Orbán Viktor szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy mit kellett volna tenni Gyöngyöspatán már hetekkel ezelőtt, azonban a gyülekezési szabadság mögé bújva a helyieket provokáló szervezetek ellen nem lehetett elhamarkodottan cselekedni – mondta a miniszterelnök a Tv2 Mokka című műsorában csütörtökön reggel, a műsor Orbán Hajdú Péternek adott exkluzív interjújából idézett. »Meg kell találni a beavatkozás pillanatát, ez teszi művészetté a magyar politikai élet irányítását« – mondta. Orbán szerint akkor kell beavatkozni, amikor már az egész ország akarja azt, és ez a pillanat most jött el.

Orbán szerint most tízből kilenc embernek már nem az a fontos, hogy kinek van joga gyülekezni, hanem azt látják, hogy rendőrség nélkül polgárőrséget színlelni, magánterületen katonai kiképzést tartani az erőszak felé vezet. Orbán szerint az állam és a miniszterelnök dolga, hogy megvédje az embereket, ezért a kormány szerdán kezdeményezte is a Btk. szigorítását a parlamentnél. Ha elfogadják a törvénymódosítást, akkor azontúl a gyöngyöspataihoz hasonló cselekményt visszaesőként elkövetőket akár börtönnel is sújthatják.

Eddig volt a türelem és a szabadság – mondta. A törvénymódosítás elfogadása után mindenki, aki törvénysértő magatartást folytatott, az haza fog menni. Ilyen esetben egy órán belül ott lesz az állam, és rendet fog tenni – mondta a miniszterelnök.

A törvénymódosító javaslat szerint három évig terjedő szabadságvesztésre lesz ítélhető az, aki riadalmat keltő, közösségellenes magatartást tanúsít, illetve két évig terjedő szabadságvesztésre az, aki a közbiztonság fenntartására hivatkozva kelt másokban riadalmat. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetője szerdán azt mondta, hogy a törvénymódosítás után is folytatni fogják a járőrözést.”

Orbán: Eddig tartott a szabadság (mármint a magyaroknak)
http://kuruc.info/r/2/78228/
2011-04-28. 07:48
„Orbán Viktor szerint a büntető törvénykönyv szigorításával elérhető, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet. A miniszterelnök szerint eddig tartott a türelem, a hatóságok a törvénymódosítás után egy órán belül feloszlatják az »önkényesen rendfenntartó csoportokat«.
Orbán Viktor szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy mit kellett volna tenni Gyöngyöspatán már hetekkel ezelőtt, azonban a »gyülekezési szabadság mögé bújva a helyieket provokáló szervezetek« ellen nem lehetett elhamarkodottan cselekedni – mondta a miniszterelnök a Tv2 Mokka című műsorában csütörtökön reggel. »Meg kell találni a beavatkozás pillanatát, ez teszi művészetté a magyar politikai élet irányítását« – mondta. Orbán szerint akkor kell beavatkozni, amikor már az egész ország akarja azt, és ez a pillanat most jött el.
Orbán szerint most tízből kilenc embernek már nem az a fontos, hogy kinek van joga gyülekezni, hanem »azt látják, hogy rendőrség nélkül polgárőrséget színlelni, magánterületen katonai kiképzést tartani az erőszak felé vezet«. Orbán szerint az állam és a miniszterelnök dolga, hogy megvédjék az embereket, ezért a kormány szerdán kezdeményezte is a Btk. szigorítását a parlamentnél. Ha elfogadják, akkor az új törvény értelmében, a gyöngyöspataihoz hasonló cselekményt visszaesőként elkövetőket akár börtönnel is sújthatják.
Eddig volt a türelem és a szabadság – mondta. Az új törvény elfogadása után mindenki, aki törvénysértő magatartást folytatott, az haza fog menni. Ilyen esetben egy órán belül ott lesz az állam, és rendet fog tenni – mondta a miniszterelnök.
(Origó nyomán)”

Vértócsa felett zengett a szebb jövőt
http://index.hu/belfold/2011/04/27/vertocsa_felett_zengett_a_szebb_jovot/
2011. április 27., szerda 08:23
Április 27-én éjszaka Gyöngyöspatáról kórházba szállítottak négy embert. Minden mást teljesen ellenkezően mondtak el ugyanannak az utcának a lakói, akiket összebékíthetetlennek tűnő ellentét választ el. Nagyon úgy tűnik, a helyzet egyre rosszabb lesz.
…

Pintér Sándornak mindenki üzent
Később éjszaka a rendőrség megnyitja a lezárt utcát. A Bem utcán lefelé haladva törmelék és egy nagy vértócsa látványa fogad, nem nehéz ezt összerakni a téglával fejen talált sérült történetével. A betonon száradó vért nézve pedig nehéz nem arra gondolni, Kontrát Károly belügyi államtitkár néhány órával korábban a parlamentben még arról beszélt magabiztosan, a kormány fenntartja a rendet Gyöngyöspatán. Egy dolog volt, amiben a leginkább elkeseredett cigányok és a Véderő tagjai is egyetértettek: a rend, amit Pintér Sándor ígért, nincs sehol.

A Bem utca alján egy másik házban, ahova eddig a rendőrök miatt nem tudtunk bejutni, élénk tanácskozás folyik. Ott van Horváth László, a Heves megyei kormányhivatal vezetője, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője, Iványi Gábor metodista lelkész, a TASZ több tagja és a helyi cigányok képviselői is. Tanácskoznak, de megoldást senki sem tud, a hangulat itt már kevésbé kétségbeesett, inkább csak reménytelen.

Egyre rosszabb
Amikor arról kérdezünk a házban néhány helyi cigány férfit, mire számítanak másnap, azt mondják, egyre csak rosszabb lesz minden. Megkérdeztük erről Eszes Tamást is, aki azt mondta, hogy a Véderő tagjai nem fognak bosszút állni, reméli, hogy a rendőrség tagjai elfogják az elkövetőket. Más szervezetek, így a Betyársereg tagjaiért azonban ő nem vállalhat felelősséget.

A faluban, ahol máskor arra panaszkodnak, hogy gyakorlatilag megszűnt a rendőri jelenlét, most csoportokban állnak mindenfelé a buszokkal hozott rendőrök. A ház felett, ahol a gyűlést tartották, a domboldalon laknak most a Véderő tagjai. A kert felől hajnali fél ötkor zengeni kezd az Adjon az isten szebb jövőt.

Lemondott posztjáról Jónás Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsege független polgármestere, valamint Nagy Miklós alpolgármester az önkormányzat szerdai rendkívüli ülését követően.

A község 132 millió forintos banki tartozása miatt nem tudta kifizetni a szerdán esedékes közalkalmazotti béreket és segélyeket. A bank egy ingatlanértékesítéssel egybekötött konstrukciót dolgozott ki a település működőképességének helyreállítására, de ezt a képviselő-testület leszavazta – indokolta lemondását a polgármester az MTI-nek.

Az ügy előzménye, hogy tavaly új óvodát építtetett az önkormányzat, az ehhez elnyert pályázati pénz nem érkezett meg, így banki hitelt kellett felvenniük. Mivel a hitelező pénzintézet leemelte az áprilisi törlesztőrészletet arról a számláról, amelyre a juttatásokra szánt pénzek érkeznek, az önkormányzat fizetésképtelenné vált – magyarázta Jónás Sándor.

Mint mondta, a bankkal időközben megállapodtak abban, hogy bizonyos önkormányzati tulajdonú ingatlanokat banki jelzálog bejegyzésével kívánnak értékesíteni, így akár már csütörtökön ki tudták volna fizetni a juttatásokat. A héttagú (két fideszes és öt független képviselő alkotta) testület azonban ezt az elképzelést 3:4 arányban leszavazta.

»Az ülésen ezután szünetet rendeltem el, majd bejelentettem lemondásomat, mert ezzel a képviselő-testülettel nem kívánok a jövőben együtt dolgozni« – fogalmazott a politikus, aki közölte: ezt követően Nagy Miklós alpolgármester is lemondott.

A települést 2006 óta irányító politikus hozzátette: nem zárja ki, hogy a jövőben újra jelölteti magát polgármesternek, de csak akkor, ha új összetételű képviselő-testület alakul. A helyzet megoldására irányuló kérdésre Jónás Sándor annyit felelt: »nem tudjuk, mi lesz a következő lépés.«

Bagdi Sándor (Fidesz), a felkínált megoldást elutasító egyik képviselő az esettel kapcsolatban az MTI érdeklődésére annyit mondott: a probléma nem új keletű, már január óta voltak hasonló nehézségek, igaz, fizetések korábban nem maradtak el. Megítélése szerint a település működőképessége ettől függetlenül nincs veszélyben.”

»Legyen béke, szabadság és egyetértés.« Ezzel a mondattal kezdődött a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, amelyet 2010 júliusa óta 50-szer 70 centiméteres keretben ki kell helyezni az államigazgatási szervek, hivatalok és intézmények falára. A kétharmados Fidesz-győzelmet követő hetekben kormányrendeletként kihirdetett szimbolikus szöveg karrierje kevesebb mint egy év után véget érhet.

A sok kritikát kiváltó NENYI-t ugyanis az Index információi szerint az alkotmány bevezetőjével váltják fel az új alaptörvény parlamenti elfogadása után.

A preambulum eleve olyan szövegként készült, amilyennek az Orbán-kormány a NENYI-t szánta. Schmitt Pál köztársasági elnök nemrég még a jogi szakzsargon félretételét is javasolta, hogy minél magyarabb hangzású legyen a bevezető. Schmitt felvetése után a Fideszben változtattak is az elnevezésen, a szövegező bizottság bejelentette, hogy a preambulumot Nemzeti Hitvallásnak fogják nevezni.

A szöveg így kezdődik:
Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért: kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

A NENYI idézett kezdőmondata sem veszik el, de nem lesz a kifüggesztett preambulumban. A Legyen béke, szabadság és egyetértés mondat ugyanis az alkotmány legvégére került.”

»Egy, kettő, három, négy, Tétényi Éva saját vétségei elől menekül« – teszteli készségesen az esztergomi Fidesz-KDNP frakció munkatársa az RTV Esztergom mikrofonját Steindl Balázs szerdai sajtótájékoztatója előtt. Steindl, az esztergomi közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetője azért jött el egészen Budapestig, hogy itt ellensúlyozhassa a hétvégén a fővárosig gyalogló polgármester, Tétényi Éva médiafölényét.

Tétényi, aki a városi közgyűlés március 24-i ülésén bejelentette tartós akadályoztatását, a hétvégén gyalog vitt el egy petíciót Budapestre, amiben a képviselőtestület feloszlatását követelte. Tétényi szerint annyira nincs együttműködés a két oldal, a város előző polgármesterét adó Fidesz és közte, hogy az ellehetetleníti a munkát.

Patthelyzet
Steindl sajtótájékoztatóján Tétényire tolta a felelősséget. Szerinte a Fidesz két nyílt levélben is kifejezte együttműködési szándékát, és bár hat hónapig valóban nem ajánlott alpolgármestert, de most már igen. Steindl sajtótájékoztatóján nem nevezte meg, ki lenne az alpolgármester, akiről végig egyes szám harmadik személyben beszélt, pedig a mellékelt sajtóanyagból tudjuk, hogy ő lenne az.

 
Steindl Balázs sajtótájékoztatója (Fotó: Nagy Attila)Esztergom a tájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint »az elmúlt években elnyerte az imázs díjat, ami a legjobban kommunikáló városnak járt, az Aquasziget az év élményfürdője lett 2008-ban, és leginkább ezekről lehetett olvasni a magyar sajtóban«. Ennél azért több szó esett az előző polgármester, Meggyes Tamás viselt dolgairól. Meggyessel szemben akkora volt a felháborodás, hogy Tétényi az őszi önkormányzati választások általános fideszes tarolása közepette sajátos, a Jobbiktól az LMP-n át az MSZP-ig ívelő szivárványkoalíció támogatásával, a szavazatok közel kétharmadával nyert. Ugyanakkor a 14 tagú képviselőtestületben a Fidesz 9 mandátumot szerzett, jelöltjei valamennyi egyéni körzetben diadalmaskodtak. Ez vezetett a mostanra kialakult patthelyzethez.

Stendl szerint a patthelyzetről Tétényi Éva tehet, aki szerinte a képviselőtestület tiltása ellenére kezdte meg a súlyosan eladósodott városban az adóságrendezési eljárást – melynek következtében, ha most feloszlatják a képviselőtestületet, vagyonfelosztás lehet, azaz a város elveszítheti teljes, 1990 után szerzett vagyonát.

Készek az együttműködésre
Steindl szerint Tétényi nem írta alá az SZMSZ módosítását, ami tartós akadályoztatása esetén egy bizottsági elnöknek is lehetővé tenné a közgyűlés levezetését. Arról is beszélt, hogy a testület – bár alig tart üléseket – már 16 elmarasztaló határozatot hozott ellene.

»Egyetlen célja, hogy működésképtelenné tegye a várost« – mondta Tétényiről Steindl, aki ezzel indokolta, hogy április 12-én végül rendkívüli közgyűlést kezdeményeztek. Ezt Tétényi amúgy össze is hívta, de távolmaradt. Távollétében a Fidesz-KDNP frakciója levezető elnöknek választotta meg a korelnököt, aki a határozatokat is aláírta, melyek így, a Fidesz értelmezése szerint hatályba is léptek. És bár Tétényi jelezte, hogy a jövő hétfőn a reorganizációs terv elfogadására összehívja a közgyűlést, Steindlék elébe mentek, és a keddi ülésen elfogadták saját reorganizációs javaslatukat is. »Nem tudunk bízni a polgármesterben« – indokolta, hogy miért nem vártak hétfőig.

Mindezek ellenére Steindl állítja, hogy ők készek az együttműködésre. »Nem gondolkozunk abban, hogy a polgármesterasszonyt megbuktassuk« – zárta sajtótájékoztatóját.”

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára elmondta, az Orbán-kormány kormányprogramjában és az állománynak megküldött miniszterelnöki-belügyminiszteri levélben a testület kiemelt támogatásáról biztosította a rendőröket, ezzel szemben az elmúlt 10 hónap alatt 10 megszorító intézkedéscsomag érte a rendőrállományt.

Választójog és ruhapénz megvonás
Pongó példaként az Alkotmánybíróság előtt elbukott, a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését és rendőrségi munkavállalókat is érintő különadót említette. Az FRSZ felrótta a passzív választójog tavalyi bevezetett korlátozását is: a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai a szolgálati viszonyuk fennállása alatt, és a megszűnést követő három évig nem indulhatnak országgyűlési, európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokon. Ezek mellett az ősz folyamán további szigorítások érték az állományt: a rendőrök 96 ezer forintos, teljes utánpótlási ruhapénznek csak a felét kapják meg.

Bevezették a megbízhatósági ellenőrzés, aminek keretében a megerősített belső ellenőrzési szolgálat vizsgálhatja a rendőr becsületességét. Az FRSZ főtitkára a testület arculcsapásának minősítette a kormány azon intézkedését, amellyel megszigorították a kifogástalan életvitel követelményeit. E szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat a szolgálaton kívüli állomány tagjának magatartását, családi, baráti kapcsolatait, valamint anyagi viszonyait ellenőrizheti.

A szakszervezet szerint a kormány ígéretével ment szembe akkor is, amikor ígéretet tett arra, hogy a rendőrök nem kereshetnek nettó 150 ezer forintnál kevesebbet, ehelyett továbbra is befagyasztva tartja a béreket. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy a közszolgálatban 50 ezer forinttal kevesebb, 200 ezer forintban korlátozták a cafeteria éves keretét. A szakszervezet a kormány negatív intézkedésének tartja a bérkompenzáció elmaradását: a rendvédelmi állományban dolgozók 75-80 százalékának csökkent a jövedelme az egykulcsos adórendszer bevezetésével.

»Ezeket az intézkedéseket nem jó időszakban vezették be. Pikírt, hogy akkor vezeti be a kifogástalan életvitel ellenőrzését, amikor az állomány eladósodott, nem emelnek bért, és juttatásokat vonnak el« – mondta Pongó.

Nyitottak a párbeszédre
A szolgálati nyugdíj korkedvezményes megvonásának terve ugyancsak jelentősen hátrányosan érinteni a hivatásos állomány tagjait. A főtitkár példaként említette Szlovákiát, ahol 20 év után automatikusan nyugállományba vonulhat a rendőr. Lengyelországban pedig 25 éves szolgálati időt akartak bevezeti, amelyet elvetettek, így itt továbbra is 20 év után lehet nyugállományba vonulni.

Pongó elmondta, ha a kormány hathatós párbeszédbe kezd, még lehet javítani a munkavállalók sorsán, nyitottak a tárgyalásokra. A főtitkár az április 9-i szakszervezeti tüntetést sikeresnek minősítette. Szombaton a rendészeti szakszervezetek folytatják a tüntetést. Az FRSZ demonstrációján a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsa is részt vesz. Gaskó István, a LIGA Szakszervezeti Konföderáció elnöke elmondta, a LIGA támogatását fejezi ki a rendőrszakszervezetek törekvései mellett, a szombati tüntetésen a szakszervezetekkel együtt fognak vonulni.

Inkább leszerelnének
Az FRSZ által készített felmérés szerint a megkérdezett rendőrök szinte mindegyike elutasítja a kormány azon intézkedését, amellyel 65 évre emelnék a hivatásos szolgálat felső korhatárát. A válaszadók 63 százaléka szerint nincs olyan összeg, amellyel kompenzálni lehetne a korkedvezményes nyugdíjazást. Az 1247 válaszadó 38 százaléka pedig úgy felet, ha eltörlésre kerül a nyugdíj korkedvezmény, nem tartaná meg hivatásos szolgálatát, leszerelne, és csak 17 százalékuk felelt úgy, hogy maradna az állományban.

Dávid Tibor az FRSZ főtitkár-helyettese a felmérést bemutatva hozzátette, 2005 óta 15 ezren hagyták el a testületet, jelentős részük az átszervezés miatt. 50 év feletti rendőrből az állományban mindösszesen 96-an vannak, mindegyikük vezető beosztásban.”

Az alábbi cikk tovább árnyalja a képet. Kiderül belőle, hogy 2006-ban építették a lakásokat, másfél millárdból(!). Amely közpénzt sokkal normálisabban is fel lehetett volna használni – például az orvosi ellátásra, az iskolarendszerre költeni. De nem, olyanra nem »pazarlunk«, csak a feneketlen kútba öntjük milliárdszámra a pénzünket, holott jól tudjuk, cigányra egy fityinget nem szabad költeni. (Jól tudja mindezt az összes többi nép és azok kormányai – nem csoda, hogy kivétel nélkül minden másik országból elüldözik, kitiltják ezeket a tetveket, vagy egyenesen irtják…) Hiszen, ahogy az alábbi, kapcsolódó idézet végéből is kiderül, pár év alatt úgy leamortizáltak, tönkretettek mindent a cigányok, hogy az építkezéseket, felújításokat valószínűleg kezdhetik elölről:

»A területen 200 önkormányzati lakás van, az önkormányzatnak másfél milliárd forintjába került a 2006-ban befejeződött beruházás, de a helyhatóság illetékese attól tart, hogy mire kifizetik az építkezésre felvett kölcsönt, újrakezdhetik a munkát.«

Megint megkérdezzük: miért nem járható út az általunk immár többször is javasolt (…) orosz/ukrán/indiai, EU által finanszírozott, pár évtizedig szóló földbérlet, amin – szintén EU-s pénzből – falvakat, jól berendezett (plazmatévé, hadd örüljenek a rohadékok) házakat emelnénk a cigóknak, ahova szabad elhatározásukból, az igencsak bekeményítendő börtönök, kényszemunkatáborok, Tent City-k, az újra bevezetendő halálbüntetés elől, az EU-s állampolgárság feladásával távozhatnának? A nem túl gazdag ukránokat biztosan meg lehet puhítani pár tízmilliárd euróval, amit azért az EU erre a célra össze tud dobni. Mindez végérvényesen rendezné a cigánykérdést: minden bűnözőcigány elmenekülne Cigányországba, tudván, ha marad, akkor neki nagyon rossz lesz a kőkemény börtönökben. Pár év alatt megtérülne a befektetés – arról nem is szólva, hogy megmaradnánk, nem irtanának ki ezek a rongyok (pedig mennyire, de mennyire tervezik!).

A teljes cikk:
Egy egész lakótelep retteg Fehérváron
Őrök vigyázzák Székesfehérváron azt a lakótelepet, ahol csak szociális bérlakások vannak. Az ott lakók egy része tör-zúz és félelemben tartja a többieket.

Székesfehérváron az önkormányzati tulajdonú Mura utcai házak belső tereit néhányan összetévesztik a dühöngővel, úgy viselkednek, mint a ketrecharcosok az utolsó roham előtt: a falakat összefirkálják, az álmennyezet letépik, a postaládákat felfeszítik, de arra is volt példa, hogy a korlátot ürülékkel kenték be, és gyakori, hogy a családok késsel kergetik egymást.

A lakók semmit nem tudnak, nem látnak, nem hallanak, bezárkóznak, mert félnek, még a gyerekeket sem engedik ki sehova. Az ajtót nem merik kinyitni, mert a résbe valaki rögtön beteheti a lábát, és visz mindent, amit ér. Azt mondják, egy pillanatra sem szabad őrizetlenül hagyni semmit, mert rögtön mindennek lába kél, ami mozdítható, eltűnik a szánkó, a bicikli, a bútor.

A területen 200 önkormányzati lakás van, az önkormányzatnak másfél milliárd forintjába került a 2006-ban befejeződött beruházás, de a helyhatóság illetékese attól tart, hogy mire kifizetik az építkezésre felvett kölcsönt, újrakezdhetik a munkát.

Az önkormányzat, amely egyébként az energiaszámlák nagy részét is a szociális alapból fizeti, április 1-jétől egy őrző-védő céggel figyelteti 24 órában a területet, ami éves szinten 18 millió forintjába kerül, és megpróbál élni azzal a március 1-jén megnyílt lehetőséggel, hogy fenntartóként évente tíz alkalommal ellenőrizheti, rendben tarják-e a lakásokat a bérlők, ha pedig azt tapasztalja, hogy nem, kezdeményezheti a bérleti viszony megszüntetését.”