WP

Rossz helyen, rossz időben: tűnjünk már el.
Ma kimentem az anti-felszabadulás térre (judeonáci Szabadság tér), mert találkozni akartam valakivel, és sikerült is; egyébként viszont igen lehangoló élmény ott lenni: tudni az igazságot, és tehetetlennek lenni. Nekem nincs is kedvem ilyenkor beszélni, a békés cselekvési lehetőségem pedig csak annyi, hogy elmegyek a judeonácik által uralt helyről.
A szónokok továbbra is beszélnek és beszélnek, miközben elmegy mellettük a történelem? Ezek szerint igen. Ezek a szónokok még sohasem mondták, és pláne nem tették meg azt, hogy szerveződjünk meg hatékony politikai érdek-érvényesítő erővé. Akkor viszont felesleges a szövegelés, mert annak a 100-200 embernek, aki ott van, már nemigen lehet újat mondani; a többieket pedig nem érdekli a dolog. Szerintem, ha ilyen kevesen vannak, vándoroljanak ki, és éljenek normális helyen normális életet – de hát ők nem kivándorló típusúak. Ha viszont nem kivándorló típusúak, akkor továbbra is judeonáci uralom alatt fognak szenvedni… Valóban működő, és békés megoldás csak a kivándorlás, vagy a mindenbe beletörődés – úgyhogy számomra a választék 1-re csökkent.
Mi a könnyebb? Harcolni az ellenséggel, és meghalni, vagy küzdeni a világban, és élni? Megpróbálkozok a küzdeni és élni-vel, még ha nehezebb is, mert a világnézetem szerint ez a jobbik választás.

Kapcsolódó cikk: Tüntetés kezdődött a Szabadság téren, gyűlik az ávós söpredék is – Megvannak a szemkilövők

A bejegyzés kelte: 2008. február 25., hétfő - 22:36, kategóriája: Hírek, aktualitások.