Éljen május elseje
…a munkásosztály nagy ünnepe. Mióta nincs nagy munkásosztály, azóta nincs nagy ünnep sem. Van viszont visszaemlékezés. Hallgatva a Kádár-beszédeket a Kossuthon – aki nem élte át azt a korszakot, az csodálkozhat, hogy egy ilyen vén trotty, akinek a frázishalmazokból álló, és borízű hangon, nyammogósan elmondott szövegére ma már leginkább azt mondanák, „menj már a fenébe öreg a hülyeségeiddel, be vagy baszva?”, hogyan lehetett a rendszer első embere? Úgy, hogy akkor nem volt valódi politikai élet, csak egy párt volt, és annak az élén Kádár volt a vezető színpadi bábfigura. A lényeget a szovjet és zsidó tanácsadók és pártfunkcik határozták meg; Kádár volt ehhez a nyilvános verkli, a dumagép, és papagáj, munkásmozgalmi dalokkal aláfestve, amely dalok lényege az volt, hogy lendületesen előre, a semmibe. Akkor ilyen volt a kórus, és sokan adták hozzá a hangjukat, a rendszer megélhetési kiszolgálói.
Egy bizonyos módon életidegen és hamis volt az egész –, és most is az lenne, ha még mindig ez lenne.
Írom mindezt abból az alkalomból, hogy ma nem vonultam sehová – pontosabban, kivonultam a társadalomból. Most erre volt szükségem, mert úgy találtam, hogy túl zajos emberek túl sok felesleges dolgot művelnek, úgyhogy a hangos és sok emberi beszédet halk madárcsivitelése cseréltem.
Annyit még hallottam a hírekben előtte, hogy valaki a városligeti majálison elővett egy játékpisztolyt a tribün előtt, ami után a biztonságiak leteperték; máshol pedig egy boltot akartak kifosztani tizenévesek, szintén játékpisztollyal, de az eladó sikoltozni kezdett, erre elmenekültek, utána pedig elfogták őket a rendőrök.
Játékemberek játékfegyverekkel, mert igazira már nem telik. Hogy ez jó-e vagy rossz? Ennek az éremnek is két oldala van: semmilyen cél nem lett elérve, se jó, se rossz, viszont a kár is kisebb.
Ez a helyzet Magyarországon 2008. május 1.-én; a marxi reinkarnáció, amikor megtörténik egy esemény – vagy éppenséggel egy egész rendszer –, mint tragédia, utána pedig megismétlődik, mint komédia, vagy véres paródia. A komédiák, és paródiák korában vagyunk, amivel kapcsolatban azt lehet megemlíteni, hogy volt már rosszabb is, és jobb is.
