Gulag-tagadás
Ehhez kommentár sem kell…
Postánkból: Büntethető-e a Gulag-tagadás?
A holokauszt-tagadás ugye bűn, néhány országban sokakat ezért csuknak börtönbe. Miért nincs akkor pl. Világháború-tagadásért, Gulag-tagadásért, Trianon-tagadásért vagy akár Honfoglalás-tagadásért és egyéb történelmi tény tagadásáért járó büntetés?
Egy a napokban megjelent cikk kicsit másképp, de a jelentése…..
Megoldható a Gulag-tagadás szankcionálása
Gulag-tagadás: ötpárti egyetértés, elvben
Mind az öt parlamenti párt támogatni tudná a Gulag-tagadás bünthethetőségére vonatkozó jogi szabályozás megalkotását – ez derült ki a lapunk által végzett “felmérésből”. A szakértők szerint a törvény megalkotása viszonylag könnyen, akár néhány hét alatt megoldható lenne. Optimális esetben még az alkotmányt sem kellene – kétharmados többséggel – módosítani hozzá. A rendőrségen eközben vizsgálatok folynak, a civilek pedig tovább tiltakoznak.
Minden parlamenti párt támogatná a Gulag-tagadás büntethetőségét lehetővé tevő törvény megalkotását – ez derült ki a lapunk által megkérdezett politikusok nyilatkozataiból. A Fidesz és az SZDSZ már hétfőn tudatta: elvben támogatják a kezdeményezést. Most csatlakozott hozzájuk a KDNP és az MDF is.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak azt nyilatkozta: nyitottak a javaslatra, ám a szavazás előtt kíváncsiak volnának a törvény szövegére. A Fidesz egyúttal azt is fontosnak tartaná, hogy a kommunizmus bűneinek tagadását is éppúgy büntessék, mint a holokausztét. A Fideszével egybecsengő állásponton van a KDNP is – közölte Halász Zsuzsa, a kereszténydemokraták szóvivője. A fideszes Répássy Róbert eközben azt mondta: pártjuk nem működik együtt a Jobbikkal. A Gulag-tagadó ügy ugyanis épp egy gárda-közeli rendezvényen hangzott el.
Szintén támogatná a Gulag-tagadásról szóló törvényt az MDF, noha frakciója a parlamentben hivatalosan nincs. Herényi Károly, a párt elnökhelyettes úgy fogalmazott: az elképzelés támogatható. Szerinte azonban ehhez alkotmánymódosítás kellene. Ha ezen a lépésen átesnének, akkor megszavaznák a törvényt.
A Népszavának Gusztos Péter, liberális ügyvivő azt nyilatkozta: szólásszabadság általános korlátozása nem támogatható, de a tételes Gulag-tagadás bűncselekménnyé nyilvánítását megszavazná. Az MSZP esetében pedig egyértelmű a válasz, hiszen épp ez a párt – pontosabban a szocialista Hiller István – állt elő a törvény ötletével.
Lehetséges, és kötelező lesz
A jogászok szerint megoldható a Gulag-tagadás szankcionálása. Hack Péter, alkotmányjogász úgy vélte: ehhez még csak alkotmánymódosítás sem lenne szükséges. Elegendő egy passzust beilleszteni a büntető törvénykönyvbe – mondta. Lapunknak kifejtette: gyakorlatilag a német szabályozást lehetne használni kicsit “személyre szabva”. Hack emlékeztetett arra is, hogy ebben az esetben nem fordulhatna elő, ami a gyűlöletbeszéd esetében többször is. Azaz, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elutasítja a törvényt. Az elkövetési magatartást ebben az esetben ugyanis egyszerűen meg lehetne határozni. Az Ab korábban épp ennek hiánya miatt utasította el a törvényeket. Hack szerint egy ilyen törvényt néhány hét alatt el lehetne fogadtatni.
Lövétei István, alkotmányjogász szintén úgy vélte a Btk. megfelelő módosítása elégséges lenne. Azt viszont kérdésesnek tartja, hogy egy ilyen módosítás kiállná-e az alkotmányosság próbáját. A Gulag-tagadás szankcionálása – ahogyan a gyűlöletbeszédé is – a szólásszabadság, azaz egy alkotmányos alapjogunk korlátozását jelentené.
Más véleményen van Ádám György jogász. Úgy vélte, minden civilizált országban megakadályozzák a gyűlölködést, uszítást. Erre Magyarországon is meglenne a lehetőség, csakhogy a jogszabályokat nem alkalmazzák azok, akiknek ez dolga lenne: a jogalkalmazók, köztük a bíróságok. Aki ebben e helyzetben törvényt akar módosítani, az nem ért a joghoz – állította lapunknak.
A rendőrség is vizsgálódik
Tóth Gábor, fővárosi rendőrfőkapitány eközben bejelentette, egy hetet kaptak az országos rendőrfőkapitánytól, hogy elkészítsék mindenre kiterjedő jelentésüket a neonáci demonstrációval kapcsolatban. Bencze József még hétfőn kérte a jelentést, mivel – szerinte – ellentmondásosak voltak a BRFK állásfoglalásai. A rendőrség ugyanis azért nem oszlatta fel a szombati demonstrációt, mert ott – véleményük szerint – nem történt sem rendzavarás, sem olyan rendkívüli esemény, amely azonnali rendőri intézkedést igényelt volna. Két nappal később viszont közösség elleni izgatás gyanújával nyomozást rendeltek el, többek között Dósa István, a gárda főkapitányának kijelentése miatt. Szerinte a Gulagból semmi nem igaz.
Tóth Gábor a vizsgálat végéig nem kívánt nyilatkozni arról, hogy történtek-e szakmai hibák. A rendőrségi közleményekben ugyanakkor találhatók apró utalások arra, hogy nehéz jogi helyzetbe került a hatóság. A BRFK hétfőn arra emlékeztetett: “a szombati rendezvényt a rendőrség március 24-én, a bejelentővel lefolytatott egyeztető tárgyalást követően tudomásul vette, tekintettel arra, hogy azzal kapcsolatban a gyülekezésről szóló törvényben megfogalmazott tiltó okok egyike sem állt fenn”.
A megfogalmazás egyértelműen arra utal, hogy a törvény szerint csak a bíróságok, népképviseleti szervek munkájának akadályozása, és a közlekedés túlzott akadályozása miatt lehet rendezvényt betiltani. Ezt a szabályozást már számtalan jogász kritizálta az elmúlt években, de változtatás eleddig nem történt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Gulag-tagadás jelenleg nem ütközik semmilyen törvénybe, s a közösség elleni izgatásos ügy – ami miatt most is indultak az eljárások – emberemlékezet óta nem zárult elmarasztaló ítélettel.
Törvényeknél több kell
Gyalázatosnak nevezte a szombati rendezvényt a Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szaka is. A Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivői pedig nyilatkozatban közölték, hogy “fontos, de nem elégséges a jogszabály megalkotása”, mert emellett “széles körű összefogás szükséges”. Az egyesület szerint felvilágosító programokat kellene szervezni az oktatási intézményekben, s “hatékony szerepet kell vállalnia a tömegtájékoztatásnak a hamis történelemfelfogás terjedésével szemben”.
Különösen érdekes mindez, ha szemügyre vesszük az interneten terjedő, Gulagot tagadó, vagy egyéb uszító megnyilvánulásokat. A különböző fórumokon – hacsak a szerkesztők nem fordítanak kiemelt figyelmet a moderálásra – számtalan ilyen megnyilvánulás található. A videomegosztó portálokon pedig továbbra is elérhetők a náci propagandafilmek.
Emlékezetes, hogy még novemberben Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek úgy döntöttek, a rasszistákat és idegengyűlölőket a jövőben az Európai Unió összes tagállamában súlyos büntetéssel kell sújtani. A tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék az erre vonatkozó határozat előírásait saját jogrendjükbe.
eredeti cikk: Népszava Online – módosítva.
Sz.J.
Figyelem: a fenti írás nem valódi hír!
Forrás: Polgári Hírszemle, DN 2390
-
(A hivatkozott írást nem találtam meg a nepszava.hu-n, csak ezt a rövid hírt.)
Legyen büntethető a holokauszt-tagadás
Az MSZP törvényjavaslatot nyújt be
Betöltés ...