Élet-univerzalizmus, anti-szélsőség koalíció
Az idők folyamán – főleg az utóbbi hónapokban –, már letisztult, hogy melyek azok a fontos dolgok, amelyekért életcélként élni érdemes számomra.
Hogy hol vannak a határaim, azt onnan tudom, hogy túlléptem ezeket; és így mostanra életcélnak már csak két elérendő cél maradt: az egyik az élet-univerzalizmus, ami egy új vallási és társadalmi rendszer, a másik pedig a szélsőség ellenes koalíció. A kettő jól kiegészíti egymást, és az utóbbi igencsak kezd élet vagy halál kérdésévé válni Magyarországon, tekintve, hogy az egyénekre lebontott vizsgálat és mérlegelés helyett már kezd felállni az A és B csapat, amely a két háborúzó felet, és a polgárháborút jelenti. Béke csak akkor van, ha nem szélsőségesek irányítják Magyarországot, hanem a közép, és ha nem két ellenséges sereg harcáról szól a történet, hanem mindenki továbbra is egyénileg van megítélve erkölcs, törvények, és a bíróság által; és mégegyszer hangsúlyozom, hogy béke csak akkor van, ha nem szélsőségesek irányítják Magyarországot, nem judeonácik, nácik, hungaristák, kommunisták, vagy bármely más szélsőségek.
Az A és B csapat már felállt a Hollán Ernő utcában, zsidók és magyarok alapon, és ahol én természetesen a magyarok között voltam; viszont a másik oldalon is voltak olyanok – személyes ismerősök is – akikkel nincs semmi problémám; de még többen voltak ott olyanok, akikkel van. Akikkel nincs gond a másik oldalon, azokkal alkothatunk koalíciót. Így lesz normális a világ, ha a szélsőségek között ott van a valódi közép, koalícióban, és többségben.
Hogy a zsidó csapatban voltak a parlamenti „elit” prominensei, annak komoly jelzésértéke van, ahogy annak is, hogy a tömeg azon az oldalon nem határolódott el tőlük. Ha a „nép” nem lenne olyan ostoba, mint amilyen még mindig… Láthatták, hogy mely körök irányítják Magyarországot, a romlásba.
Egy szó mint száz, feladatként az élet-univerzalizmusnál és a békéhez szükséges politikai középnél többet nem vállalok fel, és ezeket művelem, amennyire tőlem telik, és amennyire a magyarországi szellemi is fizikai nyomor közepette lehet.
Ennyi keresgélés után megtaláltam az életcélomat, a tű hegyét; a többi pedig a másodlagostól a sokezredrangúig terjed a számomra – és éppen ezért, a munkamegosztás, és a harmonikus egész jegyében mindazon dolgok megmaradnak másoknak.
