Kezdetben a projekt csak egy olyan tematikus webhelynek indult, amely a magyarországi politikával és a történéseivel foglalkozik, az alábbi fő kategóriák szerint:
1. Hibalista (az országgyűlési képviselők, a parlamenti pártok, és az államgépezetet működtetők hibáinak és köztörvényes bűneinek listája), 3 havonta 30 napos mintavétellel a „termésből”, hogy áttekinthető legyen melyek a hibák, mekkora a darabszám és az átlagos mennyiség;
2. A parlamenti pártok ígéreteinek és kampányszlogenjeinek gyűjteménye;
3. Probléma-elemzés és megoldási javaslatok, főleg az alábbi három témakörben:
A vezetők minősége
A pártok minősége
A szavazók (szavazati joggal rendelkezők) minősége
Valamint az elsődleges nagy problémákkal, az alacsony népszaporulattal, a közbiztonsággal, az oktatással, a gazdasággal, stb.-vel való foglalkozás, és a másodlagos problémákkal is, mint pl. a választási rendszerrel, pártfinanszírozással, stb.
4. Elvárások (úgy is, mint követelések);
5. Saját lépések (nem párttag civilekként, vagy mozgalomként, pártként megjelenő új politikai erőként).
Ezután a projekt azon felismerés által nyerte el a teljes formáját, hogy minőségi emberekből álló minőségi pártra van szükség a javuláshoz, ahol az első a minőség, és minden más csak utána következik – a mennyiség csak a második a sorban –, és ezt az értéksorrendet és koncepciót kell megvalósítani az első pillanattól kezdve.
Ez a webhely nem csak eseményleíró – mint amilyennek egy értéksemleges és pártsemleges újságnak kell lennie, (ha van ilyen egyáltalán) – hanem értékválasztott, és ezzel érdekválasztott is, annak alapján, hogy az egyetemes jó és rossz, a bűn és nem bűn, a jó és rossz világnézet és törekvés egymástól megkülönböztethető, és hogy a kettő két különböző irány, ahogy a mennyország és pokol is két különböző, és egymással nem csereszabatos irány és hely. Ennek alapján pl. a kalózkodás, a rablás által történő zsákmányszerzés társadalmilag és összességében rossz – és az is, ha egy népcsoport a világuralomra törekszik, és a többiek vagyonának elvételére, a saját csoport előnyére, és a többiek kárára. Mindez az egyetemes mérce szerint rossz, mert egyenlőtlenséget és igazságtalanságot, és ezzel szükségszerűen támadót és védekezőt, szembenállást és háborút visz bele a társadalmi rendszerbe, a mindenki számára kölcsönösen előnyös és hasznos együttműködés, a nyer-nyer helyzet helyett, amely utóbbi jelenti az egyetemes jót. Ha összevetjük az egyéni és csoportos érdekérvényesítő és marakodó, és az egymással jól együttműködő társadalmakat, az derül ki, hogy az utóbbi a jobb, életérzésben, életképességben, hosszú távú fennmaradásban.
Egyéni és csoport-önzők, másokat kihasználók, hazudozók, pszichopaták persze vannak, és meg is próbálják bizonyítani, hogy a fekete fehér, és a fehér fekete. Relativizálók, szürkítők is vannak; mindenféle ember van, és mindenféle irány is, de az utóbbiak itt nem érvényesülhetnek, mert ez nem pokolbeli hely, és nem is vegyes. Ahol eltérő világnézetek keverednek, ott harc van – ezzel szemben egyszerűbb és jobb, ha mindenki a saját helyére, a saját körébe megy, és hogy ha a két főirány között határozott elválasztás van, demilitarizált zóna. Mindenki éljen a sajátjai, az azonos, vagy hozzá hasonló világnézetű és életformájú társai között – és gondoljon arra, hogy a mennyország és a pokol is el van választva, és hogy eszerint Isten is kirekesztő, és hogy ez így van jól, az egyetemes, legjobb mérce szerint.
Valamint, a webhely nem a panaszkodás, és nem a locsi-fecsi helye.
Jobb lenne talán, ha kevesebb lenne a társadalmi probléma, viszont olyanok lennének a természeti körülmények, hogy két oldalról szökőár, alulról földrengés, felülről pedig földcsuszamlás fenyegetne állandóan?
Máshol mások a problémák, és máshol más okokból, másképpen rossz. Mindenkinek, egyénként és népként, azokat a problémákat kell megoldania – mégpedig célirányosan és hatékonyan – amelyek éppen vannak.
Csak a végigvitt helyes gondolati és cselekvéssor oldja meg a problémát, ahol első a problémás helyzet felismerése, a második a probléma megoldása gondolatban-elvben, a harmadik pedig a helyes elvi megoldás gyakorlati kivitelezése.
Ez utóbbi háromról, és a célirányosságról és hatékonyságról kell, hogy szóljon ez a webhely és a történet, mert így érdemes és így helyes.
A legjobb, ami történhet… velem, veled, velünk, az országgal, a világgal; ezen kell dolgozni.
Magyarország több csapdában és súlyos problémában is benne van, mint pl. demográfiai csapda, adósságcsapda, a gyenge színvonalú, és mesterséges követelményrendszerű, a való életben hasznos és fontos dolgoktól eltérő oktatás, a magas munkanélküliség… de a legnagyobb csapda és súlyos probléma a minőségi emberek és rendszerek hiánya a politikában.
A csapdákból és a súlyos problémákból való kikerüléshez meg kell vizsgálni, hogy melyek a legjobb lehetőségek és történések, és ezeket kell megvalósítani.
Megjegyzésként: sok idő ment el a technikai részletekkel – főleg akkor, amikor feltelepítettem és kipróbáltam dolgokat, és arra kellett rájönnöm, hogy nem működik jól, és nem vált be, és térhettem vissza a még jól működő pontra. A véghajrában a szerveren a PHP-MySql rész is leállt egy időre, aztán egy bővítmény miatt elérhetetlen lett a webhely, és mire erre az egészre rájöttem… sok óra ment el ezzel.
Innentől már következik a 30 nap gondolkodási idő a lényegről, és akár naponta is át- és hozzáírom a tartalmat, az elrendezést, és mindent, amit kell, hogy sikerüljön eljutni az adott közegben elérhető optimumhoz.
Hozzá lehet szólni… de az sem mindegy, hogy mit és hogyan: építést, és építő jellegű kritikákat várok. A koncepcióból következően, ami és aki nem ilyen, annak nem igazán van itt helye. Nem elitklubról van szó, hanem arról, hogy van egy minőségi mérce, egy standard, ami alá nem szabad süllyedni – és hogy ez a mérce egyértelműen a magyarországi átlagszint felett van. Te legyél az a változás, amit látni szeretnél a világban – mondta Gandhi. Én nem várok el másoktól sem többet, mint amennyit magamtól. Ahol mások szerint kevés vagyok, ott lehet örülni, hogy ilyen alacsony a mérce – bár úgy néz ki, hogy a többségnek ez is magas, és fel kell nőniük hozzá – ez a feladat, mert másképp nem érhető el javulás. Az igaz, hogy a fejétől bűzlik a hal, és ez látszik és érződik a legjobban, de a teste és a farka sincs rendben; a többséggel is baj van. A gödör alja helyzetből a kiút a minőségi elvárás, és a teljesítése, önként, meggyőződésből.
Ungvári Béla
