Szabad tárhely, és idő hiányában…
Az idén véget ér a blog – viszont amely témákat elkezdtem, azokat még befejezem. Eddig is ez volt a legkevésbé fontos tevékenység, és most kikerül a sorból.
Lehet örülni, hogy már nem írok blogot; és persze hogy nem, mert írok helyette mást; ennél fontosabb dolgokat.
Tomcat-féle szélsőjobboldali bulvár-blog már van; nemzeti radikális híroldalak is vannak, keményvonalas, és mérsékelt egyaránt, mint pl. kuruc.info, szentkoronaradio.com, barikad.hu, hunhir.hu.
Felesleges dolog, és időpazarlás „versenyezni” velük. Azzal érdemes, és kell foglalkozni, ami még nincs, viszont fontos.
Pártból is van már nemzeti oldali – és nem is kellene belőle több, mint egy, ha az az egy az optimumon lenne, a többi pedig frakcióként beleférne. De a Jobbik is túl messze van az optimumtól a jelenlegi állapotában – a többiekről nem is szólva; de ahogy én is fejlődök, és nem követem el ugyanazt a hibát még egyszer, a többieknél is ez valószínűsíthető, akik most még olyanok, mint az elefánt a porcelánboltban. A tudatlanság-tapasztalatlanság lassan elmúlik – de utána is csak akkor következik valóban jó dolog, ha megvan a szükséges erkölcsi szint is. Ha nincs meg, akkor az még mindig csak a módszerváltás egy változata, és nem eléggé különbözik az elődeitől.
Innentől a részemről a rendszer-építés és oktatás következik, és az erre való rákoncentrálás, mert az időm és energiám véges, az elvégzendő feladat pedig sok; és az nem mindegy, hogy az elkezdett dolgot milyen állapotban, milyen készültségi fokban hagyom az utókorra, ahonnan már másoknak kell folytatniuk.
Elrettentő példának ott van a kereszténység: szépen van megírva, el is van terjesztve, csak éppen maga a rendszer nem jó. A Bibliában minden benne van, minden állítás, és annak ellenkezője is. Így aztán nem lehet nemhogy jó, de még egységes rendszert sem teremteni. Első szinten ott volt Jézus, második szinten az apostolok, akik már a saját fejük után mentek sok mindenben, harmadik szinten pedig a papok, akiknek a szintjébe már belefért az eretnekégetés is: Giordano Brunót elégették a máglyán, mert megmondta a véleményét, kifejtette a világnézetét, és ráadásul még igaza is volt.
A kereszténységnek van kezdete, csúcspontja, és van vége – és mindeközben még csak igazán értelmes, jó, és tartós célt sem ért el; és nem hiszem, hogy ez a véleményem megváltozik a kereszténységről, mert már nincs hová, és nincs miért változzon.
Nincs olyan zsidó vallás, és rendszer, ami valóban jó lenne – de ezt még sokan nem ismerték fel. Akik igen, vagy eleve más vallásuk és rendszerük volt – Távol-keletiek – azok jártak jól, és most jobban is állnak, mint a zsidó-keresztény világ.
Ennyit erről, és a blogról.
Most már, amit fontosnak tartok, azt tananyag keretében teszem közzé.
