WP

Clark Ádám tér: A BRFK eltitkolt videófelvétele
http://bombagyar.hu/index.php?post=1665

Megnéztem. Ezen a videón nem vagyok látható – egy bizonyítékkal több, hogy nem ott voltunk, ahol a rendőrségi felszólítás hallható volt.
Nem is olyan mellesleg, egy darab előállítás sem látható ezen a videón, pedig volt az előállításokból bőven, 60-egynéhány.
A felvételen a helyzetet elemző Gonda úr sem sokáig beszélt szabadon; én csak a rendőrségi épületben találkoztam vele, ahol többek közt megjegyezte, hogy magyar zászló helyett miért nem izraeli zászlót hoztam.
Magyarországon már csak izraeli zászlóval lehet szabadon közlekedni, hmm…?

Miután lehúztam fél évet a Jobbik XIII. ker. alapszervezetében, most már el kellett döntenem – magamban, és végleg –, hogy kell-e ez így nekem, vagy nem.
A Jobbik kártyáig, vagy tagsági könyvig – ha az utóbbi van ott egyáltalán – fél év alatt sem jutottam el. Csak a tagdíjfizetésig, ami annyiban hasonlít a kútba dobott pénzhez, hogy egyik esetben sem tudom, hogy mi lesz a pénz további sorsa.
A mérleg az, hogy fél év alatt nem tudok olyat mondani, hogy valami tényleg hasznosat végeztem volna ott.
Jelentkeztem két kabinetbe is; a kettőről gyorsan lebeszélt a helyi góré, csop. vez., vagy ő tudja, mi a titulusa, hogy válasszak csak egyet. Jó. Az oktatási kabinetet választottam. Azóta sem kaptam tőlük semmilyen visszajelzést.
Ők fognak munkát adni az embereknek, amikor az önként jelentkezőknek sem adnak? Ha pedig egy csoport intézi a dolgokat fakultatíve, ahhoz minek a társadalmi szervezet?
A XIII. kerületi alapszervezetben is egy egymást ismerő klikk intézi a dolgokat. Én pl. azt sem tudom azóta sem, hogy ki, és minek alapján találja ki a taggyűlés változó időpontjait. A legviccesebb pedig az, hogy tagként én is csak az alapszervi honlapról tudok tájékozódni, ugyanúgy, mint mindenki más internetező is, akit érdekel, hogy mikor lesz taggyűlés. Jönnek is a mások, például a demagógiával sikeresen nemzeti oldali tömeget oszlató Bene Gábor, és társai.
Aki tag, és nincs Internet-hozzáférése, az honnan tudja meg, hogy mikor van a taggyűlés? Ez számomra azóta is rejtély. (tovább…)

Elindul az amerikai lány a IX. kerületi Bakáts térről, aztán összeverik, és megerőszakolják.
Előállítottak négy férfit a megerőszakolt amerikai lány ügyében

Elindul a francia lány a Dohány utcából, aztán a Lánchíd két végpontja között szőrén-szálán eltűnik.
A Lánchídon tűnhetett el a francia lány
A térfigyelő kamerák látták az eltűnt lányt
Eltűnt Pesten egy francia lány (+kép)

Ezt már nem igazán lehet fokozni.
Normális országokban megerőszakolásért életfogytiglan, vagy halálbüntetés jár.
Akkor nézzük, mik a hírek az ORFK honlapján. Ez a rendőrség legnagyobb problémája:
Randalírozó tömegek, szélsőséges csoportok 2006 őszén.
Akkor nevezzük néven őket: Államvédelmi Hatóság (ÁVH), akik mellékesen bűnüldözéssel is foglalkoznak.
A bűnőrség fontossági sorrendje:
1. Fehérgalléros bűnözők védelme (több ezer fővel, vérdíjjal)
2. Cigányok védelme (tízmilliós nyomravezetői díj, külön zöld szám)
3. Fehérek védelme (hát, majd nyomozunk)

Gyilkosság Nagycsécsen: uzsora vagy rassziszmus?
Uzsorás dobta a pécsi házba a kézigránátot?

(tovább…)

Az ismeretség, vagy az ismertség foka a kooperációra való hajlammal szorosan összefügg.
Nem én jöttem rá, de minden eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy ez igaz.
Nem nagy csoda ez, mert akit sokan ismernek, arról sokan döntik el, hogy kooperálnak-e vele, vagy sem. Akit viszont kevesen ismernek, annál értelemszerűen és automatice kisebb ez a szám.
A következő lépés pedig az, hogy akiben sokan csalódtak, azt sokan küldik el a fenébe… De Magyarországon nem elegen.
Itt az értelmes és jó dolgokhoz, és a rosszak leváltásához soha nincsenek elegen?
Akkor nem csoda, ha mindig társadalmi katasztrófa van.

Nem hiszed? Aki állít, bizonyítson is? Tessék.
A téma a képviselők (= képmutatók) költségtérítésének számla alapján történő elszámolása. A nyáron a Zöld Párt nekiugrott a kétszázezres aláírásgyűjtésnek – és elpereceltek; nem tudom, hogy mennyivel, és most már utána sem tudok nézni, mert eltüntették ezt a dolgot.
Ősz végén Seres Mária vágott bele ugyanebbe. Van érzéke hozzá, jól csinálja – és nem tudom, hogy ki tudná jobban csinálni. Médiahír is lett belőle, még a ReTekkLub híradójában is volt, nem hallgatták el, és nem járatták le, hanem leadták a hírt, ahogy egyébként a többit is le kellene adniuk, csak rájuk nem ez a jellemző.
A gyűjtés eredménye 2009 februárjában dől majd el. De van rá egy fogadásom, hogy nem lesz meg a hiteles kétszázezer aláírás – amellett, hogy ő, és Morvai Krisztina számomra a két legszimpatikusabb nő a magyar közéletben.
Mi következik abból, ha most sem sikerül? Az, hogy ha nincs mögötte komoly szervezeti támogatás, akkor civilként nekem sem, neked sem, és senkinek sem fog ez sikerülni.
A kétszázezres számot úgy állapították meg, hogy elvileg elérhetőnek látsszon – csak a gyakorlatban nem jön össze ez egyetlenegy civilnek sem.
Feltették 2 méterre a lécet – tessék, ugord át, és akkor beleszólhatsz néhány, általuk megengedett kérdésbe, és az úgy lehet 3 évig, ahogy szerinted, és a téged támogató kétszázezres tömeg szerint jó. (tovább…)

Avagy a Gugli 0-tól 5-ig. Ma a WP oldal Google pagerankja az addigi 4-ről 0-ra ugrott. A negatív kvantumugrás? Vagy az ellenség keze betette a lábát?
Aztán ahogy rámentem a wordpress.org-on a cforms plugin oldalára, és onnan az én fordítási oldalamra, felugrott 5-re.
Ezért az a véleményem, hogy a PageRankot nem kell komolyan venni. Ha valami egyedi dologról van szó, az úgyis elől lesz a találatok között; egyébként pedig kisnyúl, és tessék elegendőt lapozni hozzá.
A Google akkor esett ki nálam a pixisből végleg, amikor kitalálták a Chrome első felhasználói licencét – ami röviden összefoglalva annyi, „minden a miénk, wazze, ami ezen a böngészőn keresztülmegy, és előtte nem volt lekopirájtolva”. De mivel voltak, akik kattintás előtt el is olvasták a szöveget, és utána feltűnően sokan küldték el őket a kurva anyjukba, ezért kénytelen-kelletlen változtattak a feltételeken. Miattam már ne tegyék, nekem nem kell, se krómozva, se fényezve, se sehogy.

Goog le!
Monnyon le!

„Bár az ország gyönyörű, az emberek barátságosak, az ételek fantasztikusak, nem szívesen lennénk…(ak/ok/ek). A politikában ugyanis két alternatíva van. Vagy a demokratákkal vagyunk, akik nepotisták, csalók és korruptak, vagy az ellenzékkel, ami legszívesebben elvenné a választójogot a néptől, mert az korrupt csaló nepotistákat választ. Közben pedig az ország rohamtempóban száguld a széthullás felé.”
Nem, nem Magyarországról van szó, mert Magyarország nem tart itt; tényleg nem, mert ehhez képest is le van maradva.
Arról van szó, hogy a politikai események alapján Magyarország egyik ázsiai testvér-országa lehet Thaiföld (a másik pedig Pakisztán, az úgyszintén felvett IMF-hitel alapján).
Magyarország és Thaiföld közös pontja 2006 ősze, amikor Magyarországon az öszödi beszéd kiszivárogtatásával nyilvánvalóvá vált a kormánypárti (kúrmánypárti) csalás és hazugság, a választók megtévesztése, és elkezdődtek a tüntetések, a „csőcselék zavargása”. Ugyanebben az időben Thaiföldön az akkor kormánytól a hadsereg puccsal 2 hét alatt átvette az irányítást. (tovább…)