A demokrácia korrupt, jöjjön a hadsereg
„Bár az ország gyönyörű, az emberek barátságosak, az ételek fantasztikusak, nem szívesen lennénk…(ak/ok/ek). A politikában ugyanis két alternatíva van. Vagy a demokratákkal vagyunk, akik nepotisták, csalók és korruptak, vagy az ellenzékkel, ami legszívesebben elvenné a választójogot a néptől, mert az korrupt csaló nepotistákat választ. Közben pedig az ország rohamtempóban száguld a széthullás felé.”
Nem, nem Magyarországról van szó, mert Magyarország nem tart itt; tényleg nem, mert ehhez képest is le van maradva.
Arról van szó, hogy a politikai események alapján Magyarország egyik ázsiai testvér-országa lehet Thaiföld (a másik pedig Pakisztán, az úgyszintén felvett IMF-hitel alapján).
Magyarország és Thaiföld közös pontja 2006 ősze, amikor Magyarországon az öszödi beszéd kiszivárogtatásával nyilvánvalóvá vált a kormánypárti (kúrmánypárti) csalás és hazugság, a választók megtévesztése, és elkezdődtek a tüntetések, a „csőcselék zavargása”. Ugyanebben az időben Thaiföldön az akkor kormánytól a hadsereg puccsal 2 hét alatt átvette az irányítást.
Amikor az ország népének véleménye valamely fontos kérdésben megoszlik, akkor két részre szokott szakadni az ország, és elkezdődik közöttük a harc is. Ez történt Koreával, Vietnámmal, Indiával – és Thaiföld és Magyarország is közel áll ehhez, mert a lelkekben már két különböző politikai világnézet, és ennek alapján két ország van; ez pedig már nem a leszalámizós „oszd meg és uralkodj elve” szerint történik, mint pl. az MSZP és a Fidesz mesterséges szembeállításával, miközben a legfontosabb dolgokban egy húron pendülnek, hanem itt tényleges világnézeti szembenállás van, ahol a két világnézet, és társadalmi rendszer egymással nem kompatibilis.
További idézetek következnek arról, hogy „milyen kicsi a világ”:
„Az ellenzék kedd óta megszállva tartja a főváros nemzetközi repterét, ahonnan addig nem is akar távozni, amig Szomcsaj Vongszavat, az ország miniszterelnöke le nem mond. Szomcsajnak viszont eszében sincs lemondania, ellenben pénteken leváltotta a tétlen rendőrség főnökét.”
Az ellenzék több száz napja tüntet a Kossuth tér mellett (a napok pontos számát azért nem tudom, mert a harcter.hu most épp meg van hackelve). A szemkilövő, viperás rendőrök főnöke némi társadalmi nyomás hatására le lett váltva; de az utódja is ugyanaz a kaptafa.
„Az elmúlt hónapok eseményei alapján úgy tűnt, a kormány inkább hagyja, hogy az ellenzékiek megszállják épületeit, abban bízva, hogy – ahogy azt annak idején Gyurcsány Ferenc is mondta – a tüntetők idővel kifáradnak.”
Ehhez már kommentár sem kell, legfeljebb annyi, lehet, hogy Thaiföldön is ismerik a magyarországi eseményeket, nem csak Magyarországon a thaiföldi történéseket.
„A válság regionális és osztálytörésvonalak mentén két részre szakította az országot, és ember legyen a talpán, aki megmondja, ki a jó fej.”
Magyarországon annyiban eltérő a helyzet, hogy nem igazán nehéz megmondani, hogy kinek miben van igaza, és hogy ki a bizonyítottan rossz fej. A jó fejeknek még bizonyítaniuk kell, hogy tényleg azok, főleg erkölcsileg.
„…Thaiföldön a korrupció természetes velejárója az életnek.”
A megszokhatatlan, az elfogadhatatlan; a csöbör és a vödör.
„Korrupt, csaló emberijogsértők vagy a polgárok politikai jogait korlátozó elitisták között lehet választani. Csoda-e, hogy 2006-ban a puccsisták kifejezetten népszerűek voltak?”
A weimari demokrácia korrupt, jöjjön a hadsereg. És jött. Csak a normális ország nem jött el. Ahhoz az kellett, hogy a politikai inga középtájon maradjon.
Betöltés ...