Filozófusok ketje, 2008. 1. hét
Félévnyi HotDog-blog után, idén itt folytatódik az internetes naplóírás – és most már csak ritkán előfordulóan. Az az egy előnye megvan az áttérésnek, hogy itt nem kell regisztrálni ahhoz, hogy látható legyen.
A már szokásosnak mondható egészségügyi sétámon a Filozófusok kertjébe, az Erzsébet híd budai hídfőjénél láttam egy gyermekszánkót kissé összetörve, de még jó állapotban. Nem „békebeli” szánkó volt, hanem „korszerű”, „tüzifa-lécekből” összeállított fogyóeszköz; minél hamarabb törjön össze, és akkor lehet venni másikat. Éljen a fogyasztás, a forgalom, és a haszon…
Fent a réten egy csapatot találtam a szobroknál, amint grillen húst sütögettek. Ők meg kik? Kiderült, hogy egy baráti társaság; és nem valamely egyesület, és nem is alapítvány, és nincs benne semmi pénzügyi machináció… ez ritka dolog manapság. Én pedig beleestem abba a sztereotípiába, hogy ennyi ember biztos valamely szervezetet képviselve tartózkodik ott. Persze van másik eset is: hogy letagadták, konspiratíve – nehogy összeesküvés-elmélet nélkül maradjak.
Amit megígértem, teljesítem; nem ám, hogy itt is a politikusok felelőtlen ígérgetései, vagy pláne hazugságai legyenek, amivel tele van a padlás, és a hócipő… Tehát itt vannak a fényképek.
Valamint volt még egy sárkányeregető is a másik réten, akitől elleshettem a sárkányeregetés titkait, hogyan kell felhúzni egy 45 fokban a földön álló sárkányt, figyelni a szélirányra, és ha jó, akkor felhúzni, ha pedig már lefelé tart, gyors mozdulatokkal felrántani, és hátrálni, amíg lehet.
Távolabb voltak airsoftos fiatalok, akik lézeres műanyagfegyvereikkel a háború művészetét gyakorolták. Ahogy kinéz, a 2010-től 2100-ig terjedő időszakban lesz alkalmuk gyakorolni igaziból is… Tőlük megtudtam, hogy a játékfegyvereik elvisznek 40-50 méterre is – amiről a hatalmon lévő politikacsinálók által tervezett 50 méteres megközelítési távolság jutott eszembe – avagy a fertőző politikus zárlat; ezek szerint legalább annyira fertőzők, mint a madárinfluenza, és legalább annyira veszélyesek az életre és az egészségre.
Voltak még szánkózók is, a meglehetősen lekoptatott, és már helyenként földes pályán, ami egy még nem túl lapos, és még nem túl lejtős rész volt. Ideálisnak mondható helyszín: megvolt nekik az élmény, és nagyobb sérülések nélkül.
Nálam csak annyi volt a történés, hogy „lefagyott” a mobilom; töltöttet jelzett, és mégis kikapcsolt. Utána viszont vissza tudtam kapcsolni, és bekapcsolva is maradt. Hideg volt? Páralecsapódás? Volt ott mind a kettő; úgyhogy ilyen „szélsőséges körülmények között” csak korlátozottan voltam elérhető.
Ebben a blogban a vizuális szerkesztő ezidáig nem működött; tudhatnám fejből az img src, target, és más varázsszavakat, és az egész szintaktikáját; inkább előre megnéztem, minthogy a tévedést és próbálkozást válasszam.
Aztán az a még jobb ötletem támadt, mi lenne, ha utánanéznék, miért nem működik a WYSIWYG szövegszerkesztő? Az okára ugyan nem jöttem rá még most sem, de a problémát megoldottam. A WP 2.21-es változatában még működött; mi lenne, ha azt a régit átmásolnám? Kipróbáltam localhoston, és működött; most már itt is működik.
Csak egy kis visszalépés, és már működik is…
Ez volt a szórakozás; most legalább egy hétig nem írok blogot.
