Itt van az aláírásgyűjtés, itt van újra
Az örök, a kimeríthetetlen, a megújuló… Az az ősz, és az évszakok váltakozása, viszont még mindig vannak olyanok, akiknek az aláírásgyűjtő tanulókörre van szüksége.
De az nem én vagyok.
Itt van ez a kedves hölgy… Igaza van, jogos, meg minden.
Tehát még egyszer, évzáróként, és a részemről utoljára civilnek ilyen ügyben.
A soron következőknek már csak ez a link, és a hozzá tartozó szöveg lesz: olyasmi az eset, mint csuka fogta róka, vagy a saját farkába harapó kígyó – de először legyen meg a kétszázezres hálózat, és utána következzen az aláírásgyűjtés.
Először fel kell mérni az erőviszonyokat, hogy mi mennyi, és nem fejest ugrani az üres medencébe. Lelki füleimmel már hallom is az újabb naiv idealisták koppanását…
További adalék a témához – aki így szeretné gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a dolgokat – hogy a házilag gyártott aláírásgyűjtő ívek kiváló alkalmat adnak az OVB-nek a kötözködésre – hogy az nem egyezik meg az eredetivel, nem hiteles.
http://www.life-univ.com/Egyebek.html
Idén az év elején volt az Albert házaspár TB-mentő kezdeményezése; épp a napokban kente el az ügyet a kúrmány és az álellenzék; jogilag megértelmezik, hogy az az eset nem az, és kész.
http://www.life-univ.com/ubh/2008/01/14/tb-mento-nepszavazas-2008.html
Nekem pedig erre már se erőm, se időm, se idegem, és 100% elfoglaltságot jelent az élet-univ vallási és társadalmi rendszer, és a hozzá tartozó suli.
Úgyhogy a részemről a következő naiv idealistáért már ennyit sem fogok tenni. Vonja le az előzményekből a tanulságokat.
A szükséges, és megfelelő háttér megléte nélkül a Duna szabályozásába (van ilyen légvárépítő is), és aláírásgyűjtésbe már nem megyek bele.
Másik tanulság: egyoldalúság = kihasználás.
De, tegyük fel, hogy a mostani esetben sikerül elérni a kitűzött célt: mi következik utána? Az, hogy beindul a „vecsési számlagyár”, és a trükkök százai – de legalább így könnyebb megfogni őket a paragrafusokkal.
Viszont így is csak megint egeret szülnek a hegyek.
A helyzet túlélésében gondolkodva, a naiv idealizmus elmúlik, és ami utána van, az már a valódi állapot, az már nem múlik el.
Egy kérdés, hogy mi az igazság – a másik kérdés pedig az érvényesítésének módja.
Nemigazországban, áldemokráciában, és atomizált roncstársadalomban kétszázezer hiteles aláírást gyűjteni egyszerű civilnek a lehetetlennel határos – vagy az.
Az aláírás-gyűjtögetés, és a kétszázezres szám eleve úgy lett kitalálva, hogy viszonylag jelentéktelennek mondható célok csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel legyenek elérhetők – az igazán lényeges és fontos dolgok pedig sehogy sem, mint például a képviselők visszahívhatósága, és az alkotmánymódosítás. Az utóbbi alapján máris két részre lehet osztani a demokrácia címkéjű országokat, demokráciákra, és ál-demokráciákra, ugyanis vannak olyan országok, ahol lehet alkotmányt módosítani népszavazással.
Milyen demokráciát akar gyurcsótány és bandája megvédeni, az ál-ellenzékkel együtt? Az ál-demokráciát.
Nem véletlen az, hogy Magyarországon a többség már jótékony diktátorra vágyik. Az ókorból Sullát is jó diktátorként tartják számon a történészek, aki diktátorként rendbe rakta a szétzüllött Rómát, utána átadta a hatalmat, és lelépett.
A helyzettől függ, hogy mikor mire van szükség; és nagyon úgy néz ki, hogy a weimari köztársaság nem volt annyira züllött és korrupt, mint a mai Magyar Köztársaság. Mivel a társadalmi inga kilengett a züllés, az abnormitás, a degeneráltság irányába, valószínű, hogy túlkompenzálás eredményeként az ellenkező irányba is ki fog lengeni az inga, a túlzásba vitt, és rossz diktatúra irányába. A kemény kéz, és a támogatása szükséges, de ha az irányítók rosszul csinálják, ugyanúgy el is bukhatnak, mint Hitlerék; itt az egyik opció az, hogy a korlátozott szellemi képességeik, és rossz döntéseik eredményeként többet ártanak, mint amennyit használnak.
Végül, felteszem azt a nem igazán költői kérdést, hogy civilként melyik a nehezebb? Összegyűjteni kétszázezer aláírást, vagy kellő erejű halálbrigádot szervezni 386 fehérgalléros bűnöző eltakarítására? Utóbbi mellett szól az is, hogy így lehetséges új választások kiírása, az alkotmánymódosítás – és a gyakorlati pokolba küldéssel megvalósul a képviselők visszautalhatósága (visszahívhatósága) is.
Ezt csak úgy finoman és nőiesen, szelíd békepártiként említettem meg.
Vannak olyan helyzetek, amikor a legszelídebb embernél is kinyílik a bicska; és így van jól, ha kinyílik, mert van igazságérzete, és lépéseket tesz a probléma megoldásának irányába.
A kétéves eredménytelenség után, ilyen ügyekben innentől már csak Petőfi, és versei következhetnek: „Akasszátok fel a …” és gondolom, tudjátok, hogy kikre gondolok.
„Tetszettek volna forradalmat csinálni.” – Antal József (ha már József Attilára nem telt).
Most jött el az ideje.
Igen, tényleg, mi az hogy, nagyon is.
Petőfi Sándor: Akasszátok fel a királyokat!
Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat -
Akasszátok föl a királyokat!
Kaszálhatd a fűt világvégeig,
Holnap kinő az, ha ma lenyesik;
Tördelheted le a fa lombjait,
Idő jártával újra kivirít;
Tövestül kell kitépni azokat -
Akasszátok föl a királyokat!
Vagy nem tanúltad még meg, oh, világ,
Gyülölni méltóképpen a királyt?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt a szilaj veszett gyülöletet,
Mitől keblem, mint a tenger, dagad! -
Akasszátok föl a királyokat!
Szívöknek minden porcikája rosz,
Már anyja méhéből gazságot hoz,
Vétek, gyalázat teljes élete,
Szemétől a levegő fekete,
S megromlik a föld, melyben elrohad -
Akasszátok föl a királyokat!
Ezerfelé bús harcmező a hon,
Arat rajt a halál irtóztatón,
Itt egy falu, amott egy város ég,
Százezerek jajától zúg a lég;
S halál, rablás mind a király miatt -
Akasszátok föl a királyokat!
Hiába ömlik, hősök, véretek:
Ha a koronát el nem töritek,
Fejét a szörny ismét fölemeli,
S akkor megint elől kell kezdeni.
Hiába lenne ennyi áldozat? -
Akasszátok föl a királyokat!
Mindenkinek barátság, kegyelem,
Csak a királyoknak nem, sohasem!
Lantom s kardom kezembül eldobom,
A hóhérságot majd én folytatom,
Ha kívülem rá ember nem akad -
Akasszátok föl a királyokat!
1848. (december)
160 évvel később – ami 3-4 generáció – megint szabadságharcban szükséges gondolkodni. Királyok már nincsenek, de vannak helyettük képmutató képviselők. Melyik a rosszabb? Ugyanaz.
Csak a címkék változtak meg, nem pedig az élősködő és ragadozó mentalitás.
2008 (november)
Betöltés ...