Ez a világ a bűnözőknek áll
Nem igazán újdonság ez már; amiért most itt szerepel, az az aktuális volumen-összehasonlítás.
Médiahír: ezer magyar(országi) bűnöző, csak Thaiföldön; a bűnöző ezred, magyarok és cigányok vegyesen (de valószínű, hogy van köztük zsidó is).
Azért lehet ez így, mert a bűnözői anyagi jólét magyarországi receptje nagyon egyszerű, és csak a Thaiföldre települt halmazt alapul véve, ezren tudják bizonyítani, hogy működik:
1. Bármely módon minél nagyobb pénzösszeg eltulajdonítása, lehetőleg minél kevésbé erőszakosan, és minél kevésbé beazonosíthatóan.
2. A pénz és a személy eljut(tat)ása Thaiföldre.
Azért bűnöznek – ennyien –, mert megéri nekik bűnözni; és azért éri meg nekik bűnözni, mert nagyobb az elérhető nyereség, mint a kockázat.
Hogy a magyar(országi) hatóságok a kuruc.info elhallgattatásához képest mennyit tettek azért, hogy legyen Thaifölddel kiadatási egyezmény, arról nincs hír; és valószínűleg azért nincs hír, mert ezügyben nem tettek semmit.
Börtön helyett Thaiföldet választja a magyar?
Titkos felvétel a Thaiföldön bujkáló magyar bűnözőkről
Thaiföld a magyar bűnözők üdülőparadicsoma
Akkor nézzük a dolgok másik oldalát:
„Novák Előd, a Jobbik akciócsoportjának vezetője a napilapnak azt mondta: ha kell, akár ezer embert is mozgósítanak a szobordöntés megakadályozására.”
Turul-ügy – ezrek védik meg a szobrot
A Thaiföldön élő magyarországi bűnözők, és a Magyarországon aktívan politizáló, nemzeti világnézetű aktivista magyarok száma egálban van.
A judeonáci „értékrend” eredményeként Magyarország ennyire roncstársadalommá züllesztett ország lett. Persze nem most, egyik pillanatról a másikra történt ez, hanem már 1945 óta tart – és még mindig van lejjebb. Jónéhány éve Magyarország már átvette az „Európa beteg embere” címet Törökországtól – amely utóbbi ország nagyobbik része (földrajzilag) Ázsiában található…
Magyarországon bűnözni lehet, mert az tűrt kategória; Turul szobrot állítani viszont tiltott kategória. Tehát, bűnözés marad, a Turul szobor lebont.
Az én világnézetem szerint a helyes az, hogy a judeonáci rendszer, és a bűnözés megszűnik, a Turul szobor pedig marad, legálisan.
Hány év távolságban van Magyarország ettől, hm…?
A folyamat iránya is kérdéses: közeledik efelé, vagy távolodik tőle? Még ha rövid távon az tapasztalható, hogy távolodik is tőle, hosszú távon akkor is közeledés lesz.
A probléma legfőképp az, hogy judeonácik mindig azt bizonyítják be, hogy nem értenek a szóból, csak az erőből, ez pedig azt jelenti, hogy addig nem adják fel a rendszerüket, amíg nincsenek kellően megritkítva. Hiába van előtte logikailag levezetve, hogy miből mi következik, nekik a fizikai bizonyosság kell.
Tehát, meg kell, hogy kapják azt is, ha a degerenált eszméjük fontosabb, mint a gójkompatibilis békés együttélés…
Itt jön be a képbe a II. vh., és a két atombomba ledobása. Háborúban háborús pszichózis van, és háborús logika, békeidőben pedig békebeli pszichózis, és békebeli logika. Hibátlan nézőpont esetén persze nincs két eset, és két nézőpont, ugyanarról.
A két atombomba ledobása úgy történt, hogy az amerikaiak előtte nyilvánosan, a sajtóban, és diplomáciai úton bejelentették, hogy ha a japánok nem fejezik be az értelmetlen háborút, akkor ledobják rájuk a szuperbombát. A konkrét helyet és időpontot persze nem adták meg – ekkora előnyt nem kaphatott az ellenség.
Azt is megbecsülték, hogy ha nem dobják le az atombombákat, és hagyományos módon folytatódik a háború, akkor az kb. 25 ezer amerikai katona halálát jelenti.
Az a békebeli szempont, hogy a ledobás a japán katonai és civil létszámban ennek kb. a tízszeres halálozási arányát jelentette a gyakorlatban, nem volt prioritásos szempont, tekintve, hogy a háború addig tart, amíg van ellenség(esség) – tehát az az elérendő, hogy az ellenség létszáma 0 legyen, akár úgy, hogy befejeződik az ellenségesség, akár úgy, hogy az ellenség létszáma 0-ra csökken.
Ez a háború logikája – érzelemmentes logikai játék, amit győzelemre játszanak, és ahol a háború egyik, vagy az egyetlen fő célja, hogy az ellenség(esség) így vagy úgy megszűnjön – és ez az, amit a békebeli pszichózisban szenvedők vagy nem tudnak, vagy nem akarnak megérteni.
A legegyszerűbb esetben, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor következik az erő alkalmazása, olyan mértékűre fokozva, ami a cél eléréséhez kell – és Japán háborúja, és az atombombák esete pont ilyen volt.
Magyarország is ilyen okok miatt nem tud kibújni a polgárháború, a világ pedig a III. világháború bűvös köréből, mert sem az első okkként funkcionáló, kártékony, ragadozóeszmés kisebbségek, sem a zsákmányként szolgáló többség nem eléggé intelligens ahhoz, hogy a felhalmozódott, és egyre súlyosabbá váló problémák megoldásához ne kelljen polgárháborúnak és világháborúnak lennie.
Ezek a problémák csak akkor szűnnek meg végül, amikor a kiinduló ok végleg megszűnik.
Mindezek által a lehetőségek száma 1-re szűkül, úgyhogy ehhez képest kell cselekedni.
Ez a világ a bűnözőknek áll – de már nem sokáig áll; következik a tisztítótűz-szakasz, és a bűnözőknek álló világ összedől, mint a WTC; és nem lesz kár érte, mert a jelenlegi szint már mínuszban van az erkölcsi és szellemi 0-szinthez képest; ez pedig azt jelenti, hogy a pusztítás a fentebb lévő 0-szinthez visz közelebb, és még tovább, ugyanúgy, ahogyan bármely élősködő, vagy rákos daganat pusztítása esetében is ugyanez a helyzet a gazdaszervezetre vonatkozóan.
Így viszont az a kérdés, hogy milyen probléma-megoldó módszert lehet választani, ami működik; kb. ezek jöhetnek szóba: 100%-os elhatárolódás, viselkedés-megváltoztatás, kiűzés, elpusztítás.
Utóbbi kettőt persze nem szeretjük, mert nem életbarát, úgyhogy csak akkor jöhetnek szóba, ha az előbbi kettő nem működik kellően.
Betöltés ...