzáállni…
Az elgondolás alapötletként egész jó, csakhogy ebben a formában nem fog megfelelően működni – a nem eléggé konkrétan meghatározott részek miatt – és az a meglátásom, hogy ha nem akarnak „elperecelni” vele, akkor írják át mindenütt 100%-osan egyértelmű, kiskapu-kibúvó-ki-és-belemagyarázhatóság nélküli formára.
Ahol nem írtam megjegyzést, azokkal a részekkel egyetértek.
Több szem többet lát, több fej többet tud; nekem legalábbis használt ez az itt-ott nem jó társadalmi szerződés, mert ezáltal is kevesebb lesz a hiba az élet-univerzalista célúban – ahol a legnagyobb cél a félisteni szinten át az isteni szint elérése, a vezérfonalak pedig az optimumkeresés, és a hibátlan logika.
Ez idő szerint 3 szerződés van tervbe véve, az alap nem bűnöző, 9 hónapos próbaidővel, a nagy család, és az elkötelezett élet-univerzalista; és azt talán mondanom sem kell, hogy ezek nem képviselői, hanem tagsági szerződések.
Addig is, a szavazatmegosztásról (vote splitting), amit a lényege szerint jobb lenne szavazat-hasadásnak, szavazat-elvételnek nevezni.
Remélem nem fognak 2010 tavaszára párttá alakulni, és indulni az o.gy. választáson…
Mert ha igen, nagy valószínűséggel többet ártanak vele a nemzeti oldalnak, mint amennyit használnak.
Ha pl. a Jobbik és az MSZ párt is 4-4%-ot ér el, az eredmény az, hogy egyik sem kerül be az Országházba, ahelyett, hogy a Jobbik bekerült volna 8%-kal. Ha a Jobbik bejut 6%-kal, az MSZ 4%-kal kint reked, akkor 4% elveszett, ahelyett, hogy a Jobbik bekerült volna 10%-kal, és ennyivel több képviselői hellyel. Ezek persze kerekített értékek, ugyanazon szavazóréteg szavazatait feltételezve; de ez nagyjából így is van.
2014-ig a Jobbik vagy megerősödik annyira – mert jól politizál – hogy kellően nagy százalékkal biztos bejutó legyen, és így mellette más párt is bejuthat, vagy meggyengül a 4 év alatt, és akkor azért érdemli meg, hogy más pártok következzenek a megmérettetésben.
Az is biztos, hogy én nem szavazok más pártra 2010-ben – még ha mégoly szép is a programja – mert most a szavazatmegosztás elkerülése a legfontosabb apropó.

Frissítés:
Úgy gondoltam, elküldöm nekik a linket, ne mondják, hogy nem szóltam.
Menüpont van hozzá, Kapcsolatok – Levélküldés –, de emailt küldeni nekik nem lehet, lásd a képernyőképet.
Ha nem, hát nem; guglizzanak maguktól, ha érdekli őket a dolog.

Tovább folytatva a témát, miért nem foglalkozok a Magyarok Szövetségének ultimátumával, amikor pedig tudok róla?
Azért nem, mert volt már Kossuth téri ultimátum, Orbán-féle ultimátum, Y-terv, Kőrösi-Kozenkay-féle „fegyveres ellenállás” (ez durva volt, valóban, de szerencsére nem harapott rá senki).
A sokadik ultimátum meghirdetése nem hoz lázba; itt már bizonyíték kell, nem ígéret. Majd ha tényleg azt látom, hogy működő dolgot csinálnak, és ugyanolyan működő lenne nagyobban is, ha több lenne hozzá az ember, akkor lehet szó csatlakozásról. „Kicsit” sok volt a csalódás ezügyben: 100%.

Kapcsolódó:
Most leszünk megint árulók – A Magyarok Szövetségének ultimátumáról (Frissítve!)
(bombagyar.hu)

Magyarok Szövetsége (Kurultaj) – avagy Pesttől délre egy igazi fajmagyar-disneyland ipar született
(www.neplap.net)

Olvasónk szerint a Magyarok Szövetsége párttá fog alakulni! Válaszokat vár a nemzeti oldal!
(barikad.hu)

Frissítés 2:
Egész véletlenül, ötletszerűen megnéztem újra a „Most leszünk megint árulók…” bombagyári post kommentjeit, és azt láttam, hog a „bebek” nickú egyén az MSz embere, és ezt írta a kommentje végén:
„Vannak hibáink. Lehet kritizálni.
Ha bárkinek kérdése van, keressen meg nyugodtan engem, vagy a helyi MSz szervezőket.”
Nosza, írtam neki emailt. Úgy gondoltam, hogy 3 nap türelmi idő után levonom a tanulságot…
Már a második nap írt, hogy intézkedett, minden elment a maga helyére, és lehet már levelet küldeni nekik a honlapon előzetes beregisztrálás nélkül is, mert eddig csak úgy működött.

A továbbiak az MSz tagok reagálásai a gyakori kérdésekre:
82. Humanember
…
„A kurucon is nagy hanggal cikkeznek, hogy nem engedték a Gárda avató ünnepséget.
De mikor kérték???? Pénteken, 21.-én!!! Könyörgöm, már hónapok óta megy a szervezés!!!
Vukics úr még júliusban (mikor összejöttek a szervezők 7 határból, hogy bejárjuk a terepet) említette, hogy jön a Gárda és segíti a parkoltató cég munkáját. A Gárda nem jött, csak néhány lelkes gárdista saját elhatározásból (öröm volt meghívni őket az asztalunkhoz vasárnap). Vajon ki vállalta volna fel, hogy elkezdődik az avatás és sündőrségi rohamkocsik hajtanak be, helikopterekről oszlatják a tömeget???
Ezen el kellene gondolkodni..
Meg azon is, hogy miért nem esett egyetlen egy szó sem egyetlen egy nemzetinek mondott portálon sem a Magyarok Országos Gyűléséről?
Érdemes meghallgatni dr Varga Tibort a Szent Korona Rádión, miket mond aug.22.-én Vukicsról, az MSZről…( ügynöközés, fideszes-szájkarate társaság, gőzlevezetés felsőbb utasításra).

Igen, savanyú a szőlő. Lehet elgondolkodni, miért megy az az MSZnek, ami nem megy a többinek együttvéve sem…”
…

„Nem, az MSZ nem kíván párttá alakulni.
Nincs is szüksége rá.
A Parlamenti választásokon NEM CSAK PÁRTOKAT, PÁRTTAGOKAT LEHET JELÖLNI, hanem bármely szervezet, mozgalom tagjait. Akár a HVIM tagjait is.
Az más kérdés, hogy a Parlamenti választásokon indulni képes szervezetek azok kizárólag pártok, mert nekik van erre ( a választási hadjáratokra) állami és mindenféle pénzük. A nem párt formában azaz civil szervezetenként működőknek nincs (pénzük).

El kellene olvasni a Társadalmi Szerződés szövegét (nem linkelem, akit érdekel megtalálja), és arra a jelöltre szavazni, aki vállalja visszahívhatóságát, felelősségre vonhatóságát. Jelzem az EU választáskor már kész volt, az összes jelölt közül egyes-egyedül Morvai Krisztina mondta, hogy aláírná, de előtte tanácskozik Vona Gáborral. Végül Ő sem írta alá…

Végül: nem az a lényeg, mennyien voltak ott vasárnap délután a Kiáltvány felolvasásakor.
A kiáltvány minden magyarnak szólt, aki tenni akar a felemelkedésért. Az úgynevezett taxis blokádot órák alatt megszervezték. A sündőrség persze most nagyon készül, mi is gyakorolhatjuk az ülősztrájkot. Ki fog kitartani? A fizetett pribékek, vagy a hazafiak? Ez a kérdés.”

81. bebek
…
„És ami lényeg, megmutattuk, hogy létezik magyar összefogás. Várunk mindenkit a sorainkba, nagy szeretettel, aki úgy érzi, köztünk a helye.
Én azt írtam, hogy az MSz az egyetlen olyan szervezet, aki tud és akar is cselekedni. Ez alatt a cselekvés alatt azt értem, hogy az egyszerű emberek problémáival tudunk foglalkozni, hiszen mindannyian azok vagyunk. Egyek a gondjaink, és közösen oldjuk meg azokat. Mi szeretnénk mindenkivel együttműködni. Tagjaink között ez az együttműködés létező, élő dolog. És semmi máshoz nem kell nagyobb alázat, mint mikor a másik ember boldogulását helyezed a magadé elé.
Nem mondom, hogy nincsenek hibáink. De csak az nem vét hibát, aki nem csinál semmit. Igyekszünk, tanulunk folyamatosan.
Kérlek, írd meg a hibákat, amiket láttál. Mi nyílt szívvel fogadjuk majd, és amin tudunk, változtatunk majd. Ez így eléggé ködös, sajnos, hogy megírhattad volna a hátulütőket is. Erre nekem nehéz érdemben reagálni. Ha gondolod írd meg magánlevélben.
És ha úgy látod, hogy a céljaink jók, de nem tudjuk a sajtót a megszólítani, kérlek, segíts ebben nekünk. Mi megpróbálkoztunk az egyenes úttal. A honlapunkon szerepel a sajtótájékoztatónkon készült felvétel. Ott volt minden vezető napilap és tv képviselője. Mi folyamatosan tájékoztatjuk őket, ők mégsem foglalkoznak velünk. Az okokról és miértekről nekem nem dolgom véleményt mondani.
A Magyarok Szövetségében tényleg az a szép, hogy ha látsz egy lyukat a hálón és tudod is, hogyan kell bestoppolni, nekikezdhetsz és megcsinálhatod. Nem fog félreállítani senki, és ha a szándékod jó, és értelmes, hamarosan sok-sok segítő kezet találsz majd magad mellett.
Ilyen egyszerű.”
…

Látszik, hogy van itt némi idealizmus; de aki nem így kezdi, abból végül csak egy rossz diktátor lesz…
Ha őket el akarják hallgatni a mindkét oldali szélsőséges médiában, se az ötfrakciós parlamenti egypártnak nem jók, se a szélsőjobbnak, az azt jelzi, hogy jó úton járnak.
Ami viszont a „nem alakulunk párttá, de vannak jelöltjeink”-et illeti…
Így is lehet csinálni, valóban: volt is egy figura 2006-ban, aki ezt eljátszotta, Gyenesei István a „független jelölt”, a Somogyért Egyesület színeiben. A probléma csak az, hogy Gyenesei soha nem volt valóban független, hanem arról van szó, hogy egy ősbolsi büdöskomcsit így jobban el lehetett adni a népnek; utána persze ismét összenőtt, ami összetartozik.
„A Somogyért Egyesület (rövidebb nevén Somogyért) 1994. május 25-én alakult meg, 109 közismert somogyi politikus és vállakozó jóvoltából. Ma már tagjainak száma négyezerre becsülhető. Elnöke Gyenesei István országgyűlési képviselő, a Somogy Megyei Közgyűlés volt elnöke.
A 2006-os választásokon egyéni jelöltjük (Gyenesei István) bejutott a parlamentbe, ahol „független” minősítésben képviseli a szervezetet. A 2006-os őszi parlamenti bizalmi szavazáson amellett voksolt, hogy Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd okozta politikai bizonytalanság ellenére maradjon miniszterelnök.”
…
„Gyeneseit, aki 1985 és 1990 között a Somogy Megyei Tanács elnöke, majd 1990 és 1994, ill. 1998 és 2006 között a Somogy Megyei Közgyűlés volt 2008 áprilisában, miután az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök önkormányzati miniszternek jelölte.”
(hu.wikipedia.org)

A Magyarok Szövetsége jelöltjei pont ilyen idézőjelesen lennének „függetlenek”; vagyis jelöltek a Magyarok Szövetsége támogatásával, amely szervezet nem csak hogy támogató, hanem pl. visszahívhatóság-ügyben a felettes szerv is.
Ez a független nem független; van viszont itt egy (átlátszó) barba-trükk: ez a szövetség nem párt, csak úgy működik…
Nem kéne trükközni; trükkök százai, tudjuk, hogy hova vezet.
Amit a szavazatmegosztásról írtam, és hogy kire szavazok 2010-ben, azügyben az álláspontom maradt változatlan.
Azt persze értem – sőt, egyetértek –, hogy igyekeznek minden használható embert beszervezni, akinek van rá szabad kapacitása, és még nem kötelezte el magát máshová; én viszont nem tartozom ezen említettek közé, mert van saját ügyem, úgyhogy az optimum az együttműködés, és figyelembe ajánlva az utolsó két bekezdést ebből a bejegyzésből: Mindenki a maga útján.

A bejegyzés kelte: 2009. augusztus 25., kedd - 23:47, kategóriája: Viszonyulásom.