Ki, mit, miért tesz?
Én azért teszem, amit, mert elkezdtem valamit, amiről az a meggyőződésem, hogy jó, egyénileg, és közösségileg is a legnagyobb szinten, és a végére szeretnék járni, amennyire csak lehetséges, egy ennyire hosszú távú tervnek. Közben pedig nem csak hogy van még hova haladnom, hanem a fejlődésnek is bőven helye van… Az alaphelyzet nem igazán bonyolult.
Akkor foglalkozzunk mással, például Tamással. Meg lehet érteni Tomcat motivációját, és törekvését is, akár az egyedi eseteket nézzük, akár összességében. Miről van szó? Arról, hogy a sónak folytatódnia kell, mert különben megízetlenül, kidobják, és akkor a végén TC kereshet magának valami olyan megélhetést, ami nem ezen alapul, és valószínűleg az exhibicionizmus és a sztárság lehetősége nélkül… Nagyon rossz kilátások – tehát TC halad tovább ugyanabban az utcában – és ahogy eddig megélhetési showman volt, most ugyanilyen alapon megélhetési politikus lesz. Tojó nyomdokaiba akar lépni a maga módján; csakhogy Torgyán bohóc is csak egy darabig volt ott – amíg megszedte magát.
Akarja-e Ön, hogy Torgyán József visszakerüljön az Országházba? Lefogadom, hogy erre a kérdésre többségi elsöprő erejű „nem” lenne a válasz.
TC-nek sok gondolkodási és cselekvési irányváltása fordult már elő az életében – ami úgy tűnik fel, mint következetlenség. Akik nem értik, hogy TC mihez képest következetes, azok gondolkodjanak el rajta – és rájönnek, hogy például a megélhetéséhez képest; és ezért történt, hogy a mostani döntése képviselő-ügyben felülírta a logikailag optimális, és a megélhetéstől független döntést. Nála az első a saját személye, második az ügy. Van ilyen, sőt, nagyon is sok van ilyen, a többség.
Eddig volt nála a tüntető-vonal – de a tüntetések jellemzője összességében az, hogy unalmasak, fárasztók, és eredménytelenek – lejárt lemez ez már, és valamit lépnie kellett a kalandmesternek, és a képviselő-jelöltséget lépte. Azon persze nem csodálkozhat, ha ez nem mindenkinek tetszik, még a barikád nemzeti oldalán sem, mert lásd fent, nem a nemzeti oldali közügyként logikailag hibátlan döntés volt a részéről, hanem az ő megélhetési prioritása alapján születő. Ilyenkor kit szolgál ő? Saját magát – ami által egyre jobban eltűnik a különbség közte, és az Országházban lévők között. Nem arról van szó, hogy ne hagyjuk TC-t élni, de ezzel most keresztbe tett a nemzeti oldali fő(út)vonalnak: jön Tomcat, és előadja a szerepét, tehát mindenki állj, satufék be, és áll és bámul, mint a zsírban gazdag, IQ-ban szegény amerikaiak a paródia-filmekben.
Tomcat showmannak magaslat; aki viszont erkölcsi magaslatot is szeretne benne látni, tisztelni, és követni, az csalódni fog, mert az erkölcsei nem haladják meg a magyar átlagot – az pedig világviszonylatban elég alacsony.
Az összeredmény az, hogy ma Magyarországon nincsen nemzeti nagyság. Miből, mitől, kiből lenne? Se a lehetőség, se az erős motiváció nem volt meg ehhez senkinek; és akkor a képességről, és a képzettségről még nem is volt szó. Nincs itt másra lehetőség, mint arra, hogy a jelenlegi szellemi és erkölcsi talajon egyre jobb képességű, képzettségű, motivált, a lehetőséget megkapó, és azzal élő emberek nőjenek fel.
Ebben van szerepem, lehetek az alap, ahol az a cél, hogy a tanítványi láncban a tanítványok túlszárnyalják a mesterüket; ezért érdemes élni, még a legnyomorúságosabb körülmények között is.
Úgyhogy hajrá mindenkinek, nekem ezért, másnak meg másért; de mindenkinek minél több jó döntést, erkölcsi és szellemi fejlődést, mert csak ebből lesz a valódi felemelkedés.
Betöltés ...