WP

Arra, hogy ne maradjak otthon, bár az idő eléggé pocsék; a Jobbik Oktatási Kabinet összejövetelén voltam, találkoztam Dórával, és a többiekkel. Lehet, hogy jelentkező százas nagyságrendű van, résztvevő viszont sokkal kevesebb…
Majdcsak lesz valahogy.
Visszafelé a metróban „az állomás egész területén tilos a koldulás” szolgálati közleményt hallottam, aztán azt, hogy hívják a biztonságiakat; egy cigány nő ült a mozgólépcső aljában a gyerekével, és kéregetett.
Rendnek kellene lenni – igen. Viszont, mi oldódik meg azzal, hogy ide-oda terelgetik a cigányokat? A koldus ugyanúgy koldulni fog tovább, és oda megy, ahol a legtöbbet tudja összekoldulni. És mi veszteni valója van, az életén, meg a gyerekén kívül?
Én nem tudom megoldani ezt a problémát a civil mivoltomban, akik pedig meg tudnák, mert a jogköreik és eszközeik megvannak hozzá, azok nem oldják meg.
A cigányok egy része pedig bűnözik, mert nincs veszteni valója; legfeljebb börtönbe kerül; ingyenkaja, ingyenszállás. Kiszabadulás után megint a bűnözés következik, amíg le nem bukik… vagy kellő mennyiségű pénz összeszedése után vállalkozóvá lép elő.
Én azt tudom, hogy szarul vagyok, és hogy sok szipogó, taknyos ember fordult elő útközben, valamint hogy egészségügyi okokból már kezdhetem is a csapatépítést: a kellő mennyiségű ilyen foglalatosság helyre hoz.

A bejegyzés kelte: 2008. december 19., péntek - 12:13, kategóriája: Valami mindig történik....