Ahol az út véget ér
Most elfogyott – a türelmem, és az időm. A történések persze nem fogytak el: a héten pl. betörtek a pincébe. A lakásokba már nem nagyon megy, mióta török gyártmányú, masszív, egyedi kulcsos ajtók vannak felszerelve – persze nem ingyért, hanem cirka százezer forintért, de zsidó-cigány országban ez az alapfelszerelés, mert vagy ez, vagy az üres lakás. Cigányok, hajléktalanok, judeonácik, és judeonáci-bérencek; minden együtt van itt, ami „a jó közérzethez” kell.
Rövidre fogva a hosszú történetet: a judeonácik, és a tevékenységük garantálja, hogy minden egyre rosszabb lesz. Tehát, minek ez tovább ragozni?
Lehet tűrni, harcolni, vagy elmenni, mert a lényeg itt sem több, mint Palesztinában, illetve Wass Albert patkányos tanmeséjében.
Eleget tudok már a világról ahhoz, hogy tudjam, hogyan működik, úgyhogy nem kell már ehhez a részleteket veséznem.
Ami kell, az a lényegre koncentrálás.
Hogy mi a lényeg? El fogom mondani, 2 A4-es oldalon, mert az is lényeg, hogy tudni kell összefoglalni a lényeget.
Az viszont már nem a blog kategóriájába tartozik.
Ahol az egyik út véget ér, ott általában van egy másik.
A Magyar Néppártról 3x Pártra átkeresztelt pártot folytatom, mert az jó, ha valakinek van gyakorlata a gyakorlati dolgokban.
Tanulni, tanulni, tanulni, aztán meg gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni; akkor elérhetők lesznek a célok.
Már nem nagyon lesz több blog, mert nem eléggé gyakorlatias; sok időráfordítás és kis hatásfok? Kezdetben még csak elfogadható, de végül el kell jutni a kis időráfordítással elért nagy hatásfokhoz.
Egy példa: egy 6 fős cég másodpercenként 7 palack viszkit állít elő – persze automatizáltan. Szükség van az emberiség fennmaradásához viszkire? Nincs, de meg lehet belőle élni, mert van rá kereslet – mint annyi minden más, valójában felesleges dologra is.
Ilyen az élet a Földön 2008-ban; messze van a tökéletestől, az elérhető optimumtól, de nagyjából működik.
Hogy jobban működjön, áttérek én is a fontosabb dolgokra.
Betöltés ...