WP

Röviden, a Seres Mária-féle aláírásgyűjtésről van szó.
A Seres Mária oldalról kicenzúrázva, „kommentárcserével”.

Ungvári Béla
Megjegyzéseim:
“Népszavazásra aláírásgyűjtés közterületen bárhol előzetes engedély nélkül végezhető.”
Ez igaz; nem igaz viszont ez a kihelyezett berendezési tárgyakra, mert ahhoz már területfoglalási engedély kell. Ha megjelennek a közterület-felügyelők és elhajtják a kitelepültet, vagy akár meg is bírságolják, akkor 1:0 oda. A mozgó változatba viszont nem köthetnek bele. Egy rajztábla, vagy rugós papírleszorítós mappa, és a TOLLAT MADZAGGAL ODAKÖTNI, MERT KÜLÖNBEN TUTI HOGY VALAKI MAGÁVAL FOGJA VINNI, egy vállon keresztbe átvetett szíjú (könnyű súlyú) táska, és megvan.
- – -
„Az ívek hátoldalán ezért fontos lenne feltüntetni, hogy hová kell azt eljuttatni a kitöltés után.”
Nem jó ötlet, bele fog kötni az OVB (mert más is szerepel az íven, és így nem hiteles).
Egy darab külön papírra felírni, sajtcédulára, jegyzettömb-lapra, és jól van.
- – -
„…40 ezer darab üres gyűjtőívet a járókelőknek.”
Az 480,000 aláírás (lenne). De sok felesleges pénze van valakinek. Adjon már nekem is. Ezen ívmennyiség szétosztásához nincs elegendő ember…
- – -
1. A közterületi gyűjtésnél az inzultálás, kötözködés valószínűsége kb. 100% (persze a témától is függ, úm. az ellenérdekű felek száma).
2. Verekedés, bicskázás előfordulhat (volt már rá példa).
3. A rendőr és a mentő 15 percnél előbb nem szokott sehova sem előbb kiérkezni, akármi történik, ezt be kell kalkulálni.
4. A létszám csökkenésével az inzultálás valószínűsége egyenes arányban növekszik (ez nem csak elmélet, tapasztalat); a megfelelőnek mondható létszám a 3 főnél kezdődik.
5. Hétvégén kb. fele annyi aláírás gyűjthető közterületeken, mint hétköznapokon. A legforgalmasabb órák kb. 14-18h, amikor az emberek hazafelé mennek (amikor munkába mennek, akkor nem nagyon állnak meg).
- – -
Frusztrációtól nem mentes a folyamat, úgyhogy sikeres túlélést mindenkinek.

A Seres Máriának küldött utolsó levelem:

“# 13 – S. Feri 2008.12.17. 17.09 Néhány megjegyzés a károgóknak, akik csak fanyalgással tudnak hozzájárulni a munkához: Nyugodtan gyűjthet aláírást mindenki bárhol közterületen, négy hónapig segítettem ilyenbe a nyáron és engedélyt sosem kértek még a központi helyeken sem a közteresek, mert a törvény ezt nem tiltja, hanem engedi!!! Az sem igaz, hogy az ívek hátoldalán nem lehet semmi, mert mi is kétoldalasra (gyűjtő ív + ismertető) gyűjtöttünk, amire OVB-s határozat is született, hogy szabad ilyet!!! 40.000 ív szétosztásához nincs elegendő ember – mondják. Ha az ilyen embereken múlna, akkor valóban nem lenne, de szerencsére a többség ide nem akadékoskodni jön, gyártani az elméleteket arra, hogyan nem lehet valamit megcsinálni, hanem azért, hogy eredményt érjünk el. Velünk sosem kötözködtek, hanem támogatólag segítettek mindenhol. Nem tudom egyesek hol élnek, de ha hallgatnának az okosabb volna! Tehát hajrá, tartsunk egy erős hétvégét! ”

A kicenzúrázásom, és ezen „csereszöveg” után veled, és a csapatoddal semmilyen közösséget nem kívánok vállalni.
A továbbiakban már csak az élet fog benneteket tanítani, de gondolom, az is elég lesz.

Üdv,
Béla

Frissítés:
Egyrészt megkaptam Seres Máriától a „beosztásomat” az eddigi segítségemért – jónéhány órát rászántam, és pl. végigvettem azokat a sajttáj-dolgokat és helyeket, amiket tudok –, erre jött cserébe az, hogy „sokkal kényelmesebb valahol klubozni(*), és osztani azt észt”. Persze, ahelyett hogy őt szolgálnám továbbra is, miután kicenzúráztak a webhelyükről.
A legkényelmesebb, és legbölcsebb nem foglalkozni velük egyáltalán, mert a foglalkozásért ilyen a „hála”.
(* Mivel nem klubozok, a „klub” valószínűleg a Jobbik Oktatási Kabinet összejövetel, amit le akartam mondani, azért, hogy vele, és velük találkozzak. De szerencsére nem tettem.)

Másrészt pedig, jön a spam az ügyben, és nem csak nekem. Én két hosszú spam-levelet kaptam eddig. Van, aki már háromnál tart. Egy hozzászólás a seresmaria.hu oldalról:

„# 29 – ege  2008.12.18. 06.40
csak tudnam, miert kaptam meg ezt a cikket levelszemetkent 3 peldanyban. Nem “ismeros kuldte lanclevel” volt, hanem kokemeny spam, technikai e-mail cimekre, tomegevel jott. A legvaloszinubben ugy keletkezett a spam, hogy a haszker.hu weboldalt feltortek (valami php bug lehet), es azon keresztul kitoltak mondjuk par tizezer levelet. Ki lehetett az a joszandeku tag, aki a hirdetes eme nagyszeru, tobbszorosen illegalis modjat valasztotta? Csak szolok. Lessz ebbol meg anyazas politikatol fuggetlenul is.”

A másik dolog: hogyan lehet leiratkozni a Seres Mária által küldött tömeges levelekről?
“Ha követni szeretné a népzavazással kapcsolatos eseményeket, iratkozzon fel a hírlevelemre!”
A leiratkozás menüpontot viszont nem találom; az valahogy elmaradt, pedig szükséges lenne az is.
Kis idővel később: hurrá, megvan: a küldött széria-levél alján van egy link (persze nem a kapott spam-levél, hanem a feliratkozott hírlevél alján).

Jobbat vártam, de a látszat mögött csak egy újabb, az elvárt erkölcsi mércém alatt levő társaság van, ennyi.

Nos, nem én leszek az, aki Seres Máriáék dolgaival ezek után is foglalkozik.
Itt egy link, ahol további linkek vannak – és akit jobban érdekel, és van hozzá kedve, járjon utána, akár annyira is, hogy kiderítse, kik spammelnek. Én ezt a további bosszankodás elkerülése, és az időspórolás apropóján kihagyom – egyébként is, valószínűleg elfogultságnak, vagy bosszúállásnak címkéznék fel, ha én járnék utána – úgyhogy tegyék inkább az ügyben ilyen módon még nem érintettek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Spam

Tovább gondolva, ha a kisujjamat nyújtom, akkor a karom is kell, aztán az egész, hogy végül rabszolgaként szolgáljam az illetőt.
Seres Máriának engedelmes rabszolgákra van szüksége; és persze a rabszolga mindig álljon a rendelkezésére, soha ne legyen beteg, és főleg, soha ne mondjon neki nem-et.
A kölcsönösen hasznos, nem korrupt, nem erkölcstelen kapcsolat és együttműködés kritériuma nála valahogy fel sem merült…
Miután kicenzúráztak, és egyértelművé tették, hogy nekik inkább S. Ferenc „ossza az észt” – ezek után mégis mit akar?
Én Budapesten, másik nevén Judapest-Butapesten élek, és a tapasztalataimat írtam le. Lehet, hogy az ország valamelyik szerencsésebb végében-zugában mások a tapasztalatok – akkor viszont ne Judapest-Butapest aluljáróiban és közterületeion akarjanak azok alapján aláírást gyűjteni, mert ez szerepel Seres Mária listájában.
Érdekes – vagy inkább jellemző –, az is, hogy az én kicenzúrázásomra tellett valamelyik „főokos” idejéből és figyelméből; a spam-témára viszont nincs semmilyen reagálás. Ez vagy beleegyező hallgatást jelent, vagy ha ez tényleg ennyire nem érdekli Seres Máriát és társait, akkor ne legyenek vezetők, mert nem vezetnek, és tőlük történhet bármi…
A magam részéről azt a tanulságot vontam le, hogy egy újabb erkölcsi hulla politikai társaság jelent meg a színen.
Ha az egymással szemben álló erkölcsi hullák egymást semlegesítik, annak van pozitívuma, annak viszont nincs, ha én is beszállok ebbe valamelyik oldalon. Az sem jó, ha a gyengébb oldalon szállok be.
Az lett volna a jobb, ha egyből kihagyom őket; csak ehhez még nem volt elegendő tapasztalatom. Most már van.
Tekintve, hogy többségében erkölcsi hullák vannak ebben az országban, akkor kisebb a tévedésem esélye, ha minden színre lépőt erkölcsi hullának tekintek, és amikor a kisebbség, a kevesek néhány év alatt bebizonyítják, hogy ők nem ebbe az alap-kategóriába tartoznak, akkor kikerülnek belőle.
Tehát, innentől fogva mindenkit erkölcstelennek és ostobának tekintek, amíg be nem bizonyítja – hosszú távon is – hogy nem az. Akkor kapcsolódhatunk, és az jó lesz.
Bizalmatlansági elv; ez a legjobb, amit tehetek, a többség szellemi-erkölcsi állapotához alkalmazkodva, a jelenlegi körülmények között.
Csak akkor nem ér csalódás, és akkor nincs konfliktus, ha lemondok a jóhiszeműség elvéről, és a bizalmatlansági elvet alkalmazom.
Hogy mások is ugyanezt alkalmazzák velem szemben? Tegyék.
Vállalom, hogy a saját mércémmel mérjenek meg.

Előző epizód:
Magyarországon áldemokrácia van

Clark Ádám tér: A BRFK eltitkolt videófelvétele
http://bombagyar.hu/index.php?post=1665

Megnéztem. Ezen a videón nem vagyok látható – egy bizonyítékkal több, hogy nem ott voltunk, ahol a rendőrségi felszólítás hallható volt.
Nem is olyan mellesleg, egy darab előállítás sem látható ezen a videón, pedig volt az előállításokból bőven, 60-egynéhány.
A felvételen a helyzetet elemző Gonda úr sem sokáig beszélt szabadon; én csak a rendőrségi épületben találkoztam vele, ahol többek közt megjegyezte, hogy magyar zászló helyett miért nem izraeli zászlót hoztam.
Magyarországon már csak izraeli zászlóval lehet szabadon közlekedni, hmm…?

Miután lehúztam fél évet a Jobbik XIII. ker. alapszervezetében, most már el kellett döntenem – magamban, és végleg –, hogy kell-e ez így nekem, vagy nem.
A Jobbik kártyáig, vagy tagsági könyvig – ha az utóbbi van ott egyáltalán – fél év alatt sem jutottam el. Csak a tagdíjfizetésig, ami annyiban hasonlít a kútba dobott pénzhez, hogy egyik esetben sem tudom, hogy mi lesz a pénz további sorsa.
A mérleg az, hogy fél év alatt nem tudok olyat mondani, hogy valami tényleg hasznosat végeztem volna ott.
Jelentkeztem két kabinetbe is; a kettőről gyorsan lebeszélt a helyi góré, csop. vez., vagy ő tudja, mi a titulusa, hogy válasszak csak egyet. Jó. Az oktatási kabinetet választottam. Azóta sem kaptam tőlük semmilyen visszajelzést.
Ők fognak munkát adni az embereknek, amikor az önként jelentkezőknek sem adnak? Ha pedig egy csoport intézi a dolgokat fakultatíve, ahhoz minek a társadalmi szervezet?
A XIII. kerületi alapszervezetben is egy egymást ismerő klikk intézi a dolgokat. Én pl. azt sem tudom azóta sem, hogy ki, és minek alapján találja ki a taggyűlés változó időpontjait. A legviccesebb pedig az, hogy tagként én is csak az alapszervi honlapról tudok tájékozódni, ugyanúgy, mint mindenki más internetező is, akit érdekel, hogy mikor lesz taggyűlés. Jönnek is a mások, például a demagógiával sikeresen nemzeti oldali tömeget oszlató Bene Gábor, és társai.
Aki tag, és nincs Internet-hozzáférése, az honnan tudja meg, hogy mikor van a taggyűlés? Ez számomra azóta is rejtély. (tovább…)

Elindul az amerikai lány a IX. kerületi Bakáts térről, aztán összeverik, és megerőszakolják.
Előállítottak négy férfit a megerőszakolt amerikai lány ügyében

Elindul a francia lány a Dohány utcából, aztán a Lánchíd két végpontja között szőrén-szálán eltűnik.
A Lánchídon tűnhetett el a francia lány
A térfigyelő kamerák látták az eltűnt lányt
Eltűnt Pesten egy francia lány (+kép)

Ezt már nem igazán lehet fokozni.
Normális országokban megerőszakolásért életfogytiglan, vagy halálbüntetés jár.
Akkor nézzük, mik a hírek az ORFK honlapján. Ez a rendőrség legnagyobb problémája:
Randalírozó tömegek, szélsőséges csoportok 2006 őszén.
Akkor nevezzük néven őket: Államvédelmi Hatóság (ÁVH), akik mellékesen bűnüldözéssel is foglalkoznak.
A bűnőrség fontossági sorrendje:
1. Fehérgalléros bűnözők védelme (több ezer fővel, vérdíjjal)
2. Cigányok védelme (tízmilliós nyomravezetői díj, külön zöld szám)
3. Fehérek védelme (hát, majd nyomozunk)

Gyilkosság Nagycsécsen: uzsora vagy rassziszmus?
Uzsorás dobta a pécsi házba a kézigránátot?

(tovább…)

Az ismeretség, vagy az ismertség foka a kooperációra való hajlammal szorosan összefügg.
Nem én jöttem rá, de minden eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy ez igaz.
Nem nagy csoda ez, mert akit sokan ismernek, arról sokan döntik el, hogy kooperálnak-e vele, vagy sem. Akit viszont kevesen ismernek, annál értelemszerűen és automatice kisebb ez a szám.
A következő lépés pedig az, hogy akiben sokan csalódtak, azt sokan küldik el a fenébe… De Magyarországon nem elegen.
Itt az értelmes és jó dolgokhoz, és a rosszak leváltásához soha nincsenek elegen?
Akkor nem csoda, ha mindig társadalmi katasztrófa van.

Nem hiszed? Aki állít, bizonyítson is? Tessék.
A téma a képviselők (= képmutatók) költségtérítésének számla alapján történő elszámolása. A nyáron a Zöld Párt nekiugrott a kétszázezres aláírásgyűjtésnek – és elpereceltek; nem tudom, hogy mennyivel, és most már utána sem tudok nézni, mert eltüntették ezt a dolgot.
Ősz végén Seres Mária vágott bele ugyanebbe. Van érzéke hozzá, jól csinálja – és nem tudom, hogy ki tudná jobban csinálni. Médiahír is lett belőle, még a ReTekkLub híradójában is volt, nem hallgatták el, és nem járatták le, hanem leadták a hírt, ahogy egyébként a többit is le kellene adniuk, csak rájuk nem ez a jellemző.
A gyűjtés eredménye 2009 februárjában dől majd el. De van rá egy fogadásom, hogy nem lesz meg a hiteles kétszázezer aláírás – amellett, hogy ő, és Morvai Krisztina számomra a két legszimpatikusabb nő a magyar közéletben.
Mi következik abból, ha most sem sikerül? Az, hogy ha nincs mögötte komoly szervezeti támogatás, akkor civilként nekem sem, neked sem, és senkinek sem fog ez sikerülni.
A kétszázezres számot úgy állapították meg, hogy elvileg elérhetőnek látsszon – csak a gyakorlatban nem jön össze ez egyetlenegy civilnek sem.
Feltették 2 méterre a lécet – tessék, ugord át, és akkor beleszólhatsz néhány, általuk megengedett kérdésbe, és az úgy lehet 3 évig, ahogy szerinted, és a téged támogató kétszázezres tömeg szerint jó. (tovább…)

Avagy a Gugli 0-tól 5-ig. Ma a WP oldal Google pagerankja az addigi 4-ről 0-ra ugrott. A negatív kvantumugrás? Vagy az ellenség keze betette a lábát?
Aztán ahogy rámentem a wordpress.org-on a cforms plugin oldalára, és onnan az én fordítási oldalamra, felugrott 5-re.
Ezért az a véleményem, hogy a PageRankot nem kell komolyan venni. Ha valami egyedi dologról van szó, az úgyis elől lesz a találatok között; egyébként pedig kisnyúl, és tessék elegendőt lapozni hozzá.
A Google akkor esett ki nálam a pixisből végleg, amikor kitalálták a Chrome első felhasználói licencét – ami röviden összefoglalva annyi, „minden a miénk, wazze, ami ezen a böngészőn keresztülmegy, és előtte nem volt lekopirájtolva”. De mivel voltak, akik kattintás előtt el is olvasták a szöveget, és utána feltűnően sokan küldték el őket a kurva anyjukba, ezért kénytelen-kelletlen változtattak a feltételeken. Miattam már ne tegyék, nekem nem kell, se krómozva, se fényezve, se sehogy.

Goog le!
Monnyon le!

„Bár az ország gyönyörű, az emberek barátságosak, az ételek fantasztikusak, nem szívesen lennénk…(ak/ok/ek). A politikában ugyanis két alternatíva van. Vagy a demokratákkal vagyunk, akik nepotisták, csalók és korruptak, vagy az ellenzékkel, ami legszívesebben elvenné a választójogot a néptől, mert az korrupt csaló nepotistákat választ. Közben pedig az ország rohamtempóban száguld a széthullás felé.”
Nem, nem Magyarországról van szó, mert Magyarország nem tart itt; tényleg nem, mert ehhez képest is le van maradva.
Arról van szó, hogy a politikai események alapján Magyarország egyik ázsiai testvér-országa lehet Thaiföld (a másik pedig Pakisztán, az úgyszintén felvett IMF-hitel alapján).
Magyarország és Thaiföld közös pontja 2006 ősze, amikor Magyarországon az öszödi beszéd kiszivárogtatásával nyilvánvalóvá vált a kormánypárti (kúrmánypárti) csalás és hazugság, a választók megtévesztése, és elkezdődtek a tüntetések, a „csőcselék zavargása”. Ugyanebben az időben Thaiföldön az akkor kormánytól a hadsereg puccsal 2 hét alatt átvette az irányítást. (tovább…)

Indiához kapcsolódó másik hír: Gandhi fotókiállítás az Iparművészeti Múzeumban.
„2008. november 27-én – az India Hét keretén belül – nyílt meg az a fotókiállítás, amellyel Gandhi (1869-1948) halálának 60. évfordulójára emlékezik az Iparművészeti Múzeum. Az Indiai Nagykövetség segítségével kiállított közel 50 fotóból álló sorozat a Nemzeti Gandhi Múzeum tulajdona.
A kiállítás 2008. december 31-ig látogatható. Cím: 1091 Budapest, Üllői út 33-37.”

India az a hely, ahol a legnagyobb nyomor, és a legnagyobb gazdagság, az erőszakmentesség és legvadabb erőszak megfér egymással, illetve megtalálható benne.
Európában ennél kisebb társadalmi feszültségek is szétszakítanak országokat; India viszont stabilabb, és eddig csak Pakisztán, és Bangladesh vált ki belőle.

Ez itt egy emlékeztető arról, hogy a patkányok, és az emberragadozók rosszul tűrik az állandó, és nagy méretű zsúfoltságot, és inkább a harcot, illetve a többiek pusztítását választják – a népességszabályozás ilyen módját.
A mostani Mumbai támadásban a mérleg eddig 26 merénylő által 125 halott.
Kerestem a logikát benne, hogy mire jó ez, de nincs benne ilyen logika, mert az általános népirtáson kívül nem értek el vele semmit – és ez is az öngyilkosság egy módja. 125-ből legalább 7 külföldi – ez elég rossz arány, ha csak a külföldiek lettek volna a célpontok; és akkor minek támadták meg pl. a pályaudvart éjjel, ami nem az a hely, ahol ilyenkor külföldiek nagy számban fordulnak elő.
Bombay-Mumbaiban időről-időre voltak bombamerényletek eddig is; viszont az látszik, hogy akciónként egyre növekszik az áldozatok száma, és hogy a reguláris háború felé tart a „fejlődés”, vagyis a növekedés.
1979-ben, a tényleges gazdasági fejlődés időszakában még viszonylag emberszabású volt Bombay, épültek a házak, és fehérek voltak a falak.
2000-ben már az Apokalipszis városaként tartottam számon. Általánosan lepusztult város, kilométer hosszan szürke-sötétszürke-fekete házfalakat lehetett látni a buszból, az ingatlanárak az egekbe kúsztak, és a normálisnak mondható szállodák árai is 100 USD/nap-nál kezdődtek – valamint a tengerparti szállodasoron a járdán egy kövérre hízott döglött patkány látványa sem volt éppen turistacsalogató, amint ott csócsálták legyek. A tetemet valószínűleg azért hagyták ott, mert akkor azt a helyet a többi patkány elkerüli, és inkább legyen egy döglött patkány a járdán, mint az élő patkányok a házban. Az eltelt 8 évben pedig aligha lett jobb a helyzet, mert mitől javult volna? (tovább…)